Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-27 / 249. szám
UJSZO.COM/UTAZZ ■ UTAZAS<®UJSZO.COM Területe egyötöde Szlovákiának, és tényleg lángoktól ölelt kis ország Libanon. Boldog vagyok, hogy nem hagytam magam eltántorítani az utazástól, és meggyőződhettem róla, hogy ez a történelem folyamán alaposan megtépázott ország nagyon izgalmas világ. r Nem véletlen, hogy az Otestamentum 75 alkalommal is megemlíti! L épten-nyomon a múlt néz vissza a kíváncsi utazó szemébe. A csodálatos, monumentális antik épületek elgondolkodtatnak, mit is tudtak jobban (máshogy?) a régiek, és hova jutottunk el mi, maiak. Hogy ki mit tud, tudott hagyni a világra... mert itt 5-7 ezer éves bizonyítékok árnyékában lehet filozofálgatni. VIHAROS MÚLT ÉSJELEN Libanont 16 hatalom formálgatta a mai napig. Átviharzott rajta az egyiptomi, hettita, asszír, babiloni, perzsa hatalom, föníciai kultúra, jött Nagy Sándor a seregeivel, a Római Birodalom, Bizánc, az arabok, a keresztesek, az ottománok, britek, franciák és ugye Izrael és Szíria nem kis hatása. Bejrútot 1970-ig a Közel-Kelet Párizsaként, kelet Svájcaként emlegették. Gyerekkorom óta ha Bejrút nevét hallottam, az mindig robbanás, háború és tragédia miatt volt. A mai napig nyögik a 16 éven át tartó háborút és a híresen rossz kapcsolatukat Izraellel. Rengeteg szíriai és palesztin menekült tengeti itt az életét a menekülttáborokban. A baj nem jár Bejrúti sebhelyek egyedül: 2020-ban hatalmas gázrobbanás rázta meg Bejrút kikötőjét, a főváros fele megrongálódott, meghalt kétszáz ember, majdnem száz nyomtalanul eltűnt, hatezer ember megsérült, 300 ezer bejrúti otthon nélkül maradt._ Libanonban 4 (nillió libanoni él, de szerte á világban ötször annyi! Az igaz, hogy Libanon az arab világ egyetlen demokratikusnak nevezhető országa, de korrupt politikusaik a csőd szélére vitték országukat. Az infláció miatt pár napig milliomosnak számítottunk október eleji kirándulásunkon, ugyanis háromszáz dollárért 11 millió 540 ezer libanoni fontot kaptunk. Nem volt esélyünk pénztárcában hordani a pénzt, és ahogy a váltóhelyen hajgumival összefogva adták kötegekben, úgy manővereztünk a fizetésnél a helyiek segítségével. Bejrútban bóklászva ellentmondásos látnivalókra figyeltem fel, mert a golyóverte, robbanások után sebhelyesen hátrahagyott, lakhatatlanná vált volt luxushotelek, hivatalok, lakóházak mellett már élettel teli modern házak épülnek sok-sok zölddel megspékelve. Néha meglepődtem, hogy a semmiből felbukkanva határozott hangon rám szólt egy fegyveres katona, hogy itt ne fényképezzek - a tönkrement, golyók' lyuggatta épületeket -, ugyanis egyáltalán nem vettem észre senkit a homokzsákok takarásában. Katonai ellenőrzőpontokba is belefutottunk, meglepő volt a szögesdrótos torlaszok és állig felfegyverzett katonák mellett elmenni, hogy a tervezett úti célunkhoz jussunk. Ennek ellenére nem éreztem magam veszélyben. Azt azonban el kell ismerni, a feszültség valahol mélyen érezhető. FÖNÍCIA EMLÉKEI Bejrút nagyon vegyes vallási összetételű város, a muzulmán, a keresztény, az örmény ortodox keresztény és a zsidó vallás egyaránt képviselteti magát. Kevés a turista, így nem volt nagy tömeg sehol. Zavartalanul megcsodálhattuk a város precízen feltárt római fürdőkertjének romjait, majd központi kerületében a Nejmeh tér nagyon ízlésesen kiépített városrészét. Békésen elvannak egymás mellett a mecsetek és templomok, elvégre a feszültséget sosem a kövek, téglák okozzák. Sokatmondóak egyes helyek megnevezései, mint például a Mártírok tere vagy a Megbocsátások kertje. Meglátogattuk Büblosz városát is - 7 ezer éve ezen a vidéken a föníciaiak városállamokat alapítottak görög példára, és az emberiség számára két fontos pillért is adtak: az ábécét, és a pénzt. Innen származik a Biblia neve, mert ez a föníciai kikötő biztosította a Nílus menti mocsarakban kitermesztett papirusz további sorsát, és a könyv neve görögül bibiion, többes számban biblia. Bübloszban megcsodáltuk a római oszlopsorokat és a keresztesek által épített erődöt. Tripoli városa az ország második legnagyobbja, de tisztának és szépnek igazán nem nevezhető. Fő látnivalója a város feletti, 13. századi fellegvár, ami egy keresztes parancsnok után kapta a nevét: Raymond de Saint - Gilles citadella. Elég fura volt elmenni a tankok sorfala mellett és így feljutni a fegyverekben bővelkedő fellegvárba. A várost főleg szunnita muzulmánok lakják. Meglátogattunk egy illatos munkahelyet, szappant és kozmetikai készítményeket gyártó boltot, ahol beleszagolhattunk a cédrus határozottan egzotikus illatába. CÉDRUSOK KÖZÖTT A cédrusfa Libanon nemzeti jelképe. Nagyon fontos szerepe volt a hajóépítésben és az építészetben is. Azt mondják, az ügyes és sikeres föníciaiak jóval megelőzték Kolumbusz Kristófot, és cédrusfából épített hajóikkal eljutottak Amerikába? A libanoniak szerint Isten saját kezével ültette a cédrusokat, ezért Isten cédrusaiként emlegetik ezeket a hatalmasra nőtt fákat. Bsharriban meglátogattuk az Isten 'cédrusai parkot, ahol meglepett egy magyar nyelvű tábla, amely Csontváry Kosztka Tivadarnak, Libanon szerelmesének állít emléket. Itt kapott ihletet és így születtek festményei, A magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban. A cédrusokhoz vezető út a Kadisha-völgyön át kanyargó«. Több ősi maronita keresz(A szerző felvételei) Utazás EXTRA 2022. OKTÓBER
