Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)

2022-10-04 / 229. szám

8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. október 4. | www.ujszo.com Herszonnal is áttörtek az ukránok Csak golyófogók? Folyik az orosz besorozottak kiképzése. Több ezer ember­nek tévesen küldtek behívót a részleges mozgósítás keretében. (tasr/ap) RÖVIDEN Bojko Boriszov nyert Bulgáriában Szófia. A Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevű jobbközép párt nyerte meg a vasárnapi bulgáriai par­lamenti választást a kis híján végleges eredmények szerint, ezzel Bojko Boriszov három­szoros volt kormányfő 4. cik­lusra is újra a miniszterelnö­ki székbe kerülhet. A vok­­sok 99%-os feldolgozottsága alapján a GERB a szavazatok 25,37%-át szerezte meg. Ki­­ril Petkov hivatalban lévő kor­mányfő pártja, a Folytatjuk a Változást (PP) a 2. helyen vég­zett, a szavazatok 20,21%-ával. A PP vezette kormánykoalí­ció júniusban bizalmi szavazá­son megbukott, emiatt Bulgária másfél éven belül már a negye­dik alkalommal kényszerült ar­ra, hogy előrehozott választást tartson. Kiril Petkov korábban kizárta, hogy Boriszovval koa­lícióra lépjen. (MTI) Levadásztak egy szomáli iszlamistát ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Kijev. A kelet-ukraj­nai Liman város után már déli Herszonnál is áttörtek az uk­rán csapatok. Tóves behívók küldése miatt felfüggesztet­tek állásából egy vezető orosz toborzási illetékest. Miközben az ukrán erők teljes egészében felszabadították a ke­let-ukrajnai Liman városát, a déli fronton is egyre fokozzák a nyo­mást. Liman eleste a legnagyobb ér­vágás az orosz csapatoknak Izjum elvesztése óta, hiszen a stratégiai fontosságú város fontos hídfőállás volt a donbászi műveletek északi irányból való támogatására és egy­szerre regionális vasúti csomópont­ként is szolgált. A város a múlt hé­ten hivatalosan is annektált Donyec megyében van, melyet Oroszország most már saját területének tekint. Úgy tűnik, egy hónapnyi heves harc után megtörték az ukránok az orosz védvonalakat Ukrajna déli részé­ben is. Az Institute for the Study of War napijelentése szerint orosz és ukrán források is említik a déli Herszon megye több településének felszabadítását; orosz katonák Te­legram-posztjai alapján valószínű, hogy a front északi részén az ukrán csapatok több kilométerre hátrébb szorították a beásott orosz védőket. „Némi” területveszteséget Herszon orosz helytartója, Vlagyimir Szaldó is elismert az orosz tévének nyilat­kozva. Az ukránok egyre nyomul­nak előre a Dnyipro folyó mentén, déli irányba, Herszon felé. Felfüggesztették tisztségéből az orosz Távol-Kelet egyik régiójának toborzásért felelős katonai vezető­jét, amiért több ezer embernek té­vesen küldött behívót a részleges mozgósítás keretében. Az esetről a Moszkvától 8500 kilométerre talál­ható Habarovszk határterület kor­mányzója, Mihail Degtyarjov szá­molt be. A tájékoztatásból kiderül, hogy tíz nap alatt több ezren kaptak behívót, majd az emberek mintegy felét hazaküldték, mert nem felel­tek meg a bevonulási feltételeknek. Több jelentés is érkezett arról, hogy például időseket, diákokat, betege­ket is mozgósítottak, ami elégedet­lenséget váltott ki. Hazaküldték azt a 300 jakutföldi lakost is, akiket a mozgósítás során tévedésből hívtak be. A múlt héten Vlagyimir Putyin elnök követelte a mozgósítás során elkövetett hibák kijavítását. Jóváhagyta az orosz alkotmány­­bíróság a 4 megszállt ukrán régió, Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megye Oroszországhoz csatolásáról szóló dokumentumot. A testület szerint az átmeneti időszak, amíg a 4 elcsatolt régiót Oroszor­szág gazdasági, pénzügyi, hitel- és jogrendszerébe integrálják, 2026. január 1-jéig tart. Az Állami Duma, a parlament alsóháza tegnap elfo­gadta a régiók Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló törvényterve­zeteket. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tegnap közölte, Herszon és Zaporizzsja régiók határait még nem jelölték ki, és Oroszország „to­vább konzultál majd a helyi lako­sokkal a kérdésről.” (MTI, Tx, 24,u) Mogadishu. Szomáliában a hadsereg és a nemzetközi erők közös műveletben végez­tek az al-Shabaab szélsőséges iszlamista fegyveres csoport egyik vezetőjével. A Szomáli­ái kormány által az al-Shabaab egyik legfontosabb tagjaként jellemzett Abdullahi Nadir fe­jére az Egyesült Államok 3 mil­lió dolláros vérdíjat tűzött ki. A terroristavezér közel állt az al-Shabaab korábbi emírjéhez, Ahmed Abdi Godanéhoz és jelenlegi vezetőjéhez, Ahmed Diriyéhez. Mindeközben a kö­­zép-szomáliai Hiiran tarto­mányi rendőrsége azt közölte, a terroristák két öngyilkos me­rényletet hajtottak végre a régi­óban. A merényletek célpont­ja egy kormányzati épület volt, robbanóanyagokkal megrakott teherautókkal követték