Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-27 / 249. szám
[28 SZALON ■ 2022. OKTOBER 27. www.ujszo.com A nők jogai és a vallási erkölcsrendőrség túlkapásai miatti kitört, majd országos méretűvé duzzadt tüntetések ismét ráirányították a figyelmet az Iránt uraló mollák és a legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah korlátlannak tűnő hatalmára. Irán legfőbb vezetőjének szerepe és hatalma azon a tételen alapul, hogy ugyanazt a tévedhetetlen, isteni tekintélyt testesíti meg, mint Mohamed próféta - ez azonban ellentmond minden iszlám doktrínának. Egy kitalált hivatalról van szó, melynek legitimitása soha nem volt kétségesebb, mint ma. Iráni Iszlám Köztársaságnak kétszintű kormányzata van. Az első szint látszólag a népszuverenitást képviseli: magába foglalja az elnököt, aki az erősen központosított államban a végrehajtó hatalmat gyakorolja, a parlamentet, amelynek feladata a törvények megalkotása és megvitatása, valamint a bírói hatalmat, amely ellenőrzi és értelmezi ezeket a törvényeket. A második szint, amely Isten szuverenitását képviseli, egyeden emberből áll: a Faqihnak nevezett legfőbb vezetőből. A Faqihnak abszolút monopóliuma van az államhatalom felett. Ö nevezi ki az bírói kar, vezetőjét, és tetszés szerint felmentheti az elnököt. O a hadsereg főparancsnoka, és megvétózhatja a parlament által elfogadott törvényeket. A tisztség egyszerre anakronisztikus és teljesen egyedi, amennyiben lehetővé teszi a vallási ellenőrzés intézményesülését a kormányzat minden aspektusa felett. Amiről beszélünk, az eretnekség. Bármit is állítson Irán vallási vezetése, a Faqih távolról sem a síita iszlám alappillére, nem valamiféle történelmi konszenzus terméke, és nem tükrözi a jelenlegi síita politikai gondolkodás többségi nézetét. Egy konstruált hivatalról van szó, melyet az az ember talált ki, aki először követelte magának ezt a pozíciót: Ruhollah Homeini ajatollah. A síita iszlám - hasonlóan a kereszténységhez - messianisztikus vallás. A síita tanítások szerint a földi világot és annak minden tökéledenségét el fogja söpörni a Mahdi megjelenése, aki egy napon uralkodni fog mindenek felett. Addig minden kormányzat ideiglenes és illegitim, mivel a közveden politikai hatalom gyakorlása a Mahdi isteni hatalma bitorlásának minősül. így az elmúlt 1400 év nagy részében a síita papság nem volt hajlandó beleavatkozni a kormányzati ügyekbe, ehelyett a politikai passzivitás álláspontjára helyezkedett. Tény, hogy Irán vezető ajatollahai együtt harcoltak az ország kereskedőivel és a fiatal értelmiségi réteggel azért, hogy győzelemre segítsék a Közel-Kelet első hazai gyökerű demokratikus mozgalmát. Az 1906- os perzsa alkotmányos forradalom egy haladó szellemű alkotmány elfogadásában csúcsosodott ki, amely minden perzsa számára garantálta az alapvető jogokat és szabadságokat. Emellett létrehozott egy független parlamentet (nemzeti tanácsot), szabad választásokhoz és a hatalmi ágak egyértelmű elválasztásához vezetett. Az alkotmányos forradalom azonban kérészéletűnek bizonyult. 