Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-26 / 248. szám
GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK www.ujszo.com| 2022. október 26. 9 A magas infláció sokáig velünk marad, hogyan óvhatjuk meg a pénzünket? A hatalmas piaci kilengések miatt egyelőre az elemzők sem látják tisztán, hogy mire számíthatunk az elkövetkező hónapokban az árutőzsdéken, a tapasztalatlan kisbefektetőket ezért óva intik attól, hogy a termékpiacon fektessék be a pénzüket (TASR/AP-fe!vétel) BRANISLAVTOMA Pozsony A szomszédunkban dúló háború, energiaválság, gazdasági recesszió, hihetetlenül magas infláció, növekvő hitelkamatok - csak pár azon dolgok közül, amelyekkel a szlovákiai háztartások ás cégek az elmúlt időszakban szembesültek. Meddig leszünk kénytelenek elviselni a ránk zúduló katasztrófákat, ás hogyan óvhatjuk meg a megtakarításainkat? Az ezredforduló óta nem volt olyan bizonytalan a helyzet, mint manapság. A világjárvány miatt elszabadultak az árak, rég nem látott inflációt szabadítva ránk. Ez utóbbi két fő tényezővel magyarázható. Egyrészt, a masszív pénznyomtatás lehetővé tette, hogy a kormányok pénzügyi támogatást nyújtsanak a magánvállalkozásoknak, és ennek eredményeként a munkavállalók akkor is kaptak fizetést, amikor a gyárak bezártak, másrészt, az állandó járványügyi zárlatok által korlátozott termelés áruhiányhoz vezetett, miközben a növekvő lakossági megtakarításoknak köszönhetően nőtt a kereslet. A gazdasági tényezőknek ez a szerencsétlen keveréke a legmeredekebb áremelkedéshez vezetett az euró bevezetése óta: az euróövezetben az infláció az elmúlt hónapban tíz százalékra ugrott. És ez csak a kezdete volt a komoly gazdasági problémák egész láncolatának. Az árak erőteljes emelkedése ugyanis a gazdasági növekedés gyengülésével párhuzamosan következett be, amelyet épp a magas energiaárak fojtogatnak. Égyre több mutató utal arra, hogy a gazdaságok recesszióba süllyednek, a termelés korlátozása pedig ismét áruhiányhoz fog vezetni, az árak meredek emelkedése így egyhamar nem ér véget. A bankokban elhelyezett pénz vásárlóereje emiatt hónapról hónapra csökken. Nyakunkon a válság Manapság már odáig jutottunk, hogy ha részvényekbe vagy kötvényekbe fektetjük a pénzünket, rövid távon az sem védi meg a megtakarításainkat a magas infláció okozta értékvesztéstől. Idén mindkét említett értékpapírfajta mínuszban fog zárni, és a jegybanki kamatemelések miatt a világ tőzsdéi is mínuszban vannak. A szakemberek szerint a'pénz drágítása lehetne az, ami megfékezhetné a magas áremelkedést, ennek az árnyoldala azonban a részvények és kötvények értékének a csökkenése. „Mindez csak kétféleképpen érhet véget: az infláció a vártnál is tovább lesz a központi bankok által meghatározott célszint felett, vagy a befektetések hozamai még az inflációnál is gyorsabban esnek vissza” - állítja Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető befektetési stratégája. Jelenleg úgy tűnik, hogy a jegybankok hosszabb távra megbékéltek a két százalék feletti áremelkedéssel. A pénzpiacok arra számítanak, hogy az amerikai jegybank kamatemelései már az idei utolsó negyedévben elérik a csúcspontjukat, és 2023 első negyedévében valószínűleg az Európai Központi Bank is felhagy a pénz drágítását célzó lépéseivel. Az erőteljes kamatemelések megszelídíthetik a magas inflációt, de magukban hordozzák egy súlyos recesszió kockázatát. Jelenleg mindössze tizenkét központi bank nem szigorítja a monetáris politikát, ami 2006 