Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-06 / 231. szám
4 I RÉGIÓ 2022. október 6. | www.ujszo.com kihívások előtt állnak a gazdák A konferencián szakmai előadások hangzottak el a régióra vonatkozó növénytermesztés és állattenyésztés helyzetéről, a klímaváltozás kihívásairól (A szerző felvétele) Komoly TORNYAI BIANKA Királyrévben tartotta éves konferenciáját a Regionális Mezőgazdasági ás Élelmiszeripari Kamara (RPPK) gálántai szervezete. A rendezvény résztvevői tapasztalatot cserélhettek és szakmai előadásokat hallhattak a mezőgazda ság aktuális helyzetéről. KIRÁLYRÉV A galántai járási kamarának, amely szeptember 30-án tartotta konferenciáját a királyrévi kultúrházban, 137 tagja van. Borovszky László, a járási szervezet igazgatója köszöntőjében kiemelte, harminc évvel ezelőtt jött létre a szervezet, melynek alapító tagjai közül néhányan jelen voltak. „Hatalmas köszönet illeti őket. Kétségkívül elmondhatjuk, hogy a galántai Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara a kezdetektől aktívan és sikeresen végzi a munkáját tagjainak érdekképviseletében, az aktuális tudnivalók átadásában és a tanácsadásban” - hangsúlyozta az igazgató. Miután Királyrév polgármestere, Agócs Gergely is köszöntötte a konferencia résztvevőit, Horváth Péter, a járási kamara elnöke vette át a szót, aki arról beszélt, most, hogy a gazdák lassan számot vetnek az idei termésről, valószínűleg mindnyájan egyetértenek abban, hogy egy speciális szezont tudhatnak maguk mögött. „A két évig tartó járvány után úgy éreztük, fellélegezhetünk, reménnyel telve kezdtünk neki az évnek, ám a téli csapadék menynyisége elmaradt az átlagostól. Akkor még nem tudtuk, hogy az évszázad legszárazabb éve következik. Sajnos vannak olyan gazdák, akik nem tudják folytatni a tevékenységüket, főleg a homokos, kavicsos földterületeken gazdálkodók. Mindegyik terményről elmondhatjuk, hogy a hektárhozam elmarad az átlagostól, a gyümölcs- és zöldségtermelők azonban azt a kérdést is feltehetik, érdemes-e egyáltalán dolgozniuk, hiszen a raktározási és egyéb költségek hatalmas emelkedése miatt nem tudják annyiért adni a termékeiket, amennyiért az üzletláncok polcain kínálják” - fejtette ki Horváth Péter. Beszélt még az öntözőrendszerek fontosságáról és az évek óta tartó elhanyagoltságukról, az állattenyésztés nehézségeiről, a szomszédos Ukrajnában dúló háború gazdasági következményeiről, az általános bizonytalanságról, a tervezhetetlenségről, a tanácstalanságról, amely a gazdákat sújtja. Úgy véli, sajnos a mezőgazdasági ágazatot is a politika határozza meg, és a négy éve készülő közös európai uniós tervek még mindig nem készültek el, nincs kézzelfogható irányelv, amihez a termelők igazodhatnának. Ahhoz, hogy fejleszteni lehessen az ágazatot, Horváth Péter szerint megfelelő vállalkozói környezet kellene. A konferenciára a szervezők meghívták Emil Machot, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnökét, aki azonban egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott jelen lenni. Helyette Andrej Gajdos, a kamara alelnöke szólt az egybegyűltekhez. Elsősorban köszönetét mondott a gazdáknak azért, amit az egész országért tesznek, vagyis élelmiszerrel látják el a lakosokat. Kifejtette, a koronavírus-járvány idején láthattuk, milyen fontos szerepük van a mezőgazdaságban dolgozóknak, hiszen a munkájukat online nem lehet elvégezni, az ápolókhoz hasonlóan az úgynevezett első vonalban dolgoztak ők is. Az alelnök azt is elmondta, mindig van mit javítani az ágazatban, a kamara legfontosabb szerepe, hogy mindig meghallgassa és segítse a