1921-ben a britek által támogatott katonai puccs a Pahlavi-dinasztiát juttatta hatalomra Iránban. Az alkotmányt elvetették, a parlament hatásköreit megcsonkították, a perzsa állam diktatórikus irányba fordult, autoriter rezsimmé vált. A Pahlavik brutálisan elnyomták a papság minden politikai megmozdulását. Bár néhány prominens vallási vezető részt vett az 1953-as második (ún. nacionalista) forradalomban, a mollák csak az 1979-es harmadik forradalom idején hagyták el a mecseteket és szálltak be a kormányzásba. A dolgok ilyetén való alakulása annak volt köszönhető, ahogy Homeini minden korábbi értelmezéssel szembemenve interpretálta a Mahdi jelentését. A 14 évszázados síita tanítások ellenében azzal érvelt, hogy a Mahdi, vagyis az iszlám állam egyeden legitim vezetőjének a hiányában a politikai hatalom a Mahdi földi képviselőit, vagyis a papságot illeti meg. Másképpen fogalmazva: ahelyett, hogy arra várnának, hogy a Mahdi az idők végén eljő, hogy megteremtse a tökéletes társadalmat, a papságnak meg kell kapnia a hatalmat, hogy tökéletes társadalmat teremtsen számára, amikor majd az idők végén megjelenik. Homeini ezt az elméletet Valayat-e Faqihnak, vagyis „a jogtudós gyámságának” nevezte. A maga idejében már önmagában ez is elképesztő állítás és radikális vallási újítás volt a síita iszlámban. Homeini azonban ennél is tovább ment, azzal érvelve, hogy a politikai hatalomnak nem az egész papság, hanem egyeden, „legfőbb” vallási vezető kezében a helye. Ezután ragaszkodott ahhoz, hogy a legfőbb vallási vezető tekintélye a Mahdi tulajdonképpeni helyetteseként ne csak a Mahdiéval legyen egyenlő, hanem magától Mohamed prófétától eredjen. ,»Amikor egy mudzstahid [a hit magyarázatán feradozó jogtudós], aki igazságos és tanult, síkra száll a kormány felállítása és megszervezése érdekében, mindazon jogot élvezni fogja a társadalom ügyeiben, amit csak a próféta élvezett” - írta Homeini az iszlám kormányzatról szóló politikai értekezésében. Soha egyeden muszlint vallási vezető nem tett ilyen megdöbbentő kijelentést. Az az elképzelés, hogy bármely embernek ugyanolyan tévedheteden, isteni tekintélye lehet, mint a prófétának, ellentmond a sok évszázados iszlám teológiának. Az elmélet annyira nyilvánvalóan eretnek volt, hogy szinte minden tekintélyes iráni ajatollah azonnal elutasította, beleértve Homeini közveden feljebbvalóit, Borudzserdi és Shariat-Madari ajatollahot, valamint az iraki Nedzsef - a síita iszlám helyi vallási központja - szinte összes nagyajatollahát. Homeinit az tette olyan vonzóvá, hogy radikális doktrínáját az akkori populista retorikába csomagolta. Miután a tiltakozó vallási vezetőket elnémították, Irán jámbor tömegeit pedig tettekre késztették, Homeini szabadon átvehette az irányítást az 1979-es forradalom után felálló kormány felett. Mielőtt a legtöbb iráni egyáltalán felfogta volna, mi zajlik körülötte, Homeini a maga Mahdi-értelmezését már át is ültette a politikai gyakorlatba: Iránt iszlám köztársasággá alakította át, magát pedig kikiáltotta az ország első Faqihjának: a legfőbb világi és vallási tekintélynek. 1989-ben, Homeini halála után a Faqih tisztsége minimális papi vagy népi ellenállás mellett szállt át a választott utódra, Ali Hameneire. Noha a Faqih tisztségét elvben a legtudósabb, legképzettebb vallási vezetőnek kellene betöltenie, Hamenei az utódlás idején valahol a struktúra középszintjén foglalt helyet - még csak ajatollah sem volt. Ennek ellenére rá szállt a hivatal, nagyrészt azért, mert Iránban gyakorlatilag minden más valós vallási tekintély - köztük Homeini egykori harcostársa, elsőként választott utódja, Ali Montazeri nagyajatollah - elítélte a Faqih tanát mint az iszlámmal nem összeegyeztethetőt. Az általánosan elterjedt vélekedés szerint a most 83 éves és sokat betegeskedő Hamenei a fia, Modzstaba utódlását készíti elő - bár kifejezetten alacsony rangú pap volt, amikor rá esett