Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)

2022-10-05 / 230. szám

8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. október 5. | www.ujszo.com Minden fronton előretörő ukránok A felszabadított Limanban romok és hullák fogadták az ukrán erőket. Az oro­szok mindenütt mérhetetlen pusztulást hagynak maguk mögött. (TASR/AP) RÖVIDEN Terrorizálják a magyar tanárokat Budapest. Utolsó figyelmez­tetést kapott a budapesti Szent István Gimnázium három taná­ra. A diákok csendes tiltakozás­sal igyekeztek megakadályozni a tankerület képviselőit abban, hogy írásbeli figyelmeztetést ad­janak át tanáraiknak. „A tanárok egy szigorú utolsó figyelmezte­tést kaptak, egyelőre nem rúgtak ki senkit. A gyerekek sorfalat álltak, és ott volt szinte az ösz­­szes diák kockás ingben” - ezt írta egy szülő arról, mi történt tegnap reggel a Szent István Gimnáziumban. A 3 tanárnak a figyelmeztetést a Közép-pes­ti Tankerületi Központ igazgató­ja, Háziinger György hozta el az iskolába, akiről úgy tudni, maga is a Szent István Gimnázium ta­nulója volt. Ma, a pedagógusok világnapján tüntetést szerveznek a szakszervezetek, hogy így til­takozzanak az oktatási rendszer jelenlegi állapota ellen, (atv, hvg) Áramkimaradás is lehet az unióban Berlin. Előfordulhat áramkima­radás az Európai Unióban télen az energiaválság és Oroszország Ukrajna elleni háborújának kö­vetkeztében - mondta az Euró­pai Bizottság válságkezelésért felelős tagja. Janez Lenarcic közölte, az egyik lehetséges eset, hogy csak egy vagy né­hány tagállamot érint egy ki­sebb esemény, például áramki­maradás. Ekkor a társállamok a bizottság közreműködésével láthatják el a segítségre szoruló országot áramtermelő berende­zésekkel, ahogyan a természeti katasztrófák esetén. A másik le­hetséges eset, hogy egyszer­re sok ország kerül szorult hely­zetbe, és így nem marad elég erő egymás megsegítésére. Eb­ben az esetben a bizottság a sa­ját vészhelyzeti készleteinek mozgósításával képes lenne kie­légíteni az igényeket. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Moszkva. Folytatódik az ukrán ellentámadás. A kijevi erők kedden tovább nyomul­tak Herszon város felé. Köz­ben keleten további sikereket érnek el az ukránok. Néhány kilométerre behatoltak az an­­nektált Luhanszk régié terüle­tére is. Elon Musk meggondo­latlan ötlettel rukkolt elő. Az ukrán csapatok tovább nyo­mulnak előre és már több területet is visszafoglaltak az Oroszország által elcsatolt régiókban. Egyes jelentések szerint teljesen visszafoglalták Harkiv megyét, amelynek az Oszkil folyótól keletre eső részét ellenőrzésük alatt tartották az oroszok. A kijevi csapa­toknak a hét elején sikerült áttörniük délen és kedden megindultak Herszon városa felé, keleten pedig megszilár­dították állásaikat a visszafoglalt te­lepüléseken, már benyomultak az annektált Luhanszk régióba is. Két ukrán zászlóalj megpróbált eljutni a Herszontól nagyjából 70 kilométer­re keletre lévő Kahovka vízerőműhöz, ami Nova Kahovka kikötővárosban található. A Reuters arról írt, hogy amennyiben az ukránoknak sikerül ellenőrzésük alá vonni a Dnyeper nyugati partját, akkor 25 ezer orosz katonát vágnának el az utánpótlási út­vonalaktól. Az orosz hatóságok eltávolítot­ták az ország nyugati katonai kör­zetének parancsnokát - derült ki egy orosz állami feljegyzésből. Az új parancsnok Roman Berdnyikov