tagjait. A klímaválsággal kapcsolatban hangsúlyozta, nem fog elmúlni, meg kell tanulni együtt élni vele és alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. A világban zajló eseményekre úgy reagált, előfordulhat, hogy az Európai Unióban élelmiszerhiány lesz, ezért nagyon fontos, hogy az Európai Bizottságban lévő képviselőknek legalább minimális szakmai tapasztalatai legyenek a mezőgazdaság terén. A jelenlévők nagy része gabonatermesztéssel foglalkozó gazda volt. Egyikük, Kaprinay Zoltán, az ezer hektáron gazdálkodó vízkeleti Fyzokol Kft. ügyvezetője. Ami szerinte nehézséget okoz a gazdálkodásban, az a törvényi szabályozás állandó változtatása, vagyis mire megszoknak egy rendszert, mindig egy újabbhoz kell alkalmazkodni, ez egyre nehezebbé teszi a munkát. A másik tényező, ami miatt szerinte nem lehet konkurenciaképes a régióban termelt gabona, az ukrán behozatal. A Szlovákiában tilos növényvédő szereket Ukrajnában megengedett használni, így silányabb minőségű, olcsóbb termékek kerülnek a szlovákiai boltok polcaira, amelyekkel nem tudnak versenyezni a helyi termelők. Úgy véli, ebben a helyzetben nehéz a tervezés, csak minimális befektetésre van mód, a hosszú távú befektetés bizonytalan. Czirák Péter, a 30 éve alapított, galántai székhelyű Biolife családi vállalkozás igazgatója a második generációt képviseli a cégben. „Mezőgazdasági gépek értékesítésével, szervizelésével és alkatrészellátással foglalkozunk. Igyekszünk olyan gépeket kínálni az ügyfeleknek, amelyekben mi is hiszünk, és úgy látjuk, hogy a jó minőség végett van értelme beniházni ezekbe. A gépek forgalmazása mellett Oroszváron 3600 hektáron gazdálkodunk, valamint a betakarított gabona raktározásával, tisztításával, szárításával foglalkozunk a galántai testvércégünkben. Hetvenezer tonna kapacitással működünk, a régió gazdáinak nyújtunk szolgáltatást, vagyis a learatott gabonát 4-6 hónapig raktározhatják nálunk megfelelő körülmények között. Teljesen egyetértek az elhangzottakkal, ugyanis nagyon komoly kihívások előtt állunk, ami az energiaárakat és az olcsó gabonaimportot illeti, ezzel országos szinten kellene foglalkozni, mindnyájan szenvedünk a jelenlegi helyzetben” - zárta Czirák Péter. Nagyszabású fesztivál, rengeteg látogató A kultúrházban a hagyományos almakiállítással várták a látogatókat (A szerző felvétele) TORNYAI BIANKA Több ezren látogattak el a nyolcadik királyrévi Alma- és Kacsafesztiválra. A szórakoztató programok mellett több kiállítást is megtekinthettek az érdeklődők. KIRALYRÉV Nyolcadik alkalommal szervezték meg Királyrévben az Alma- és Kacsafesztivált, a térség közkedvelt rendezvényét. A szervezők, Királyrév község és a helyi Agrostaar KB Kft. egész nap színes programokkal várta a vendégeket. Felléptek a helyi fúvósok, az óvodások és az alapiskola tanulói, a Fürge Ujjak Citerazenekar, volt gasztroshow Szarka Zsófival, Agócs Borbála helyi énekes előadása, dobshow és operettslágerek, Tomi bohóc, a 3+2 zenekar koncertje, este pedig táncmulatság. „A programok mellett a látogatók megnézhették a falumúzeumot, a kultúrházban pedig három kiállítással, a hagyományos almakiállítással, valamint Takács Iveta festményeinek bemutatásával és vasúttörténeti kiállítással készültünk. A gyerekeknek állatsimogatóval és különféle játékokkal kedveskedtünk, valamint helikopteres sétarepülésen is részt vehettek a vendégek, illetve a helyi és környékbeli kézművesek a kirakodóvásáron kínálták termékeiket” - sorolta a programokat Agócs Gergely, Királyrév polgármestere. A fesztivál korábbi éveiben többször tartottak mezőgazdaságigép-kiállítást az