óta a legkevesebb. „Sokan emlékezhetnek még rá, hogy mi jött nem sokkal 2006 után - a globális pénzügyi válság” - figyelmeztet Lukás Kovanda, a Trinity Bank vezető közgazdásza. Szerinte hasonló forgatókönyv ismétlődhet meg most is a kamatemelések túlpörgetésével. A központi bankok ezért elfogadják a két százalék feletti áremelkedést, és óvatosan emelik a kamatokat, az euróövezetben 3,5 százalék felé. Jövőre jobb lesz? A kamatemelések korábbi befejezésével a részvényindexek emelkedni fognak. „Arra számítunk, hogy jövőre jelentős mértékben, legalább tíz százalékkal nő majd a részvényalapok értéke” - állítja Boris Tomciak, a Finlord elemzője. A kötvények esetében a helyzet már nem lesz ilyen kedvező, ugyanis túl sok ország nyomja mesterségesen lefelé ezeknek az értékpapíroknak a hozamát. A kamatemelések idején az Európai Központi Banknak be kellett avatkoznia, hogy megakadályozza az olasz kötvények kamatszintjének a túlzott megugrását, de a brit és a japán központi bank is nagy menynyiségben vásárolja a saját állampapírjait. A túl magas kamatlábak ugyanis rendkívüli módon megnehezíthetik a fent említett országok finanszírozását. Ne essünk pánikba! Akik arra keresik a választ, hogyan fialtathatnák a pénzüket a leghatékonyabban az elkövetkező időszakban, azoknak érdemes visszapörgetni az időt. Az amerikai piac esetében 1801-től 2021-ig állnak rendelkezésünkre az adatok. „Senki sem él ugyan ennyi ideig, a grafikon azonban megmutatja, hogy hosszú távon hogyan kereshetünk sokat. Egy egydolláros részvénybefektetés az említett 220 év alatt 54,2 millió dollárra értékelődött fel, és az átlagos éves értéknövekedés 8,4 százalék volt” - mondta Tomciak. A kötvényekbe fektetett egy dollár értéke ugyanekkor „csak” 50 206 dollárra nőtt, évi ötszázalékos átlagos felértékelődés mellett. Az elemzők ezért azt tanácsolják, hogy hagyjuk figyelmen kívül a jelenlegi árfolyameséseket - hosszú távú befektetéssel a pénz tisztességes felértékelődése idővel biztosan bekövetkezik. Kockázatos árutőzsdék A jövő év valószínűleg azonban nem kedvez majd az árutőzsdei befektetéseknek. A kőolaj árát például szeptember elejéig a recesszió veszélye nyomta lefelé, azután váratlanul az OPEC+-kartell - főként az arab országokból és Oroszországból származó nagy exportőröket tömörítő szervezet - váratlanul durva termeléscsökkentéssel megfordította az autósok szempontjából kedvező tendenciát. Novembertől az említett országok napi kitermelése kétmillió hordóval (egy hordó 159 liter) csökken. A múlt hónap végén a Szlovákia számára is mérvadó északi-tengeri Brent nyersolaj hordóját 85 dollár körüli áron értékesítették. Az amerikai Goldman Sachs bankház szerint az OPEC+ jelentős termeléscsökkentésről szóló bejelentése 110 dollárra fogja felhajtani a kőolaj árát. Emellett Brüsszel a nyolcadik szankciós csomag részeként jóváhagyta az orosz kőolajra vonatkozó árplafon bevezetését. Moszkva válaszul a kőolaj Európai Unióba irányuló exportjának a leállítását tervezi. A korlátozott kínálat miatt pedig még drágább lehet az üzemanyag. De az is lehet, hogy mégsem, a közelgő recesszió ugyanis jelentősen csökkentheti a keresletet, az olaj ára így végül csökkenhet. Az árupiaci befektetések ezért az elkövetkező hónapokban rendkívül kockázatosak lesznek. A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa Az SaS nem támogatja a jövő évi állami költségvetés elfogadását GAZDASÁGI HÍRMORZSA A 2023-as állami költségvetés kormány által jóváhagyott