Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-25 / 247. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. október 25. | www.ujszo.com Rishi Sunak az új brit kormányfő RÖVIDEN Mianmar: bombák estek a művészekre Rangoon. Legalább 60-an - köztük neves művészek és zenészek - vesztették életüket egy koncert résztvevői elleni légitámadásban Mianmarban. Aurali és Galau Jav Lvi ismert kacsin énekes is meghalt. A koncertet az ország északi részén fekvő Kacsin államban rendezték a Kacsin Függetlenségi Szervezet szakadár csoport megalapításának 62. évfordulója alkalmából. A szervezet évtizedek óta harcol a mianmari hadsereg ellen, és támogatja az ellenállási mozgalmat, amelyet a katonai puccs váltott ki. Mianmarban mindennapos az erőszak, mióta a hadsereg 2021 februárjában erővel magához ragadta a hatalmat, és bebörtönözte a választás győztesét, Aung Szán Szú Kjít, az ország addigi vezetőjét. Legalább 2370-en haltak meg és több mint 15 900 embert tartóztattak le a hatalomátvétel óta. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ London Rishi Sunak volt pénzügyminisztert választotta a kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi frakciója a párt új vezetőjává - jelentette be tegnap Sir Graham Brady, a vezetőválasztási folyamatot irányító tory testület elnöke. A választási eredmény értelmében Sunak az Egyesült Királyság új kormányfője. Liz Truss jelenlegi miniszterelnök csütörtökön jelentette be, hogy távozik a Konzervatív Párt éléről, miután az adócsökkentési programja miatt támadt hatalmas piaci felfordulás nyomán az alsóházi tory frakció jelentős része ellene fordult. 42 éves utódja az első indiai származású brit kormányfő. Sunak egyetlen riválisa, Penny Mordaunt volt védelmi miniszter közölte, hogy visszalép. Előzőleg Boris Johnson szintén bejelentette, mégsem indul a párt elnöki posztjáért kiírt versengésen, pedig emiatt megszakította a karib-tengeri nyaralását. Sunak 1980-ban Southamptonban született, 42 évesen az elmúlt 200 év legfiatalabb brit miniszterelnöke lesz. A dél-ázsiai, négygyermekes családba született hindu politikus - a Konzervatív Párt normáinak megfelelően - útja a Downing Street felé drága bentlakásos gimnáziumból indult és Oxfordon haladt át, ahol filozófiából, politológiából és közgazdaságtanból szerzett diplomát. A Goldman Sachs brókerháznál helyezkedett el, a Stanfordon ismerte meg a dollármilliárdos Narayan Murty, az Infosys információtechnológiai cég egyik alapítójának lányát, Akshata Murtyt, aki 2009 óta a felesége, közös vagyonukat pedig 730 millió fontra taksálják - ezzel Sunak jelenleg a leggazdagabb brit politikus, és a brit szupergazdagok listáján pedig a 222. helyen áll. A politikus 2015-ben került be az alsóházba. A munkamániás, minden apró részletre ügyelő Sunak igyekezett beilleszkedni, és bár hinduként nem eszik marhahúst, az agrárius vidéken még Rishi Sunak, a brit konzervatívok utolsó reménysége (Tasr/apj tehenet fejni is megtanult. Sunak brexitpártiként kampányolt 2016-ban, a kormányba Theresa May alatt került be, komoly pozíciót pedig Boris Johnsontól kapott, aki 2020 elején pénzügyminiszternek nevezte ki. Az ő nevéhez fűződtek a Covid alatti gazdaságmentő akciók, amelyek némileg feledtették az ekkortájt a személye körül kibontakozó botrányt: azt, hogy felesége egy jogi kiskaput találva nem fizetett adót a külföldi jövedelme után. Időközben kiderült, antialkoholistaként résztvevője volt azoknak a lockdown-házibuliknak, amelyek Boris Johnson bukásához vezettek. Ezért a rendőrség a miniszterelnök mellett a pénzügyminisztert is pénzbírsággal sújtotta. Johnson lemondását követően a Liz Truss elleni párharcban közvetlenül a cél előtt elbukott. A leendő brit kormányfő, aki idén már a 3. lakó a Downing Street 10. házszám alatt, súlyos gazdasági feladatokat kap a nyakába. Drámai megélhetési válságban, két számjegyű inflációnál, recesszió felé tartó gazdasági helyzetben veszi át az irányítást az ország és egy olyan párt felett, amelyet az elmúlt fél évben kormányainak inkompetenciája, hazugságai, belső megosztottsága 30 százalékpontos hátrányba sodort az ellenzéket vezető Munkáspárttal szemben. (MTI, hvg, 444) Börtön fenyegeti a Fidesz államtitkárát Javul az ukrán légvédelem az iráni drónok ellen Egy hét alatt 25 ezer civilt evakuáltak az oroszok Herszonból, arra készülve, hogy hamarosan megindulhat a csata a város visszaszerzéséért (Tasr/ap) Budapest. Vádat emeltek az Orbán-kormány legsúlyosabb korrupciós ügyében: a volt államtitkárra 8 év börtönt kér az ügyészség. A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa - köztük