Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-26 / 248. szám
4 i RÉGIÓ 2022. október 26. | www.ujszo.com Csenger Tibor megyeelnökjelölt: „Gyorsítanám a közbeszerzési folyamatokat" SZÁZ ILDIKÓ Nyitra megye önkormányzatának jelenlegi alelnökeként, Zselíz képviselő-testületének tagjaként bőven van tapasztalata Csenger Tibornak azzal kapcsolatban, milyen gondokkal küzdenek a megyében élők. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, melyek a legégetőbb problémák Nyitra megyében, illetve melyek azok a területek, ahol rugalmasabb ügyintézésre, mielőbbi változásra van szükség. Nyitra megyét illetően közel 296 milliós költségvetésről beszélünk, amelynek összeállításakor az volt az egyik fő szempont, hogy a jelenlegi válsághelyzet figyelembevételével állítsuk össze. Természetesen olyan tartalékra is gondoltunk, amely szavatolja, hogy az intézményeinket semmiképpen se kelljen bezárni, és az iskoláinkban ne kerüljön sor távoktatásra az energiaárak növekedése miatt. Egy szociális intézményt sem zárhatunk be, mindenképpen fedezni kell a megemelkedett energiaköltségeket. Emellett jelentős többletkiadással jár az infláció növekedése. Az augusztusi számokat tekintve 14-15 százalékos az infláció, és nem várható, hogy 10 százalék alá csökken. Várhatóan a bérek mértéke is nagyjából ilyen arányban fog növekedni, egyelőre nem kaptunk az államtól visszajelzést arra vonatkozóan, milyen módon támogatja majd a megyei fenntartású intézményeket. Az állami kompenzációban azonban némi többletbevétele lesz a megyének. Visszamenőleg is sokan dicsérték a megyei önkormányzatot, hogy 14-15 millió eurós tartalékalapot tudott minden évben létrehozni. Ennek egy részét az előző évből fennmaradó, megtakarított összeg adta, ami átment a tartalékalapba, a másik részét a meg nem valósított beruházásokra szánt összeg képezte. A koronavírus idején lehetővé tették, hogy a beruházási tételt felhasználhassuk a dologi kiadásokra. Szükséghelyzetben valószínűleg a beruházási tételből is tudnánk meríteni az energiaárakkal kapcsolatos többletkiadásokra. A tervezett bevétel, főleg a fizikai személyek által befizetett adórész, 10 millió euró emelkedést mutat, várhatóan 139 millió helyett 149 euró jut a megye költségvetésébe. Milyen módon lehetne takarékoskodni a megyei intézményekben úgy, hogy annak ne lássák kárát például a szociális intézmények lakói vagy a diákok, az iskolavezetők? Az iskolákban az átruházott hatáskörre szánt összeg 2 millió euróval növekszik, ami nem sok, mert egyelőre még nem emelték a normatívát, és ha a pedagógusbéreket vesszük, azokat is emelni kell. A jelenlegi normatíva nem fedi ezeket a kiadásokat, ezért a megye költségvetéséből oldjuk meg. 62 intézmény alkalmazottaira semmiképpen nem lesz elegendő. Átvitt hatáskörökre 63,5 millió eurót kapnak az iskolák, a többit a megye állja, a nem adóból származó bevételből. Nyitra megyének 25 szociális intézménye van, arányosan elég jól el vannak osztva az egyes járásokban. Az általunk fenntartott intézeteknek nagyon sok alkalmazottuk van, mert ebben a segítő szakmában 2-3 ügyfél legalább egy gondozót igényel. Vannak speciális intézmények, ahol annyi gondozó van, mint amennyi ügyfelünk. Cél, hogy az épületeinket korszerűsítsük, és energiahatékonyabbá tegyük. Vannak nagyon régi, patinás épületeink. Nem találom hatékony megoldásnak, ha átalakítjuk őket, és ebbe a műemlékvédelmi hivatalnak is beleszólása van. Volt egy olyan javaslatom, hogy a jelenlegi megyei fenntartású intézmények telkén építhetnénk új épületeket, vagy épületszámyakat mintegy 30-40 ügyfél számára, hiszen ezeken a helyeken már megvan a kötelező infrastruktúra. Egy védett műemlék jellegű épületben nem lehet falakat kiemelni, jelentősebb változásokat végezni. Egy új blokk építésével, ahol újak a vezetékek, a szociális helyiségek, elérhetnénk azt, hogy az elkövetkező 20-30 évben csak a karbantartást kellene elvégezni. egy új épület, legfeljebb 40 ügyféllel egy blokkban. Számos jól működő és népszerű középiskola van a megyében. Milyen lehetőségeket lát a fenntartásuk alá tartozó épületek hatékonyabb üzemeltetésére? Megyénkben az érsekújvári Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskola és Kereskedelmi Akadémia kapta a legnagyobb beruházási csomagot az előző két évben. Megyei forrásból hőszigetelték az épületet, és 2,2 millió eurós uniós támogatást kaptak a szaktantermek korszerűsítésére, teljes felújítására. Végezetül a régi, múzeumi daraboknak számító gázkazánokat kellett újakra cserélni. Nem lehetett szabályozni a fűtést. Ősszel, az utolsó pillanatban fejezték be a munkát. Nemcsak a megye, hanem Szlovákia egyik legmodernebb elektrotechnikai középiskolája. Egyik fő prioritásom, ami a jelenlegi energiaválsággal kapcsolatos - hi-Mi a helyzet a közbeszerzési eljárásokkal, tervezett beruházásokkal, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a folyamatot? Ami a megyei épületeket illeti, komoly gondnak tartom, hogy a beruházásokra szánt összeg egy része rendszerint átcsúszik a következő évre. Ennek egyik oka, hogy a közbeszerzési folyamatok lebonyolítása nagyon hosszadalmas. A közbeszerzési osztály szakmai megerősítésére lenne szükség, egyébként is túlságosan le vannak terhelve az alkalmazottak. Nem* kevés kritika ér bennünket az egyes intézmények vezetésétől, hogy ha valami elromlik az épületben, és sürgős javításra szorul, rendkívül hosszú a várakozási idő a bonyolult ügyintézés miatt. Ezeket a kompetenciákat vissza kellene adni az intézményeknek, például a konyhák közbeszerzési folyamatait az étkeztetés biztosítására. 110 megyei intézményről van szó, ha ezt a hatáskört visszakapnák, ugyanúgy véCsenger Tiborral Érsekújvárban beszélgettünk, ezért szóba kerültek a helyi közlekedési problémák, a megyei fenntartású iskolák is (A szerző felvétele) Vannak konkrét helyek, szociális központok, ahol ezt el tudnák képzelni? Ilyen megoldásokat javaslunk például Barsbaracskán, Lontón vagy Leléden, ahol óriási telkeink vannak. Ki tudjuk használni a megújuló energiaforrásokat is ezeken a parcellákon, és napelemeket telepíthetnénk. Mindez kivitelezhető lenne Léván, Barsbaracskán, Leléden, Kovácspatakon, ahol még vannak erre alkalmas üres' területek. Minden egyes intézményünk lehetőségeit fel kell térképezni. Bővítsünk, de észszerűen. Az Interreg szlovák-magyar program keretében Szálkán és Helembán, ahol régi önkormányzati épületeket - óvodát és iskolát - alakítottak át, ezt ajánlották fel Nyitra megye céljaira. Ez a kovácspataki szociális komplexum részét fogja képezni, ami megyei fenntartású. A két település jelképes egy euróért adja bérbe 50 évre a megyének. Ezzel a megyei intézmény 48 új hellyel bővül. Az egyik leghatékonyabb megoldásnak tartom a határon átnyúló programok ilyesfajta felhasználását. De még ha önerőből építkezünk is, akkor is a leghatékonyabb A Szövetség képviseletében 15 főt látok reálisnak a bejutásra a megyei önkormányzatba az itt élő lakosok érdekében, ezt tartanám elfogadhatónak és komoly sikernek. Megmutathatnánk a választóinknak, hogy igenis van jövője az egységnek. Csenger Tibor szén senki sem számított arra, hogy ilyen magasra szöknek az árak a fűtés korszerűsítése. Az intézmények nagy részében nem lehet szabályozni a fűtést. Nem milliós költségekről van szó, hanem arról, hogy ha korlátozott időben használják a helyiséget, legyen mód a fűtés szabályozására. Azt szeretném, ha minden egyes épületet felmérnénk ilyen szempontból. gig kellene menniük a közbeszerzési folyamaton, de ők szólítanák meg a lehetséges beszállítót vagy a villanyszerelőt, természetesen a törvényes előírásoknak