tervezete elfogadhatatlan a kormánynak nemrég hátat fordító, ma már ellenzéki SaS számára. Marián Viskupiő, az SaS parlamenti képviselője, a törvényhozás pénzügyi bizottságának az elnöke a kormánnyal folytatott párbeszédre sem lát túl sok esélyt. Pozsony. Viskupic külön felhívta a figyelmet arra, hogy a jövő évi állami költségvetés tervezetében a 2019-es sarokszámokhoz képest a kiadások megduplázódnak, és bírálta a rendkívül magas hiányt is. „Ez utóbbi és az államadósság jelentős növekedése miatt egy ilyen költségvetés az SaS számára elfogadhatatlan” - tette hozzá Viskupic. Megjegyezte azt is, hogy az Igor Matovic (OEaNO) pénzügyminiszterrel folytatott két és fél éves együttműködés után nem látja a „valós és érdemi kommunikáció” lehetőségét, amelynek köszönhetően a költségvetést számukra elfogadható formába lehetne önteni. Vitatott támogatások A magas energiaárakkal küzdő vállalkozások megsegítését célzó javaslatra utalva - amelyet a kormány hétfőn (október 24-én) terjesztett elő - Viskupic elmondta, hogy a vállalkozókat félrevezették, amikor azt mondták nekik, hogy ezt a segítséget csak akkor kapják meg, ha a parlament elfogadja a 2023-as állami költségvetést. Eduard Heger kormányfő hétfőn jelentette be, hogy jövő január elsejétől március 31-ig árplafont vezetnek be a vállalkozások és cégek számára. A villamos energia esetében ez áfa nélkül 199, a gáz esetében 99 euró euró lesz megawatt órán ként (MWh). Azoknak a cégeknek, amelyek ennél drágábban jutnak hozzá az energiához, az állam a többletköltségek 80 százalékát megtéríti. Matovic szerint azonban a támogatásokat csak akkor fizetik ki, ha a törvényhozás elfogadja a jövő évi állami költségvetést. Matoviő zsarolása Richard Sulik, az SaS elnöke már hétfőn utalt arra, hogy az energiaárak kompenzálása a jövő évi állami költségvetés jóváhagyása nélkül is megvalósítható, erre ugyanis az ideiglenes költségvetésben is lenne forrás. Karol Galek, az SaS parlamenti képviselője, a gazdasági tárca volt államtitkára ehhez kedden annyit tett hozzá, hogy a kormány egész egyszerűen túszul ejtette a vállalkozókat. „Ez az OEaNO választási kampányára szánt pénzről szól, de főleg arról, hogy Matovic így szeretné meggyőzni a saját képviselőit és minisztereit, hogy a költségvetés elfogadásához a parlament fasiszta képviselőinek a szavazataira is szükségük lesz” - vallja Galek. (mi, TASR) Itt az első globális energiaválság Szingapúr. A cseppfolyósított földgáz (LNG) piacának szűkülése és a kőolaj-exportáló országok termelésének visszafogása a világ első globális energiaválságát idézte elő - jelentette be Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója. Az ukrajnai háború miatt emelkedik Európa LNG-importja, és Kínában is számítani lehet az LNG iránti kereslet megugrására, miközben a kínálat jövőre csak 20 milliárd köbméterrel bővül. Ezzel az energiaválság tovább súlyosbodhat. (TASR, mti) aktuális középárfolyamok Angol font 0,8714 El Lengyel zloty 4,7770 Cseh korona 24,472 Q Magyar forint 413,70 Horvátkuna 7,5315 Ej Román lej 4,9036 Japán jen 146,84 Svájci frank 0,9888 Kanadai dollár 1,3537 Q USA-dollár 0,9861 VÉTEL - ELADÁS Privatbank« 1,01-0,96 25,07—23,85 365.bank 1,02-0,96 25,45-23,49 428,31-395,36 Szí. Takarékpénztár 1,02-0,95 25,07-23,72 432,86-395,58 Tatra banka 1,02-0,95 25,33-23,62 432,46-391,28 CSOB 1,01-0,96 25,07-23,82 Általános H italbank 1,02-0,95 25,27-23,71 431,32-394,18 első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)