el őket. Eddig 25 halottról és 50 sebe­sültről számoltak be. (MTI) Vereséget szenvedett a brazil erdőirtó Bolsonaro A baloldali Luiz Inácio Lula da Silva volt államfő nyerte vá­ratlanul szoros eredménnyel az elnökválasztás vasárnapi 1. fordulóját Brazíliában, el­lenfele a jobboldali Jair Bol­sonaro hivatalban lévő elnök lesz az október 30-án esedé­kes 2. fordulóban. Brazíliaváros. Az elektronikus szavazógépekkel leadott szavaza­tok több mint 98%-os összesítése szerint Lula da Silva a voksok 48 százalékát szerezte meg, Bolsonaro pedig a 43,53%-át. A többi 9 jelölt támogatottsága elenyészőnek bi­zonyult. A brazil törvények értel­mében, ha egyik jelölt sem képes a szavazatok több mint felét meg­szereznie, 2. fordulót fognak tartani, Lula da Silva az 1. fordulóban legyőz­te Orbán Viktor favoritját (TASR/AP) ahol a két, legtöbb szavazatot szer­ző jelölt mérkőzik meg egymással, vagyis jelen esetben Lula da Silva és Bolsonaro. A voksolás előtt elvég­zett legtöbb közvélemény-kutatás Lula da Silva 10-15 százalékpontos előnyét jelezte előre. Szakértők az­zal magyarázzák az eredményeket, hogy a megkérdezettek közül sokan nem a valódi favoritjukat nevezték meg, illetve csak a választás nap­ján döntöttek arról, hogy kire adják le szavazatukat. Bolsonaro már ko­rábban utalt arra, hogy esetleg nem fogja elfogadni a voksolás eredmé­nyét, ami miatt sokan a választást követő politikai válságtól vagy erő­szakos megmozdulásoktól tartanak. A hivatalban lévő elnök újra és újra bírálta az elektronikus szavazógé­peket működtető testületeket, ame­lyek szerinte gyengék a csalással szemben, bár konkrét bizonyíté­kokkal nem szolgált. Azt mondta, hogy „csak Isten” távolíthatja el őt hivatalából. Felvetette azt is, hogy a hadsereg végezzen párhuzamosan szavazatszámlálást, bár ezt a kato­naság elutasította. A 2003 és 2010 közötti államfő, Lula számára - aki nem indulhatott a 2018-as válasz­táson, mert börtönben volt, miután korrupciós vádak miatt elítélték - ez figyelemre méltó visszatérést jelent. A két jelölt jobban nem is külön­bözhetne egymástól. Lula közölte, megerősíti az Amazonas esőerdő védelmét célzó intézkedéseket, míg Bolsonaro szerint azt a kereskede­lem számára is elérhetővé kell ten­ni. Hivatali ideje során az erdőirtás és az erdőtüzek száma ugrásszerű­en megnőtt. Klímaaktivisták arra figyelmeztettek, ha újraválasztják, az esőerdő már olyan súlyos káro­kat szenved, hogy nem lesz többé a „világ tüdeje.” (MTI, Npsz) OKTÓBER 6-ÁN, CSÜTÖRTÖKÖN j'ry nyA keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál vJ J ij/L\J A tartalomból: • Nem mindegy hol mérik a vércukorszintet • Hogyan lehet megszabadulni az epekőtől? • A helyes légzés az életminőség javításának legolcsóbb eszköze Melléklet az Új Szóban! Tanártüntetés, forintesés Budapest. Nagyszabású tünte­tést tart szerdán a Parlament előtt a Tanítanék Mozgalom és a noÁr Mozgalom a gyerekek jövőjéért, az oktatásban dolgozók megbe­csüléséért és a sztrájkjogáért. Már több mint 200 iskolából mintegy 600 pedagógus jelezte a Tanítanék Mozgalomnak, hogy a polgári en­gedetlenségben részt akarnak ven­ni. Szerdára - az oktatás világnap­jára - országos, egységes sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Demok­ratikus Szakszervezete (PDSZ) is. Utóbbi a tiltakozás törvényes for­mája, de a sztrájkjog szűkítése mi­att a pedagógusok egy része hetek óta polgári engedetlenség formá­jában szünteti be a munkát. Emi­att rúgtak ki többeket a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, ami ellen péntek este és hétfőn reggel is több százan tiltakoztak. A tüntetésen a diákok és szülők mellett Karácsony Gergely főpol­gármester is részt vett. Sok tanár azután csatlakozott a tiltakozás­hoz, hogy 5 tanárt elbocsátottak a gimnáziumból. Tegnap déltájban durva zuha­nórepülésbe kezdett a forint: 11:45 órakor 423 forint volt egy euró, ll:55-kor elérte a 424-es szintet, délben pedig átütötte a 425-ös lé­lektani határt is, a napi, egyben történelmi mélypontot állított fel a 426-os szinttel. Mindezt úgy si­került összehozni, hogy a napon belül a cseh korona és a lengyel zloty is erősödött az euróhoz ké­pest. Az 52 hetes gyengülés így már közel 20 százalékos, 69 fo­rinttal drágább most egy euró, mint volt egy éve. A dollár váltá­sa ugyan nem esett új negatív re­kordra, de itt is rendkívüli módon szakadt be az árfolyam, 428,5- ről 436,5-ig zuhant a kurzus. A legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely miniszter azt mondta, szerinte a forint gyengülésének nem gazdasági okai vannak. Ezzel szemben az a helyzet, hogy Ma­gyarországra nem érkeznek még mindig az uniós pénzek, miköz­ben nagy a devizaigény, a jegy­banki tartalékok pedig viharosan apadnak. (NapiG., hvg, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents