Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-27 / 249. szám
www.ujszo.coml 2022. október TI. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Nyerőszámok! Talán véletlen, de ha „a választás közeledik, aszfaltszagot érzek..." inte semmin sem lepődünk már meg, ami a választási kampánnyal kapcsolatos. Mint egy jó telemarketinges reklám: „Egyet választ, sokat kap!” - éljen az új rend!... Ja, nem! Minden elismerésünk azon politikusoknak, akik ténylegesen nemcsak a saját zsebükre dolgoznak, hanem valamennyit szórnak a köznép javára is. Nyilvánvaló, hogy ritka az olyan becsületes ember, aki a mézes bödönhöz közeledvén nem csábul el. Illetve feltehetjük a kérdést magunknak is, hogy vajon mi magunk nem így csinálnánk? Még a legszentebb, legártatlanabb embernek is megremegne a lelke, ha csak egy karnyújtásnyira lenne attól a bizonyos „méztől”. Ha logikusan lekövetjük a folyamatot, akkor a választás lényegében arról szól, hogy ki a kisebbik rossz, kis községek esetében pedig jöhet a nevető harmadik két induló közé. Jellemző ránk, hogy türelmetlen nép vagyunk. Megválasztjuk az új vezérkart a városunkba/községünkbe, majd úgy gondoljuk, hogy egyik napról a másikra minden rendben lesz. Természetesen ez nem így van, hisz ez egy hosszú folyamat. A „vezérkari” személyes érdekek és a lakosság érdekei nem mindig egyeznek, ezért az úgynevezett választási program megvalósítása az első két évben lassabb. A harmadikban már jók a tervek, a negyedikben pedig valami megvalósul. Emlékezzünk a jó kis mondásra: „A választás közeledik, aszfaltszagot érzek... (ismeretlen forrás)”. Lehet, pusztán véletlen egybeesés, de a „nagy szavazás” előtt mindig beindul az élet. Rend van mindenhol, tisztaság, és elindul a közösség formálása. Az önkormányzati választások a legtöbb esetben kedvezőtlenek a köznép számára, ugyanis az ígéretek egy része elúszik, vagy már nem jut rájuk idő az újabb szavazás eljöveteléig. Ráadásul mára már mindenki szeretne egy morzsát a tortából, ezért boldog-boldogtalan is jelölteti magát, hátha akad valami. A sorszámmal ellátott kampányportré már-már olyan jelentőséggel fog bírni, mint az érettségi bizonyítvány, szinte már kötelező. Nem gond, ha nem értünk hozzá, vagy netán semmi tapasztalatunk nincs a politikával, az a lényeg, hogy közkedveltek legyünk, mert akkor biztos csak jót tudunk tenni a közösséggel. A legtöbben már úgy állunk hozzá, hogy majd csak lesz valahogy, sajnos túl sok volt a csalódás. Bár ezt részben magunknak is köszönhetjük, hiszen a vezetőket mi választjuk meg a közösségünk élére. A mostani megyei és helyhatósági választási lottó várható főnyereményét megtudhatjuk október 29-én. Az előzeteseket már láthattuk az elkövetkezendő négy év mozifilmjeinek egyikéből, így már csak rajtunk múlik, hogy melyikre váltunk többen jegyet. (Lubomtr Kotrha) Piantedosi: Veszélyes az életmentés Giorgia Meloni új, szélsőjobboldali belügyminisztere veszélyesnek ítélte meg az életmentést, ezért nem engedélyezte két menekülthajé kikötését. A területi biztonságra vonatkozó európai és olasz jogszabályok megsértésére hivatkozva veszélyesnek nyilvánította a Földközi-tengeren tevékeny, nem kormányzati (NGO-) szervezetek által működtetett hajókat Matteo Piantedosi, az új olasz szélsőjobboldali kormány belügyminisztere, aki egy keddi rendelettel nemet mondott az Ocean Viking és a Humanityl nevű menekültmentő hajók kikötésére. Szerinte azok tevékenysége „nincs összhangban az európai és az olasz jogszabályokkal, ami a biztonságot és a határok védelmét illeti, valamint az illegális bevándorlás elleni fellépést”. A rendelkezés szerint az ENSZ tengerjogi egyezményének értelmében a belügyminiszter fenntartja magának a jogot, hogy megtiltsa a két hajó belépését az olaszországi felségvizekre, a nemzetbiztonság védelmére hivatkozva. Piantedosi 2018 és 2019 között az előző tárcavezető, Matteo Salvini kabinetfőnöke volt, egyik szerzője annak a migrációs-biztonsági törvénycsomagnak, amely megtiltotta a nem kormányzati szervezetek hajóinak kikötését. Ugyanilyen rendelkezést Matteo Salvini is kiadott 2019 márciusában. A Giorgia Meloni vezette kormány beiktatása óta az Ocean Viking és a Humanityl a két első civil hajó, mely Olaszország partjai felé tarthat. Az előbbi az SOS Méditerranée francia szervezet, az utóbbi pedig a német SOS Humanity hajója. Mindkettő Líbia partjainál tartózkodik: az első eddig 73, a második 45 embert vett fel fedélzetére. A földközi-tengeri migrációs áramlatot figyelő Alarm Phone adatai szerint közel 1400 menekült szorul segítségre Líbia partjainál. A kikötők esetleges megnyitása az infrastrukturális minisztérium hatáskörébe tartozik, amelyet az új kormányban Matteo Salvini vezet. Giorgia Meloni miniszterelnök elmondása szerint nem vitatja a háború és üldözés elől menekülők jogait, de ne az emberkereskedők válasszák ki, ki léphet be az országba. „Olaszországba nem lehet törvénytelenül belépni, meg kell állítani a földközi-tengeri emberkereskedelmet” - jelentette ki. Piantedosi szerint a kormányfő helyes irányt mutatott. A belügyminiszter úgy véli, gyakran a humanitárius segítség hangsúlyozása háttérbe szorítja a törvények tiszteletben tartását, miközben mindkettőre szükség van: „a migráció ellenőrzése megelőzi a tengerbe vesző emberek halálát, emberségre és szigorra is szükség van”. Matteo Zuppi bíboros, az olasz püspöki kar elnöke (Cei) erre így reagált: nemcsak biztonságra, emberségre is szükség van. Hozzátette: „a falak nem garantálják a biztonságot, csak komplikálják”. (168 hu) Hidegháborús hangulat FELEDY BOTOND oroszok által indított háború ukrán frontján kívül is zajlik konfliktus. Egyre dinamikusabb a határvonal az országok közt, hogy ki hova áll, hova látszik állni, vagy hova húzza a lábát ebben az új hidegháborús hangulatban. Már az első perctől kezdve érdekes volt, hogy a hivatalos szankciókat, amelyeket az EU és az USA a maga oldaláról meghirdetett, még hányán vállalták fel. Nem túl sokan. Az ázsiai front itt pragmatikus maradt, olajat többen vesznek a mai napig, Kínával és Indiával, mint a két nagy fogyasztó, az élvonalban. Irán, az euroatlanti hatalmak által dominált nemzetközi rendszer másik pária országa, alighanem (kárörömmel segíti az orosz elitet abban, hogy vagyonát mozgassa a szankciók mögötti megoldásokkal, és újabban abban is, hogy iráni gyártású olcsó drónokat adnak el az orosz haderőnek - legalábbis ez az, amiről tudunk. Az arab országok részéről az OPEC+ - tehát az öböl menti monarchiák kitermelő országait és az oroszokat egy platformra terelő fórum - döntése volt a leglátványosabb, ami minden nyugati nyomás ellenére a kitermelés visszafogása mellett határozott. Ez világos önérdek, hiszen a drága nyersanyag az összes részt vevő ország számára azonnali nyereség, míg a nem konkrét nyugati ígéreteket nem lehet felmutatni, különösen a Biden-adminisztrációnak nehéz ez a sikeres regionális Kushner-diplomácia után. (Amelynek eredményeképpen a történelmi megbékélés komolyan haladt Izrael és a monarchiák közt.) Ciprus mint EU-tagállam szintén befogadott 50 ezer oroszt és 16 ezer ukránt a nem hivatalos adatok szerint a