Völner Pál - ellen a Fővárosi Törvényszéken. A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusát megelőzően korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az igazságügyi minisztérium fideszes államtitkárával. Ennek keretében 2021 júliusáig legalább 83 millió forintot adott a politikusnak. Schadlt 10 év bőrön fenyegeti. Az ügyészség vagyonelkobzást is javasol velük szemben a jogtalan gazdagodásuk erejéig. (MTI, 444) Ukrajna egyre sikeresebben védekezik az iráni drónok ellen. Hazugságnak nevezték azt az orosz felvetést, amely szerint Ukrajna „piszkos bomba" bevetésére készül. Kijev. Oroszország továbbra is Ukrajna egész területén támad célpontokat iráni gyártmányú drónokkal, de Ukrajna egyre sikeresebben védekezik a Sahed-136 tipusú eszközök ellen - áll a brit katonai hírszerzés friss helyzetértékelésében. Ukrán hivatalos források, köztük Volodimir Zelenszkij elnök nyilatkozatai szerint e támadó eszközök 85 százalékát sikerül elfogni. A brit hírszerzés szerint ezek a drónok lassúak, zajosak, alacsonyan repülnek, és így hagyományos légvédelmi eszközökkel is könnyen megsemmisíthetők. Oroszország valószínűleg nagy számban használja fel az iráni Sahed-136-os drónokat arra, hogy áthatoljon az egyre hatékonyabb ukrán légvédelmen. Valószínűsíthető az is, hogy Moszkva ezeket az eszközöket az orosz gyártmányú, nagy hatótávolságú precíziós fegyverek helyett veti be, mivel ezekből egyre szűkösebb a készlet - áll a brit katonai hírszerzés hétfői elemzésében. A New York Timesnak egy ukrán tisztviselő név nélkül azt mondta, hogy Izrael hírszerzési információkat adott át a drónok elleni harchoz. Ukrajna és az Egyesült Államok veszélyes hazugságnak nevezte azt az orosz felvetést, amely szerint Ukrajna „piszkos bomba” bevetésére készül. A piszkos bomba klasszikus értelemben nem nukleáris fegyver, hiszen magreakció nem zajlik le benne. A tömegpusztító fegyverek osztályozása miatt viszont ide sorolják. Az alapja egy hagyományos kémiai bomba, amelynek pusztító hatását valamilyen sugárzó izotóp hozzáadásával növelik meg, amely a robbanást követően szétszóródik az érintett területen. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a nyugati védelmi főnökökkel folytatott telefonbeszélgetése során fejezte ki aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna ilyen tömegpusztító fegyvert vetne be. (MTI, Tx, ú) Melléklet az Új Szóban! A váriulúM b 6J: Prémiumutazások Magyarországon az igényes utazóknak Egy jó választás: Kréta Egzotikus utazások - kezdhetjük szervezni Hova utazzunk az őszi és a téli hónapokban? OKTÓBER 27-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN y'rw ryA keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! vJJ OjL\J Mao örökösévé vált Hszi Peking. Amíg tartott a Kínai Kommunista Párt (KKP) kongresszusa, addig inkább nem tették közzé a gazdasági növekedésről szóló mutatókat. Most végre ismertették: a 3. negyedéves kínai GDP 3,9%-kal nőtt 2021 hasonló időszakához képest, ami bőven elmarad a Peking által kitűzött 5,5%-os idei növekedési céltól. Vasárnap ért véget a Kínai Kommunista Párt kongreszszusa, ahol ismét a párt élére választották Hszi Csin-pinget, és ahol a párt felső vezetésébe elsősorban Hszihez hű káderek kerültek. Vagyis megkapta a „történelmi” felhatalmazást Hszi, aki újabb öt évig, alighanem élete végéig hatalmon maradhat, pedig 10 év után le kellett volna mondania. Ezzel 69 évesen, a „nagy kormányosként” emlegetett Mao Ce-tung diktátor örökébe léphetett. Bebetonozta hatalmát, felrúgva a párton belüli, kétciklusos korlátozást előirányzó szokásokat. Ez ironikus, hiszen az íratlan szabályok épp azt lettek volna hivatottak megelőzni, hogy egy Mao Ce-tunghoz hasonló megalomán akarnok egyeduralomra törjön. Az egyhetes pártkongresszuson minden úgy alakult, ahogyan a 2012 óta Kína élén álló Hszi Csin-ping azt eltervezte. Ez bizonyos szempontból magától értetődő, hiszen a pozíciókat hagyományosan már hónapokkal korábban, zárt ajtók mögött kiosztják, az ötévente tartott összejövetel nem több puszta formalitásnál. A 96 milliós párttagságból gondosan kiválogatott 2300 delegált vélhetően most sem választotta, csupán jóváhagyta a KKP vezető testületéinek öszszetételét. A tisztújítás a 205 tagú központi bizottságot, az abból felépülő 24 fős politikai bizottságot, illetve a hierarchiában még feljebb álló héttagú állandó bizottságot is érintette. Utóbbi testületbe Hszi Csin-ping kizárólag a bizalmasaiként számontartott prominenseket engedett be maga mellé. Ez azt bizonyítja, hogy a kínai elnök mindennél szorosabban fogja a gyeplőt a KKP-ben. (444, Npsz)
