Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-29 / 251. szám
Szerelmek, titkok, illatok, találkozások 8-9. oldal 2022. október 29., szombat, 15. évfolyam, 43. szám A mai ember is hatott a 700 évvel ezelőtti pestisjárvány Röviden a történetből ■ Kutatások szerint az egymást követő hullámokban kitört pestisjárványokat okozó kórokozókat egy Közép- és Belső- Ázsiában honos rágcsáló, az óriás versenyegér és a Selyemút mentén közlekedő karavánok juttatták el Európába. ■ A pestis kórokozója az emberre viszonylag ártalmatlan Yersinia pseudotuberculosisból mutálódott Yersinia pestis bacilus, pálcika alakú baktérium. Ez a mutáns nagyon alkalmazkodóképes, és eddig sok változatát írták le. ■ Az 1894-ig gyógyíthatatlannak számító fertőzés kórokozóját a svájci Alexandre Yersin, a Pasteur Intézet mikrobiológusa hongkongi kiküldetése idején fedezte fel. A mai napig befolyásolja az emberi egészséget az 1300- as évben Európában pusztító pestisjárvány után elterjedt génmutáció - derült ki a korabeli áldozatok maradványainak DNS-vizsgálatából. A mikor a fekete halál végigsöpört Európán és lakosságának csak a fele élte túl a járványt, olyan erős genetikai nyomot hagyott az emberiségen, amely jelenleg is összefügg egyes betegségek kialakulásával - idézte a Nature tudományos lap friss számában közölt tanulmányt a BBC hírportálja. A több évszázados emberi maradványok úttörő jelentőségű DNS- elemzése megállapította, milyen mutációk segítettek túlélni a pestisjárványt, az emberi történelem legjelentősebb, leggyilkosabb és legsötétebb eseményeinek egyikét, mely a becslések szerint akár 200 millió ember halálát okozhatta. A kutatók úgy sejtették, egy ilyen mértékű katasztrófa befolyásolhatta az emberi evolúciót. Mintát vettek 206 korabeli csontváz fogaiból, és pontosan meg tudták határozni, hogy az egyes maradványok a járvány előtti, alatti, vagy utáni időkből származnak. Az elemzett csontok közül volt, amelyik londoni járványtömegsírokból, több pedig dániai temetőkből került elő. Idősebb Pieter Brueghel A halál diadala (1562 körül) (Fotók: Shutterstock, Wikipedia) A tanulmány kiemelkedő eredmé- a pestist túlélje. „Ez hatalmas, nyei az ERAP2 nevű génmutációi- rendkívüli a hatása, és meglepő, val kapcsolatosak. Aki a megfelelő hogy ilyesmit fedeztünk fel az változatot hordozta, annak 40 szá- emberi génkészletben” - mondzalékkal megnőtt az esélye, hogy ta el a BBC-nek Luis Barreiro, a sabban találjon rá az ellenségre és semlegesítse. A génnek különböző változatai léteznek, vannak, amelyek jól működnek, mások semennyire sem, és az ember mindkét szülőjétől örököl egy-egy példányt belőlük. Azok voltak a szerencsések, akik apjuktól is, anyjuktól is a gén jól működő verzióját kapták meg. Ezt a változatot adták tovább utódaiknak a túlélők, a gyerekek az unokáknak, így a hasznos génmutáció gyorsan elterjedt. „Két-három nemzedék alatt tízszázalékos változást látunk, ez az eddig ismert legerőteljesebb szelekciós esemény az emberi evolúcióban” - magyarázta Hendrik Chicagói Egyetem kutatója. A gén irányítja azoknak a fehérjéknek a képződését, amelyek a szervezetbe hatoló mikrobákat felaprítják, a darabokkal megismertetik az immunrendszert, hogy az hatáso-Mária-oszlop a pozsonyi Hal téren. 1713-ban épült a pestisjárvány emlékére. Poinar, a McMaster Egyetem evolúciógenetikusa. Az eredményeket a pestisbaktérium (Yersinia pestis) segítségével ellenőrizték: a hasznos génváltozatot hordozó mai emberek vérmintáján azt látták, könnyebben ellenáll a kórokozónak, mint azoké az embereké, akik nem rendelkeznek ezzel a mutációval. A pestissel szemben jól védő génmutáció még ma is gyakoribb, mint a Fekete Halál előtti időkben. Az a gond velük, hogy kapcsolatot találtak a génváltozat és egyes autoimmun betegségek, köztük a bélgyulladással járó Crohn-betegség között, vagyis ami egykor a túlélést segítette, ma ronthat a hordozója egészségi állapotán. Barreiro szerint a túlélés valószínűségének 40 százalékos növelése az emberi evolúcióban eddig tapasztalt „legerősebb szelektív fittségi hatás”. Úgy tűnik, a HIV- rezisztenciát okozó, valamint a tehéntej emésztését lehetővé tevő génmutáción is túltesz, bár a közveden összehasonlítástól óva intett a professzor. (MTI) Der Doktor Schnabel von Rom (Doktor Csőr Rómából), Paul Fürst metszete. A pestisdoktor könnyen lemosható köpönyeget, kalapot és kesztyűt viselt, az arcát hosszú, csőrszerű maszk fedte - benne illatszerek, gyógynövények, erős fűszerek - szemeit kristályüvegből készült szemüveg óvta. Kezében pálcát tartott, hogy még véletlenül se érjen hozzá a betegekhez. Úgy gondolták, ez megvéd a fekete haláltól. ► ■ Főbb formái a bubópestis (mirigypestis), a szeptikémiás pestis és a tüdőpestis. ■ Európában az első nagy pestisjárvány 540 után dúlt. A járvány a 14. században újból kitört Európában, kisebb-nagyobb hullámai még a 17. században is pusztítottak. ■ A Rákóczi-szabadságharc utolsó éveiben, 1708-tól hatalmas pestisjárvány pusztított. Becslések szerint az egész szabadságharcban 80 ezer ember halt meg, a járványban 410 ezer. Ekkor tizedelődött meg a bányavárosok és a Szepesség népe, s települtek az elhaltak helyére a szlávok. A járványok a 18. század első felében is gyakoriak voltak. Megszűnésükre hálából emelt barokk Mária-emlékoszlopok emlékeztetnek. (wp>
