Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-29 / 251. szám
2 KÖZÉLET 2022. október 29. | www.ujszo.com Kellenek a külföldi orvostanhallgatók Juraj Stefio és Daniel Pella egyetért abban, hogy a szlovákiai egyetemeknek szüksége van a külföldi diákokra, nemcsak anyagi okokból, hanem az orvosi karok presztízsének növeléséért is (Fotó: TASR) NAGY ROLAND Pozsony. Az orvostanhallgatók elégedetlenek a kormány azon javaslatával, hogy a szlovákiai egyetemek több hazai hallgatót vegyenek fel. Szerintük az intézkedés nem éri el a célját, vagyis nem segít az egészségügyben uralkodó munkaerőhiány enyhítésében. Felkerestük az orvosi karok dékánjait is, akik úgy nyilatkoztak, nem engedhetik meg maguknak, hogy ne vegyenek fel külföldi hallgatókat. Nemrégiben lapunk is beszámolt Igor Matovic pénzügyminiszter, Vladimír Lengvarsky egészségügyi miniszter és Ján Horecky oktatási miniszter javaslatáról, amelynek köszönhetően jövőre akár 500-zal több szlovákiai orvostanhallgató is tanulhatna a hazai egyetemeken. Szlovákiában jelenleg 4 orvosi kar működik, kettő Pozsonyban, egy Turócszentmártonban, egy pedig Kassán. Matovic elmondása szerint ezeken az egyetemeken évente mintegy 1100 hallgató szerez diplomát. Közülük 700-an hazai diákok, 400-an pedig külföldiek. Az orvosi egyetemek azért vesznek fel ennyi külföldi hallgatót, mert ez pénzügyi szempontból jóval kifizetődőbb számukra. Matovic közölte, az orvosi karok számára minden egyes külföldi diák körülbelül 4000 eurós többletbevételt jelent. A pénzügyminiszter szerint ez rendben is van, a probléma viszont ott kezdődik, hogy ezek a hallgatók szinte kivétel nélkül más országokban telepednek le, nem nálunk kezdenek el dolgozni. Ehhez képest a felmérések azt mutatják, hogy a hazai orvostanhallgatók mintegy 83 százaléka Szlovákiában marad. Matovic úgy véli, nincs értelme annak, hogy más országoknak képezzünk orvosokat a szlovákiai egyetemeken, főként a jelenlegi helyzetben, amikor a hazai egészségügy rendkívüli orvoshiánnyal küszködik. Ezért előállt egy javaslattal, amelynek értelmében az állam átfizetné a külföldi diákok után kapott pluszpénzt az egyetemeknek, hogy minél több hazai hallgatót vegyenek fel. Vladimír Lengvarsky továbbá elmondta, egyeztetett az orvosi karok dékánjaival, akik azt mondták, képesek annyival növelni a kapacitásaikat, hogy a négy egyetemre összesen 100 hallgatóval többet vehessenek fel. így a jövő tanévet összesen mintegy 1200 orvostanhallgató kezdheti meg, és Matoviöék azt szeretnék, ha közülük minél többen hazai diákok lennének. Kellenek a külföldiek Felkerestük Daniel Pellát, a kassai Pavol Jozef Safárik Egyetem Orvostudományi Karának dékánját, és megkérdeztük, mit gondol Matovicék ötletéről. Pella hangsúlyozta, a szlovákiai egyetemeknek több szempontból is szüksége van a külföldi hallgatókra, így ha jövőre több hazai diákot is vesznek fel, nem fogják automatikusan csökkenteni a külföldiek számát. Az egyik szempont a már emlitett pénzügyi aspektus. „Minden értelmes közgazdász több finanszírozási forrást keres, nem pedig egyetlen forrásra támaszkodik” - közölte a dékán. Továbbá megjegyezte, azt feltételezik, hogy a hallgatói létszám növelésének igénye nem feltétlenül lesz hosszú távú, így nem engedhetik meg maguknak, hogy a külföldi hallgatók a jövőben elveszítsék az érdeklődést az egyetem iránt. Pella szerint azonban nemcsak a pénzről van szó, a külföldi hallgatók hiánya miatt ugyanis romlana az egyetem megítélése, és jelentősen visszaesnének az európai intézmények listáján. „A szlovákiai és a külföldi hallgatók a karunkon egységet alkotnak, a jó arányuknak köszönhetően az intézményünk magasabb helyezéseket ér el a különféle rangsorokban” - mondta a dékán. Juraj Steno, a pozsonyi Comenius Egyetem Orvosi Karának dékánja lapunknak szintén megerősítette, hogy a külföldi diákok megléte presztízskérdésnek számít, nemcsak a szlovákiai, hanem minden más egyetem számára. Egyúttal hozzátette, az orvosi karok olyan állapotban vannak, hogy a külföldi önköltséges hallgatók nélkül gazdaságilag összeomlanának. Finanszírozási kárdásek Pella továbbá azt is kiemelte, a megemelt létszám természetesen jelentős többletkiadást jelent az egyetemek számára, amit mindenképpen fedeznie kellene az államnak. Az eddigi tapasztalatiak alapján viszont óvatosan viszonyulnak a kormány ígéreteihez, hiszen korábban már folytattak tárgyalást az egészségügyi és az oktatási tárcával, és ezek nem is vezettek eredményre. „Az új hallgatók utáni támogatásra eddig mindig egy időkorlát vonatkozott, és korántsem fedezte a teljes hatéves tanulmányokat” - tette hozzá a dékán. Legutóbb még a Peter Pellegrini által vezetett kormány rendelte el, hogy az egyetemek több orvostanhallgatót vegyenek fel. 2020 januárjában a Hlas elnöke akkor még miniszterelnökként az orvosi karok dékánjaival együtt jelentette be, hogy az eredeti tervekhez képest 250-nel több diák kezdi meg a következő tanévet, és a megemelkedett költségeket pedig az államnak kellett volna fedeznie. Az egyetemek képviselői viszont arra panaszkodtak, hogy az állam által elkülönített források mindössze egyetlen tanévet fedeztek. Pellegrini ennek ellenére úgy értékeli a jelenlegi helyzetet, hogy Matovic lemásolta a korábbi javaslatát. „Igor Matovic csakis annak köszönhetően fejezhette be az egyetemi tanulmányait, hogy megíratta mással a diplomamunkáját. Most pedig lemásolta Peter Pellegrini programját. Matovic végre megértette, hogy új orvosokat kell kinevelnünk. Kár, hogy elvesztegettünk három évet” - üzente a Hlas sajtóosztálya. Matoviöék viszont azt ígérik, hogy az állam nemcsak jövőre, hanem évről évre pótolni fogja azt a forráshiányt, amit a külföldi hallgatók esetleges kiesése jelentene az egyetemeknek. Ha a javaslatot megszavazza a parlament, akkor az egészségügyi minisztérium egy memorandum aláírásával garantálná, hogy évek múlva is legyenek elkülönítve az anyagi források. Szólesebb körű reform Pella rámutatott, hogy a létszám megnövelésével az oktatás feltételeinek minőségét is javítani kellene. Figyelembe kell venni például az előadótermek számát és méretét, a munkahelyek technikai felszereltségét vagy az oktatók számát. Ami az utóbbi szempontot illeti, Pella kiemelte, ha a szlovák egyetemeket versenyképessé akarják tenni, akkor vonzóbb bérfeltételeket kellene kínálni a tanárok számára, beleértve a külföldi oktatókat is. A felszereléssel kapcsolatban pedig azt a központot említette, amely szimulátorok segítségével, a virtuális valóságot felhasználva mutatja meg a hallgatóknak, hogyan kell elvégezni a különféle beavatkozásokat. A kassai egyetem tavaly nyitotta meg ezt a központot, és Pella szerint kiváló segítséget nyújt mind az elméleti, mind a gyakorlati tudás elsajátításában, de ha még több diákot akarnak felvenni, akkor ennek a kapacitásait is bővíteni kellene, ami további pénzbe kerül. Steno megjegyezte, az orvosi karok megfelelő finanszírozása mellett az is nagyon fontos lenne, hogy az úgynevezett klinika tantárgyak oktatásához is megteremtsék a megfelelő feltételeket. Továbbá rámutatott, nem elég növelni az orvostanhallgatók létszámát, azzal kapcsolatban is intézkedni kell, hogy nem menjenek annyian külföldre tanulni. Ami Pozsonyt illeti, szükség lenne a már említett klinikai oktatás fellendítésére, ehhez pedig már el kellene kezdeni felépíteni a Rázsochy városrészre tervezett egyetemi kórházat. Ma is sokan nosztalgiával tekintenek vissza Csehszlovákiára NAGY ROLAND Csehország élhetőbb hely, mint Szlovákia - vélik a csehek és a szlovákok egy friss felmérés szerint, mely sorén Csehszlovákia megalakulásának évfordulója alkalmából többek közt azt vizsgálták, a két nemzet miként értékeli Csehszlovákia szétválását. Pozsony. A csehek 51%-a érzi úgy, hazájában jobb élni, mint Szlovákiában. A szlovák válaszadók közül azonban mindössze 8% mondta azt, hogy a két ország közül a sajátját tartja jobbnak. A szlovákok közel fele (48%) egyetért a csehekkel abban, hogy Csehországban jobb élni. „Szlovákia társadalmában csalódottság és szkepticizmus uralkodik. Több mint két éve nehéz pillanatokat élünk át a világjárvány, az ukrajnai háború és a rekordszintű áremelkedés miatt. Az emberek érzékenyek a politikai instabilitásra is, ami ezekben a nehéz pillanatokban elmélyíti az életszínvonaluk negatív megítélését. 2020-ban, az új kormány megválasztása után az emberek változást vártak, de csalódás lett belőle” - mondta a meglepő eredmények kapcsán Mikulás Hanes, a felmérés társszerzője. Mindössze a csehek 5%-a szerint jobb az élet Szlovákiában, mint otthon. A megkérdezettek negyede nyilatkozta azt, a két államot ebből a szempontból egyformának tartja. A felmérés elkészítői nemcsak a jelenlegi helyzetre vonatkozóan tapasztaltak különbséget, de Csehszlovákia szétválására is másként tekint a cseh, illetve a szlovák közvélemény. A szlovákok lényegesen kritikusabbak ebben a kérdésben - 54%-uk negatívan ítéli meg a közös állam megszűnését, ami jelentősen magasabb a csehek 35%-ához képest. Csehszlovákia felbomlásának az életszínvonalra gyakorolt negatív hatásáról alkotott vélemény különösen az idősebbek körében dominál. Míg az idősebb generáció az esetek 61%-ában gondolja ezt, addig a fiatalabbak körében ez az arány 38%. „Nyilvánvaló, hogy a felbomlás életszínvonalra kifejtett negatív hatásáról szóló meggyőződés a kor előrehaladtával fokozatosan nő. A fiatalok kevésbé negatívan érzékelik a szétválás hatásait. Fontos azonban megemlíteni, hogy a fiatalok között is többen vannak azok, akik negatívan tekintenek a szétesésre, mint azok, akik pozitívan értékelik azt. Még a 25 évnél fiatalabbak körében is ez a helyzet, akik egész életükben a független Szlovákiában éltek” - hangsúlyozta Denisa Lakatosová, a felmérést végző NMS Market Research ügynökség szakértője. A szlovákok mindössze 16%-a gondolja úgy, az életszínvonal javulása szempontjából pozitív hatása volt az említett történelmi eseménynek. A cseheknél épp ellenkező vélemény uralkodik - mindössze a megkérdezettek 16%-a tekint negatívan a függetlenedésre. Csehszlovákia szétválása ellenére a csehek fele és a szlovákok közel kétharmada egy nemzetként tekint a két országra. Szlovákiában az adatgyűjtés október 7. és 11. között zajlott, több mint ezer fő bevonásával. Csehországban szeptember elején hajtották végre a közvélemény-kutatást, melybe 1020 résztvevő kapcsolódott be. A "' ^XmrWr és az együttműködésével ■WPH£W£||l|l|>WilM _ mm ■5HBBLdBrfL*aMi»dMB««piUih^^ Jin<iáá*M*itoMMlfeJiafc<LJfa^^ éFkfflm 40MÉk .JÜ Minden egy helyen, október 29-től az ^£J2í£^^!i|on!