megfelelően dokumentálva. A megyében több idő maradna arra, hogy amikor a 100, 200 ezer eurós vagy milliós közbeszerzéseket végezzük, ezt a folyamatot is felgyorsítsuk. Novembertől lehetne indítani a közbeszerzési eljárást, februárra, márciusra már el tudná kezdeni a kivitelező cég a munkát. Nemegyszer októberre zárul le a közbeszerzés, ami az építkezési munkákra már nem megfelelő időszak. A tervezett beruházásokat rendszerint 50 százalék alatt teljesítjük, mert az adott évben nem győztük a szükséges folyamatokat. Rendkívül sok szó esett Nyitra megyében az utak felújításáról, a hiányzó elkerülő utakról, a közlekedés biztonságosabbá tételéről. Hogyan foglalná össze az ezzel kapcsolatos meglátásait az eddig megvalósult és a tervezett beruházások kapcsán? Ámit én az elmúlt időszakban hiányoltam, az a gyenge kommunikáció a régióval, a városokkal. Elsősorban az utakra, a közlekedési problémákra gondolok. Ha marad a jelenlegi tranzitforgalom, feleslegesen újítjuk fel a másod-, illetve harmadosztályú útjainkat. Erősebb nyomást kell gyakorolni az illetékes minisztériumra, illetve a kormányra. Nincsenek tranzitútvonalaink az országon belül észak felől dél irányába, és a megyei utakon, a Komáromot Érsekújvárral összekötő szakaszon. Több mint egy évtizede megkezdődött a folyamat a szerencsétlen vágselylyei elkerülő úttal kapcsolatban, és még mindig ott tartunk, ahol... Ez idő alatt keleten öt elkerülő út épült. Ezen a téren a mi megyénk kimaradt. Nyitrán is ugyanez a probléma, az Rl-esről nincs megépítve a letérő, Nyitraivánka és Komját felé vezető elkerülő út oldhatná meg a reggeli forgalmi dugókat. A Komárom-Érsekújvár-Nyitra szakaszon az R8-as, ha még nem is négysávos formában, de annak már a dupla nyomvonala is segítene. Vagy az elkerülő szakaszt építenék meg, de ez semmilyen szinten nem valósult meg. Javasolnám, hogy az Önkormányzati Megyék Társulása SK8 ismételten, közösen hívja fel a figyelmet a tarthatatlan helyzetre. Az elmúlt öt évben sokat foglalkoztam az utakkal. A másod- és harmadosztályú utak problémáját csaknem megoldottuk, ha befejeződnek a munkák a Bajcs-Párkány, Komárom-Gúta-Vágsellye, Gúta-Érsekújvár és Léva-Deménd-Ipolyszalka útszakaszokon, marad összesen 50 kilométer másodosztályú út, ami még nincs megjavítva. Ahhoz az 500 km másodosztályú útszakaszhoz képest, ami már megújult, ez valóban nem sok. Hamarosan gond lesz az első osztályú utakkal, amelyek sokkal rosszabb állapotban vannak. Javasolnám, hogy az első osztályú utak kerüljenek megyei hatáskörbe. Nagyon sok gond van a kamionokkal, a polgármesterek gyakori panasza, hogy a harmadosztályú utakon, a kis falukon át rövidítik az útjukat, hogy elkerüljék az útvámot, és hiányzik a fokozott rendőri ellenőrzés. Hogyan és mivel lehet megszólítani a választókat, mennyire tájékozottak a megye eddigi munkájáról? Több információt adtam a megyéről az utóbbi években, mint maga a hivatal. A sajtóosztálynak többet kellene tenni a lakosok tájékoztatásáért. Az eredményeinkről rendszeresen értesülniük kell a választóknak. A megyei önkormányzat honlapja elavult, az eredményeket, mert vannak, fel kell tudni mutatni. Egyebek mellett ez is az egyik fő prioritásom. A korábbi megyei választáson viszonylag alacsony volt a részvétel. Az egyedüliként induló és már most megválasztott polgármestereknek is buzdítani kellene a lakosokat, hogy éljenek szavazati jogukkal, mert megyei szinten nagy szükség van a magyar képviseletre. Sokan helyi és megyei képviselőként is indulnak a választáson. A Szövetség képviseletében 15 főt látok reálisnak a bejutásra a megyei önkormányzatba az itt élő lakosok érdekében, ezt tartanám elfogadhatónak és komoly sikernek. Megmutathatnánk a választóinknak, hogy igenis van jövője az egységnek, és méltó felkészülés lenne a parlamenti választásra.
