Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-31 / 252. szám
101 KULTÚRA 2022. október 31. | www.ujszo.com Tudományról közérthetően Avagy hogyan inokuláljuk magunkat a pszeúdoszcientifikus tartalmak ellen Aczél Petra • Bauer Zsófia • Boldogkői Zsolt • Fábri György • Hanula Zsolt Hegedűs Andrea • Kemenesi Gábor • Koltai Júlia • Köteles Ferenc • Kutrovátz Gábor Mérő László • Molnár László • Simon Evelin • Veszelszki Ágnes • Zemplén Gábor Miért dőlünk be az áltudományoknak? RÖVIDEN Horrorban tór vissza Shelley Duvall Los Angeles. Húsz év után egy cameo erejéig visszatér a vászonra Shelley Duvall, akit legtöbben a Ragyogás címá filmből ismernek. Stílusosan egy horrorfilmben bukkan fel. A The Forest Hillst Scott Goldberg írta és rendezte, a 73 éves Duvall egy anyát játszik benne, akinek hangja szól a hegyekben fejsérülést szenvedett fiához. Duvallra a 70-es években figyeltek fel, Robert Altman és Woody Allen filmjeiben játszott, legikonikusabb szerepe azonban Stanley Kubrick horrorelemeket tartalmazó filmjében, a Ragyogásban volt, ahol a Jack Nicholson által játszott, megbomlott elméjű főszereplő feleségét játszotta. A színésznőnek egy idő után elege lett Hollywoodból, sokáig nem is lehetett róla hallani, az elmúlt években azonban interjúkban beszélt arról, milyen kegyetlenül bánt vele Kubrick a Ragyogás forgatásán a minél élethűbb alakítás érdekében. (24.hu, juk) Bezárással spórolnak a színházak Budapest/Sopron. A Nemzeti Színház energiatakarékossági okokból heti két napot - vasárnap és hétfőn - zárva tart novemberben és decemberben. Az intézmény eddig nem erősítette meg a Népszava értesüléseit, de a műsornaptár alapján egyértelműnek tűnik a helyzet. A Soproni Petőfi Színház vezetése ennél is drasztikusabb lépésre kényszerült: novembertől a fűtési szezon végéig bezár. A már meghirdetett előadásokat a Liszt Központban tartják meg, a Grand Hotel kivételével, amelynek díszlete nem fér el az ottani színpadon. (juk) KASZÁS DÁVID Ebből a könyvből megismer* heti saját személyiségének összetevőit, határait és lehetőségeit, betekintést nyerhet viselkedésének hátterébe és motívumrendszerébe, vagy bármit megtudhat a cápákról és a nácikról. Vagy a náci cápákról. Látni akarja, hogy ma éppen mi gyógyítja a rákot? Előbb lássuk, mit tehetünk az irracionalizmus terjedése ellen! A Krekó Péter és Falyuna Nóra által szerkesztett értekezések a megfelelő távolságból segítik, kalauzolják az olvasót, hogy minél átfogóbb képet kaphasson az áltudományosság jelenségéről. Köpönyegükből bújik elő a kétségtelenül kiváló szakmai gárda, mely „jelenlegi működését tekintve leginkább egy adatkezelő és -gyűjtő, javaslatkidolgozó” központot üzemeltet. Kötetük „megközelítése vállaltan sokszínű, számos terület és nézőpont képviselője szólal meg”, kellő öniróniával és -kritikával, „mert még a legnagyobb alaposság mellett is könnyen kiderülhet, hogy árnyékra vetődtek a kutatók”, akik gyakorlatias, közérhető és átélhető tudást közvetítenek. Tudományos (együttgondolkodásuk jelentős gyűjtőhelye e mintegy 400 oldalnyi fesztelen tanulmánykötet, mely egyben kiváló vizsgálati laboratórium is. Nyersanyagaikat tartalmazó adatbázisaik összefoglalnak, értelmeznek, kiemelnek, így a fejezeteik végére kötött kiadós jegyzetapparátus sem zökkentheti ki a lelkes lapozót. Ahogy a minimálisan eltérő, bár különböző stílusok sem. Mintha pont ezek az alig érzékelhető váltások biztosítanák a kellő folyamatosságot, ezért sem idegeníthetik el az olvasót. Ahogy az előre- és hátrautal(gat)ások sem: átveszik, felelevenítik, ismétlik a közös kincset. Illetékeseik egyikének szavaival: s bár „nem törekszünk teljes áttekintésre, olyan esettanulmányokat kívánunk bemutatni, amelyeket jellemzőnek, tipikusnak tartunk az áltudományosság világában.” A gyerekszáj (és a borító) alapján pedig akár a „madárkalapöntet” is nevetésre ingerelhet, akárcsak a nagy vécépapír-személyiségteszt. A „tények jelentős utat tesznek meg »a kémcsőtől a YouTube-ig« vagy »a laborjegyzőkönyvtől a Facebookig«, amíg a fogyasztóig eljutnak.” S még ma sem beszélnének önmagukért? A tények utáni világ kihívásaira (részben) választ adó megközelítéseket „szisztematikusan, akár az iskolai képzésbe integrálva tanítsuk. Ezzel minden bizonnyal számos tévedéstől és sok káros egészségi következménytől