vezérezredes, a szíriai orosz csa­patok eddigi parancsnoka lett, aki Alekszandr Zsuravljovot váltotta. Berdnyikovot azután nevezték ki, hogy az ukrán előrenyomulás miatt az orosz erők visszavonultak a stra­tégiai fontosságú Liman városából. Orosz kínzókamrák sora Oleh Szinyehubov, Harkiv me­gyei kormányzó közölte, hogy az orosz erők rakétacsapást mértek egy egészségügyi intézményre a Kup­­janszki járásban. A támadásban egy altatóorvos életét vesztette, egy ápolónő pedig megsérült. Az épület az elsőtől-a negyedik emeletig szin­te teljesen romba dőlt. Az országos rendőrség közölte, hogy újabb, oro­szok által létesített tömlöcre buk­kantak Harkiv megyében, Pisz­­ki-Radkivszki faluban. A pincében embertelen körülmények között tar­tották fogva a helyieket. „Amikor az orosz katonák bevonultak a falu­ba, kiűzték otthonukból a helyieket, és maguk telepedtek be a házakba. Az orosz megszállók kifosztott há­zakat, koszt és szennyvizet hagytak maguk után” - idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az országos rendőr­séget, amely videófelvételt is közzé­tett a börtönként használt pincéről. Az ukrán hatóságok már mintegy húsz olyan helyet fedeztek fel a har­­kivi régióban, ahol a megszállók uk­rán állampolgárokat kínoztak. Több száz, javarészt krími tatár férfi érkezett a Krímből Kazahsztán­ba. Az asztanai ukrán nagykövetség előtt gyűltek össze, hogy útlevelet kapjanak. A sajtónak elmondták, hogy az orosz elnök által elrendelt mozgósítás miatt kényszerültek a Krím félsziget elhagyására. Tankra gyűjtő csehek 30 millió cseh koronát gyűjtöt­tek össze adományozók az Ajándék Putyinnak nevű cseh csoportnak, amelyből az egy tankot vásárol Uk­rajnának a háború folytatásához. A pénz egy T-72 Avenger tank megvásárlására elegendő, ehhez 11 ezer felajánló pénzére volt szükség. A gyűjtés szeptember elején in­dult, ezzel Csehország lett az első ország, ahol közösségi adományo­zással gyűjtöttek össze pénzt egy Ukrajnának szánt tankra. Az orosz parlament felsőháza is ratifikálta 4 megszállt ukrán régió Oroszországhoz csatolását. A Szö­vetségi Tanács tegnapi ülésén egy­hangúlag megszavazta az ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Herszon és Za­­porizzsija régiók annexiójáról szóló jogszabályt, miután a duma, a par­lamenti alsóháza hétfőn rábólintott. A dumában 408 orosz képviselő re­gisztrált előzetesen a szavazásra, mégis néhány szavazattal több érke­zett mindegyik esetben, tehát több szavazat volt, mint ahányan elvileg bent voltak. A házelnök technikai hibára hivatkozott, és arról beszélt, senkit nem kéne zavarjon plusz-mí­nusz egy-egy szavazat... Musk politizálni próbál Elon Musk, a Tesla multimilliárdo­sa úgy gondolta, jó ötlet lesz a Twit­­teren szavazást kiírni arról, hogy mi legyen a Krím sorsa, majd azt is megszavaztatta, hogy a Donbászban és a Krímben élőknek saját maguk kellene-e népszavazáson dönteni, melyik országhoz akarnak tartoz­ni. Nem csoda, hogy ukrán oldalon jókora felháborodás fogadta Musk helyzetelemzését, a berlini ukrán nagykövet, Andrij Melnyik egysze­rűen annyit írt: „B@zd meg, Elon, ez az én diplomatikus válaszom”. Volodimir Zelenszkij reakciója a ki­mondottan finomak közé tartozott: az ukrán elnök válaszul arról indított Twitter-szavazást, ki melyik Muskot szereti jobban, aki Ukrajnát támogat­ja, vagy aki Oroszországot. A háború kezdete óta Musk a