Agrostaar néhány gépéből, most viszont az Agrotrade vállalattal közösen egy nagy, közel 70 gépből álló bemutatót szerveztek a fesztiválon. A cég az egész nyugat-szlovákiai régióból meghívta a partnereit, akik bemutatkozhattak, tapasztalatot cserélhettek. Az idei almakiállításon és -versenyen, amelyet a Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara segítségével rendeztek, a Galántai járás almatermelői mutatták be termékeiket. „Ötvennégyen neveztek be a versenybe, tavaly valamivel kevesebben, de az előző években közel kilencven alma is szerepelt a kiállításon. Ebből láthatjuk, hogy a gyümölcsösök száma csökken, de a minőség szerencsére nem, gyönyörű és rendkívül ízletes volt a kínálat, nagyon nehéz volt a legszebbeket kiválasztani. Az első három almát díjaztuk” - mondta el Szikura Ferenc, az Agrostaar igazgatója. A kacsa 1962-től hozzátartozik Királyrévhez, a mai napig 60-70 ezer kacsát keltetnek ki az Agrostaar kacsafarmján. „A napos kacsák eladása mellett baromfitartással is foglalkozunk, és a négy évvel ezelőtt létesített vágóhídon csirkéket és kacsákat vágunk. Igyekszünk minél jobb minőségű és egészséges termékeket kínálni az embereknek. Hosszú évekkel ezelőtt áttértünk a GMO-mentes takarmányra” - egészítette ki az igazgató. A vállalat alkalmazottai közel kétezer adag sült kacsát készítettek a fesztivál vendégeinek. Az előkészületeket már körülbelül két hónappal ezelőtt megkezdték a vágóhídon, mert ekkora mennyiséget nem lehet frissen vágott kacsából elkészíteni, de a nagy részét a fesztivál előtti napokban vágták le, hogy minél frissebb húst tudjanak kínálni a vevőknek. Az Alma- és Kacsafesztivál látogatói a kultúrházban a Takács Iveta műveiből készült tárlatot is megnézhették. A negyedi festő gyerekkorában kezdett rajzolni, festeni, majd feladva könyvelői munkáját, már csak korábbi hobbijának él. „Ahogy a fiam felnőtt és több lett a szabadidőm, újra előjött bennem az az érzés, hogy milyen jó volt valamikor a képzőművészettel foglalkozni. Újra elkezdtem tanulni, új technikákat felfedezni és rajzolni, festeni. Úgy éreztem, az érzéseket nagy méretű vászonra kell lefestenem. Az első sorozatom uralkodó színe a kék volt, de szeretem a lovas témát, a szecessziós ábrázolást, vagy az illusztrációkat is. Gyerekekkel is szívesen foglalkozom, nagyon sokat lehet tőlük tanulni” - mondta el Takács Iveta. A vasúttörténeti kiállításon a Csángó Polgári Társulás szervezésében az 1950-60-as évekből, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia korából származó vasúti iratokat, vasutas térképet, vonatalkatrészeket, szerszámokat, gőzmozdonytáblákat, vasutas kézikönyveket bemutató gyűjteményt állítottak ki. „Láthatunk itt az egykori Csángón, vagyis a Vágsellye és Negyed között közlekedő vonaton használt jegyeket az 1970-80-as évekből és vasúti lámpásokat az 1940-es évektől napjainkig. A kiállítás egyik érdekessége egy vasúti térkép, amelyen az 1939-ben épített keskeny nyomtávú, 600 mm-es vonat vasútvonala látható. A szerelvény Érsekmajorból (Maconás) indulva Zsigárdon keresztül Pered határában csatlakozott a fővágányhoz, vagyis a Csángó vágányához. Mezőgazdasági terményeket szállítottak vele az 1960-as évek elejéig. Azért is érdekes ez a térkép, mert sokan úgy tudják, hogy Királyrév felé nem járt vonat” - emelte ki Darázs László, a társulás elnöke, aki a saját készítésű, 1:120 méretű terepasztalát is bemutatta a kiállítás részeként. Egy 555-ös gőzmozdony, egy 240-es Laminátka villanymozdony, egy Bobina villanymozdony és a Csángó 810-es motorkocsijának kicsinyített mását nézhették meg a látogatók.