háború kitörése óta. Korábban is komoly orosz bástyának számított a legkeletebbre fekvő uniós ország. Az Oroszországot elhagyó tőke akár 50%-a is keresztülmehetett korábban a szigeten a becslések szerint. Az amerikaiak emelték a tétet, mivel az évtizedes fegyverembargót megszüntették az országgal szemben, ezzel az ukránok számára egykori szovjet-orosz eszközöket juttatva potenciálisan, bár a törökök ezt a megosztott sziget erőegyensúlyának felrúgásaként látják. Hogy Dél-Afrika beengedi-e majd az orosz luxusjachtokat, vagy a törökök mennyi pénzt keresnek a menekülő oroszokon; vagy éppen Grúzia és a többi peremterületre került orosz ott mit okoz majd a lokális politikai dinamikában, ezt mind találgatjuk egyelőre. Ami biztosnak látszik, hogy az orosz belső politikai-gazdasági válságnak sokkal több hatása lesz még a nemzetközi rendszerben, mint ami pusztán az orosz-ukrán frontról látszik. Hiába egyértelmű a svédfinn NATO-csatlakozás kérdése, ennél sokkal messzebbi területek akár közvetett kitettsége is tartós változásokhoz vezethet. FIGYELŐ Átírják a botrányos földrajztankönyvet Lapértesülések szerint megígérte az Orbán-kormány a tiltakozó ukránoknak, hogy átírják a botrányos földrajztankönyvet. Az ígéretet egyelőre nem teljesítették. A belügyminisztérium oktatási államtitkárságának utasítására „virtuálisan” kicserélik a nyolcadikos diákok földrajztankönyvének 122. oldalát, amelynek Ukrajnáról szóló szövege diplomáciai vihart kavart Ukrajna és Magyarország között - értesült az államtitkárságon az ügyben tartott egyeztetésről a hvg.hu. A könyv úgy ír Ukrajnáról, mintha az nem egy inváziót szenvedne el Oroszországgal szemben szuverén országként, hanem az országban élő orosz kisebbséggel szemben robbant volna ki belső fegyveres konfliktus: „A népes Ukrajnában a nemzetiségek eloszlása nagyon egyenlőtlen. A többség ukrán nemzetiségű, de az ország keleti részén jelentős az oroszok aránya, a Krím félszigeten pedig ők alkotják a többséget. A két keleti szláv nyelv (orosz, ukrán) hasonló. Az oroszok által lakott országrészekben a lakosság egyötöd része kevert orosz-ukrán nyelven beszél. Ennek ellenére a két népcsoport gyakran szemben áll egymással. Ellentétük fegyveres konfliktust is kirobbantott a Krím félszigetért.” A hvg.hu csütörtökön arról ír, hogy ukrán civil szervezetek mellett Ukrajna budapesti nagykövetsége is tiltakozik a külügyminisztériumnál az ügyben. A lap szerint az ideiglenes ukrán ügyvivő, Balog István személyesen is tiltakozott: szóbeli diplomáciai jegyzéket is átadott, hogy sürgesse a megoldást. „Két héttel a levél elküldése után, szeptember 29-én voltunk bent a négy aláíró közül hárman a minisztériumban, ahol segitőkészek és megértőek voltak” - mondta a hvg.hu-nak a 20 éve Magyarországon élő Petrovszka Viktória, az „Egység” Ukrán Egyesület elnöke, aki szerint a helyzet rendezése érdekében a minisztérium több ígéretet is tett. Először is kötelezték magukat, hogy az ukrán civil szervezetekkel egyeztetett, konszenzusos új szöveggel „minél hamarabb” kijavítják a földrajztankönyv online verziójában az Ukrajnáról szóló, vitatott részt. Továbbá megígérték, hogy mivel a nyomtatott, a diákoknak kiosztott könyvekkel már nincs mit kezdeni, az iskoláknak azt javasolják, hogy a javított, online verziót használják majd. Arra is ígéretet tettek, hogy miután ez a könyv kifut a rendszerből, az újnál - amit a következő tanévtől használnak majd - az Ukrajnáról szóló részt egyeztetésre megküldik a civileknek. Ellenőriztük a tankönyv online verzióját: tegnapig nem frissült. (444 hu)