a választás. Ha ez megtörténne, az megfosztaná a Faqih hivatalát a ma még úgy-ahogy fenntartott vallási legitimáció utolsó maradványától is, és megmutatná, mi is valójában: a sah szinonimája. A mai tiltakozások eltörpülnének azokhoz a megmozdulásokhoz képest, amelyek egy ilyen forgatókönyv megvalósulása esetén várhatók. Már a mostani tüntetéseken is rengetegen skandálják az utcákon: „Modzstaba, hamarabb látunk meghalni, mint hogy a vezérünk lennél.” Reza Aslan A szerző iráni-amerikai vaüásszociológus, a Kaliforniai Egyetem professzora ©Project Syndicate Vasárnap-előzetes: M it csinál egy jövőkutató? Trendeket elemez, információkat gyűjt, és mintázatokat keres. Elolvassa a legújabb tudományos cikkeket, figyeli a technológiai újításokat, nyomon követi a mesterséges intelligencia fejlődését, és megpróbálja egymásba illeszteni ezeket a mozaikokat, hátha kirajzolódik belőlük, milyen lesz a holnap - vagy legalább az, hogy merre tart a világ. A Nagy Testvér szemmel tart, írta George Orwell az 1984 című regényében, arra utalva, hogy minden lakásban ott van a telekép, amely egyszerre adó- és vevőkészülék, és az emberek abban a tudatban élnek, hogy tulajdonképpen meztelenek, mert minden leírt szavuk elolvasható, minden mozdulatuk megfigyelhető. ,Annak a lehetősége, hogy minden alattvalót rákényszerítsenek nemcsak az Állam akaratának való Mit hoz a holnap? feltéden engedelmességre, hanem arra is, hogy tökéletesen egyforma nézeteket valljanak, most áll fenn először” — írta Orwell, több mint hetven évvel ezelőtt. Akkor még ezt disztópiának nevezték, sötét társadalmi víziónak, amelyről azt remélték, hogy soha nem valósul meg. Mára mindez - a közösségi média, az ujjlenyomat-jelszavak az arcfelismerő szoftverek korában - alapnak számít, a totális megfigyelő állam működtetéséhez már rendelkezésre áll a megfelelő digitális technológia, a kérdés csak az, hogy mikor lesznek (vagy vannak-e már) ilyen államok, s ha igen, mit tudunk tenni, hogy megvédj ük a magánéletünket. Gazdag József a Holnap történt című könyv szerzőjével, Kánai András jövőkutatóval beszélgetett az orwelli víziók valóra válásáról, és arról is, hol tart ma a világűr gyarmatosítása, a Holdra szállást miért nem követte a Mars meghódítása, valóban hanyadik-e a Nyu-Kánai András jövőkutató gat, meggyengült-e az Egyesült Államok szuperhatalmi pozíciója (spoiler: nem gyengült meg), mekkora veszélyt jelent az, hogy a tudás tárolása a nagy tech-cégek monopóliuma lett, felváltják-e a robotok az embereket a munkaerőpiacon, mely szakmák fognak megszűnni és melyekre lesz továbbra is igény, boldogabbak vagyunk-e, mint voltak vadászó-gyűjtögető őseink 30 ezer évvel ezelőtt, okosabbak vagyunk-e, mint a korábbi generációk (spoiler: nem vagyunk okosabbak, sőt). Az interjúban szó esik arról is, hogyan fog kinézni a világ tíz év múlva, milyen lakásokban fogunk élni, mit fogunk enni, lesznek-e még boltok, lesz-e készpénz, fennmarad-e a nyomtatott sajtó (spoiler: sajnos nem), kiküszöbölhető-e a technológia fejlődésével az öregedés, hogyan forradalmasíthatja a mesterséges intelligencia a gyógyászatot, és megvalósul-e a közeljövőben az ember és a gép ötvözete, magyarán: tíz év múlva kiborg lakik-e a szomszédban... A válaszokat megtudhatják Gazdag József és Kánai András jövőkutató beszélgetéséből, amely a Vasárnap családi magazin jövő heti számában lesz olvasható! 1 most 83 éves Hamenei a hírek szerint fia utódlását készíti elő (Fotó: TASR/AP) Az eretnek ajatollah