távközlést segítő Starlink-antennákat biztosított Uk­rajnának. (Tx, 24.hu, Indx) Máris meghaltak a behívottak Eddig 6, a szeptemberben elrendelt részleges mozgósítás után besorozott orosz katona vesztette életét úgy, hogy még ki sem vitték őket a frontra - írja a Moscow Times civil szervezetek­re hivatkozva. Közülük egy bizonyítottan öngyilkos lett, többen pedig halálra itták magukat. A Moszkvához közeli Alabino kato­nai kiképzőbázison az ott szolgáló hivatásosok megpróbálták kifosztani az újonnan mozgósítottakat, el akarták venni felsze­relésüket, amit az orosz haderő állapotára jellemző módon az újoncoknak maguknak kell saját pénzen beszerezniük és mo­biljaikat. A kopaszok (újoncok) azonban ellenálltak, és jól meg­verték a bakákat. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint eddig több mint 200 ezer embert hívtak be katonai szolgálatra azóta, hogy Oroszország két héttel ezelőtt részleges mozgósí­tást hirdetett. A hivatalos terv 300 ezer behívott. (Tx, vg, ú) Nyertes olvasónk visszajelzése Örömmel vettem tudomásul, hogy az Új Szó Szent István ünnepe alkalmából rendezett kvíz egyik nyertese lettem. Köszönöm szépen az ajándékokat, annál is inkább, mert szeretek olvasni és kertészkedni is, így a kapott könyveknek nagy hasznát veszem majd. ÚJ SZÓ ^ (IS(U*SHIf) Németh Éva, Nagymegyer MERT ELŐFIZETŐNEK LENNI ÉRDEMES! Koreai rakéta Japán fölött Phenjan/Tokió. Észak-Korea kedden ismét rakétakísérletet haj­tott végre, ez alkalommal közepes hatótávolságú ballisztikus rakétá­val, amely elhaladt Japán fölött, 2017 óta először. Japán kora reggel arra szólította fel a lakossága egy részét, hogy vonuljon óvóhelyre, miután Észak-Korea legalább egy ballisztikus rakétát lőtt át az or­szág északi része fölött. A felszó­lítás Japán legészakibb főszigetén, Hokkaidón és az ország északke­leti részén fekvő Aomori prefek­­túrában élő lakosokra vonatkozott. A dél-koreai hadsereg közölte, Phenjan egy közepes hatótávol­ságú ballisztikus rakétát indított. A dél-koreai vezérkari főparancs­nokság szerint több mint 8 hónap­ja ez volt az első észak-koreai kö­zéphatótávolságú rakéta indítása. A rakétát Észak-Korea Csagang tartományából indították, a kínai határ közeléből. Becslések szerint 4500 km távolságot és 970 km ma­ximális magasságot ért el. A dél-koreai elnök, Jun Szók Jól meggondolatlan provokáció­nak nevezte az akciót, és válasz­lépéseket sürgetett. Kisida Fumio japán miniszterelnök „felháborító­nak” nevezte a kísérletet, Macuno Hirokazu, a japán kormány főtit­kára pedig azt mondta, az közvet­len fenyegetést jelent a régióra és a globális közösségre. A rakéta Ja­pántól mintegy 3000 kilométer­re keletre landolt a Csendes-óce­ánban. Hamada Jaszukazu tokiói védelmi miniszter szerint ez volt a legnagyobb vízszintes távolság, amelyet észak-koreai rakéta ed­dig megtett. Szakértők úgy látják, hogy Phenjan a dél-koreai és az amerikai haderők legutóbbi tenge­ri manővereire adott reakcióként fokozta rakétakísérleteit az utób­bi időben. A négynapos dél-ko­reai haditengerészeti gyakorlaton részt vett a ÜSS Ronald Reagan repülőgép-hordozó is. 2022 eddig az észak-koreai diktátor legter­mékenyebb éve a rakétakísérletek szempontjából 2012-es hatalomra kerülése óta. Az amerikai média szerint ez volt Észak-Korea 23. ra­kétaindítása idén. (MTI, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents