Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-28 / 250. szám
www.ujszo.coml 2022. október 28. KULTÚRA I 9 Pillanatkép a művészteleprol MAYER ÉVA A csend az egyetlen jelenség, aminek nincs közvetlen gyakorlati haszna, ezért ellenáll a technicizélédott társadalom haszonelvű gondolkodásának. A DUNARTCOM művásztelep alkotái közül ki-ki a maga eszköztárával reflektál a csend tárnájára. Alkotásaikban a belső csend, a szakrális töltődás, az alkotái folyamattal társulá elmélyülés ás kontempláciá is szerepet kap. A tizenhárom művész Romániából, Magyarországról és Szlovákiából érkezett a jelenleg is tartó somorjai alkotótelepre. Inspirativ természeti és szakrális környezetben alkothatnak, többen a somorjai katolikus Nagyboldogasszony-templom kolostorának tereit használják műteremként. Az alkotók könnyen tudtak azonosulni a témával, volt, aki pár nap alatt készítette el a zárókiállításra szánt munkáját. „A csend számomra azt a harmóniát és formai nyugalmat jelenti, amit az alkotás egyik alkotóelemének is nevezhetnénk - mondja Antal Malvina nagybányai születésű, Budapesten élő szobrászművész, akinek munkája a Forgás által elmozdítva címet kapta. - Ahogy egy zeneműnél a szünet elengedhetetlen a hangok között, úgy a csend az én esetemben a formák elrendezéséhez szükséges eszközt jelenti.” Antal Malvina munkáinak a mozgás a mozgatórúgója, egy-egy mozdulatnak a lekövetése és megértése foglalkoztatja. A művésztelepen készülő plasztikáját az úgynevezett rönkforgás inspirálta, amit a modern táncban, illetve a jógában is alkalmaznak. Ezután Koroknai Zsolt budapesti képzőművész Symphonion/Csend című videóobjektjét szemlélem. „Egy klasszikus személyes tárgyat modelleztem, egy századfordulós, felhúzható zenedobozt, amelynek gépies, de egyben lírai dallama ünnepi időszakokban családi körben zendült fel” - mondja az alkotó, akinek munkájában kiemelt szerepet kapott az anyaghasználat, a fém és fa transzponált szerepe, úgy mint a digitális és unplugged hang, illetve a vizualizáció összecsengése. „Egy érzelmi emlék időtlen kivetülése is lehet az objektem, akár a Antal Malvina munka közben zenedobozban forgó lemez videó-loop réteghullámainak csenddel megtört rezgése.” Berkes Csilla ógyallai származású, Budapesten élő szobrászművész harmadjára vesz rész a művésztelepen. Szobrai készítésekor olyan asztronómiai modellre, vagy vizsgálati eszközre emlékeztető fiktív szerkezetet hoz létre, ahol a fókusz és a periféria jelenségei közti kapcsolatot szemlélteti. Ezúttal egy üvegcsébe zárt ferrofluidot használ, mely vakfoltként lebeg az éterben, eltakarva a látótér fókuszát. M. Kiss Márta kisfaludi festőművész szintén visszatérő vendége az alkotótelepnek, gyakran inspirálja munkáit a táji környezet. „Erdőben készítem miniatűr festményeimet, ahol kiszáradt növényeken vizsgálom a csendet - meséli. - A csendet színekben próbálom keresni, vagyis az eddigi színes palettámat igyekszem monokrómmá változtatni.” Helyi sárral, enywel, pigmentekkel és olajjal dolgozik, szeretne megválni a szintetikus anyagoktól, az akril és a ragasztó használatától. Oláh Sándor ötvösművész lencse formájú acéltálakkal és rozsdamentes acéllemezből kivágott Krisztust ábrázoló objektjét mutatja be: „Nagyon örülök ennek a témának, mert művészként, jövőkutatóként ebben a paradigmaváltásra érett világunkban erős meggyőződéssel vallom, hogy az áhított változás az alap fogalmaink átvilágításával és újraértelmezésével kezdődhet el. A csendnek felértékelődött a szerepe az életünkben.” Oláh Sándor választott témájában, a Krisztus csendje a Golgota rendjében című munkájában a megfogható és a megfoghatatlan Világ csendjét vizsgálja. László Dániel magyarországi festőművész először jár a somorjai müvésztelepen. Hagyományos olajjal fest vászonra, két témát készít, kétféleképpen igyekszik megragadni a hely szellemét. „Az egyik a táj, melynek folyamán plain air technikával tájképet festek a természeti környezetről, elsősorban a parkról. A másik témám a somorjai református templom belső tere, mely több évszázada változatlan strukturáltságú. Ez az enteriőr a hely szellemének esszenciáját hordozza.” Méry Bea, a somorjai származású, Budapesten élő grafikusművész fraktálszerű, organikus festményeinek visszafogott színvilága egyfajta mozgékony csendet jelenít meg. „A Fehér sziget egy szimbolikus hely, a képek a köztes létet és az arról való hagyományos elképzeléseket, a halál utáni lélek útját vizsgálja - magyarázza. - A fraktálos, organikus forma a sziget egy részlete, a víz, folyamszerü formájával a tudat jelképe: a testhez (A szerző felvétele) tapadó tudat és gondolatok tágulásának, szűkülésének, majd kiürülésének és feloldódásának folyamatábrázolása.” Szabó Ottó kassai képzőművész maga is évek óta szervez nemzetközi művésztelepeket. Annak ellenére, hogy fontos számára a közösségformálás, olajképei a csendességbe burkolóznak. O maga szavakkal igy ragadja meg ezt a csendet: „Amikor beszélgetés közben megakad a szó, amikor rádöbbensz, amikor elakad a szavad, nem találsz megfelelő kifejezést arra, amit érzel...” - mesél visszafogott hangon munkáiról. Sztojánovits Andrea fényművész harmadszor vesz részt a müvésztelepen. A jelenleg készülő minimalista fényinstallációinak John Cage zeneszerző 4:33, illetve Kazimir Malevics A tárgy nélküli világ című művei az inspirációs forrásai. Fehér akrilfestményeinek faktúrái magukban hordozzák a külső környezet zajait és rezdüléseit. Objektjei legvégső installációs formájukban olyan érzetet keltenek majd a nézőben, mintha fényforrások lennének és önmagukból szórnák a homogén fényt. A művésztelep Levitáció című kiállításának megnyitóját október 29-én 18 órakor tartják a somorjai Korona udvarban. A tárlatot Tolnay Imre képzőművész, egyetemi tanár nyitja meg. RÖVIDEN írókat menekítettek Afganisztánból Bern. Svájci írók összefogásával sikerült több afganisztáni írót Svájcba menekíteni a tálib uralom alá került közép-keleti országból. A német svájci írói egyesülettel együttműködésben 25 ismert svájci szerző - köztük Charles Lewinsky, Sabine Haupt és Lukas Bärfüss - patrónusprogramot indított, amelynek keretében már 40 afgán író érkezett Svájcba a családjával együtt. Kilenc további résztvevő vár még a beutazás pozitív elbírálására - mondta el Dániel Rothenbühler, a német svájci PEN Központ elnöke az SDA svájci hírügynökségnek. A patrónusprogramban részt vevő svájci írók konkrét gyakorlati segítséget is nyújtottak afgán kollégáiknak: e-mailben egyeztettek velük a pénzügyi támogatásokról, megszervezték a fogadásukat a repülőtéren. A Woz hetilap értesülése szerint magánszemélyek és alapítványok is támogatták a projektet mintegy 50 ezer svájci frankkal. (MTI) El Greco-tárlat a Szépművészetiben Budapest. Mától látható a Szépművészeti Múzeumban az a kiállítás, mely több mint félszáz saját kezű alkotást vonultat fel az európai képzőművészet egyik legeredetibb alkotójaként számon tartott krétai-spanyol mestertől, El Grecótól. A bizánci festészeti hagyományoktól indulva, Itáliában a velencei, majd a római iskola hatásait magáévá téve végül a spanyolországi Toledóban letelepedve teljesedett ki életműve. El Greco életművét 1614-es halála után szinte elfelejtették, és csak a 19-20. század fordulóján fedezték fel újra. A kiállítás El Greco egész életművét áttekinti, a festő mindegyik korszakából vonultat fel műveket, köztük olyanokat is, amelyek nagyon régen vagy még soha nem hagyták el otthonukat. A kiállítás február 19-ig tart nyitva. (MTI) Elhunyt a francia festő, akit a fekete szín tett világsztárrá 102 évesen meghalt Pierre Soulages, aki egyetlen színt használt: a feketét. A világ egyik legnagyobb élő művészének tartott festő halálát szívelégtelenség okozta - közölte Mohamed Kaoud, aki 27 évig volt Soulages titkára. Hozzátette, hogy a festő 100 éves özvegye jól van. A házaspár nemrég ünnepelte 80. házassági évfordulóját. „Pierre Soulages meg tudta újítani a fekete színt, fényt fakasztva belőle. A fekete szín által a művei élő metaforák, amelyekből mindanynyian reményt merítünk” - írta a Twitteren Emmanuel Macron francia államfő. A mindig feketébe öltöző Soulages több mint 75 éves pályafutása során kivívta a kulturális intézmények és a galériák elismerését, az utóbbi négy évtizedben ő számított a legkeresettebb francia festőnek, munkái rekordáron kelnek el. Egy 1961-ben készült festményét tavaly 20,2 millió dollárért vásárolta meg egy New York-i gyűjtő. Soulages egy anekdota szerint ötévesen már feketével festett, és amikor nővére megkérdezte, mit ábrázol a kép, a család nem kis derültségére azt felelte, havat. Magyarázata meghökkentő, ugyanakkor nagyon is érthető volt: észrevette, hogy a tustól kihagyott részeken, a fekete mellett sokkal fehérebbé változik a szürkés papír, azaz tulajdonképpen fordítva, mintegy a hó hátterét megadva dolgozott. Amikor 1938-ban felvették a párizsi Képzőművészeti Akadémiára, a tananyagot látva mégsem iratkozott be. A rövid fővárosi kitérő alatt a Louvre-ban Pablo Picasso és Paul Cézanne munkái teljesen lenyűgözték, később Picasso révén ismerkedett meg feleségével is. 1947-ben a független festők szalonján állított ki, képein már meghatározóak voltak azok a sötét alakzatok, formák, melyekkel nemcsak a korszak színes, lírai absztrakt és expresszionista irányzataitól határolódott el, de a művészettörténetben mindaddig marginális helyzetű fekete színt tette meg alkotásai kulcsszereplőjévé. Azonnal felfigyelt rá a szakma, az első nagy elismerést egy 1951-es németországi kiállítás hozta meg számára, ráadásul az ő egyik festményét választották az esemény plakátjához. Ezután felkereste őt a New York-i Modem Művészetek Múzeumának kurátora, és több képét megvásárolta. A következő évben az Egyesült Államokban önálló kiállítása nyílt, ami világhírt hozott számára. O volt az első élő képzőművész, akinek munkáiból 2001-ben kiállítás nyílt az Ermitázsban. 2019-ben életmű-kiállítása volt a párizsi Louvre-ban. (MTI, juk) Pierre Soulages nem színezte túl a képeit (Képarchívum)