óvhatnánk meg a következő generációt.” Őszintén, alázattal, hisz „a tudománnyal kapcsolatos kommunikáció hosszú távon csak akkor lehet sikeres, ha magukat a tudományos ismereteket erős morális és intézményi alapokon álló tudományos közösségek állítják elő.” A tudomány hozná a válaszokat és a megoldásokat - „a legkönynyebben a szövegek nyelvezetének, a szaknyelv utánzásának a vizsgálatával, az érvelési hibák azonosításával, illetve az ellentmondó állítások felismerésével, mely segíthet a tartalom hiteltelenségének a leleplezésében” -, csak legyen, aki hallgat rá... A járványkezelést elszúrtuk. A klímaharcot nem kéne. Keveredjünk ki végre e szövevényes nyúlüregből! Krekó Péter, Falyuna Nóra (szerk.): Sarlatánok kora - Miért dőlünk be az áltudományoknak?, Athenaeum Kiadó 2022, A kötet szerzői: Aczél Petra, Bauer Zsófia, Boldogkői Zsolt, Fábri György, Falyuna Nóra, Hanula Zsolt, Hegedűs Andrea, Kemenesi Gábor, Koltai Júlia, Köteles Ferenc, Krekó Péter, Kutrovátz Gábor, Mérő László, Molnár László, Simon Evelin, Veszelszki Ágnes, Zemplén Gábor Jerry Lee Lewis sokkal több volt öntörvényű botrányhősnél magára Dennis Quaid alakításában. „Senki nem játszhatja jobban Jerry Lee Lewist, mint maga Jerry Lee Lewis” - zárta le a témát frappánsan. Biztosra veszem, hogy sosem játszott szerepet, legalábbis tudatosan nem duzzasztotta saját legendáját. Csak azt csinálta, amit imádott: a rock and rollt. Később átnyergelt a countryra, abban is nagyot alkotott. A fiatal zenészek már a 70-es években istenként tisztelték. John Lennon egyszer letérdelt előtte és megcsókolta a cipőjét. Rory Gallagher elsírta magát örömében, amikor megtudta, hogy ő gitározhat az egyik lemezén (The Session, 1973), amely egyébként Lewis pályafutásának egyik csúcsalbuma lett. Elton John idegesen toporgott, amikor 2015-ben egy fesztiválon végre találkozhatott vele a backstage-ben. Rengeteg sztori idekívánkozna még, de szűkös a hely, és amúgy is tele van velük világunk krónikája, az internet. A lényeg a lényeg: Jerry Lee Lewis nélkül sok minden másként alakult volna a könnyűzenében. Talán nem is létezne a rockabilly. És talán sosem kapcsolódott volna öszsze olyan laza természetességgel a blues, a country és a rock and roll, új alstílusokkal gazdagítva a zenei palettát. (juk) Ki hitte volna, hogy egyszer ő is elmegy? A rock and roll első igazi lázadója, ön- ás közveszélyes őrültje, aki Little Richard, Chuck Berry és Elvis mellett állt a rajtvonalnál, és aki mér kamaszként kivívta a Killer becenevet. A legenda szerint egy tanért próbált a nyakkendőjénél fogva megfojtani, ő viszont úgy mesélte, hogy egy másik srácot hagyott helyben, aki réragasztotta ezt a nevet. Jerry Lee Lewis is Sam Phillips memphisi istállójából indult, mint Elvis Presley. Kölcsönösen tisztelték egymást, hiába próbálták őket sokan összeugrasztani. Ám Lewis legalább annyit szerepelt viselt dolgaival a lapokban, mint zenéje okán. Egész életében azt szerette volna, ha csak a zenéjével foglalkoznának, ha úgy tetszik, legitimizálnák, amit csinál. Mélyen vallásos környezetben nőtt fel Louisianában, és legnagyobb félelme (Johnny Cash szerint) az volt, hogy pokolra jut, mert a rock and rollt délen „azArdög zenéjének” tartották. Sok évtizednek kellett eltelnie, mire elhitte, hogy az a zene, amely annyi embernek okoz örömet, csak Istentől való lehet. Élete vége Nyolcvanhét évet élt felé gospeleket énekelt, és azzal a prédikátorral vonult stúdióba, aki korábban kiátkozta őt. Persze nem ez ugrik be róla elsőként, hanem az, hogy 23 évesen feleségül vette 13 éves unokahúgát, ami majdnem a karrierjébe került, mert feketelistára tették őt a rádiók. Lángoló zongorák is sokaknak bevillannak, pedig nem igaz, hogy show-elemként felgyújtotta a hangszereket, legalábbis ő csak egy esetet emlegetett 1957-ből. Viszont beismerte, hogy párszor szétverte dühében a zongorát, vagy épp az óceánba lökte Floridában, mert elégedetlen volt vele. A tények kiszínezése már anno is (Fotó: Shutterstock) nagy divat volt az urbánus folklórban, pedig még nem létezett bulvársajtó. Több változat kering például arról az esetről, amikor egy részeg éjszakán Lewis a kaput bedöntve hajtott be Elvis gracelandi birtokára, és puskát fogott a testőrökre. Már 1989-ben életrajzi film készült róla, bár nem igazán ismert
