Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-24 / 246. szám
8 I KULTÚRA 2022. október 24. | www.ujszo.corr Ő volt a mesék nagyasszonya Sokkal szürkébb lett volna a szocializmus évtizedeiben cseperedő gyerekek élete Bálint Ágnes nélkül JUHÁSZ KATALIN Száz éve, 1922. október 23-án született Bálint Ágnes író, szerkesztő ós dramaturg, Frakk, Mazsola ósTádó, Kukori ós Kotkoda megálmodója, a magyar televíziózás hőskorának meghatározó egyénisége. Meséin nemzedékek nőttek fel, könyvei ós az azokból készült bábfilmek, rajzfilmek ma is népszerűek. O volt a Magyar Televízió első gyermekműsor-szerkesztője, szinte valamennyi mese az ő segítségével került a képernyőre. Emellett hangjátékokat, ifjúsági regényeket írt, mesesorozatokat fordított. Elénk fantáziája mellett főleg humora tette őt egyedivé és utánozhatatlanná, amelynek köszönhetően a felnőttek is ott ültek gyermekeikkel a képernyő előtt. A szocializmus legsötétebb éveiben is mosolyt varázsolt az arcokra, elegánsan kivonva magát a kulturális hatalom által uralt szférából. Sosem írt „propagandameséket” és haja szála sem görbült emiatt. Bálint Ágnes tehetsége már kora gyermekkorában megmutatkozott: ötévesen folyékonyan olvasott, hatévesen meséket írt és rajzolt. Tizenkét éves volt, amikor első meséje megjelent nyomtatásban és tizennégy évesen már folytatásos meseregényt publikált (Fünni, a modern tündér) az akkoriban népszerű Úriasszonyok Lapja gyermekmellékletében. Iskoláit Székesfehérváron, majd a budapesti Angolkisasszonyoknál végezte, később Bécsbe ment rajzot és könyvillusztrációt tanulni. 1941-ben jelent meg első meseregénye, az Elvarázsolt egérkisasszony, majd 1942- ben a második, Cimborák címmel. 1951-ben egy külkereskedelmi vállalatnál kezdett dolgozni. Az ott töltött idő alatt négy nyelvből tett vizsgát, németből, franciából, oroszból és angolból. 1958. február 1-én belépett (Képarchívum) 1968-ban Bálint Ágnes indította útjára az első környezetvédő műsort Kuckó címmel, melyben a térmészetet igyekezett megszerettetni a gyerekekkel. Dramaturgként az ö nevéhez fűződik a Vízipók, csodapók sorozat is, az élővilág olyan kevésbé közkedvelt egyedeivel, mint a rovarok, pókok. Közben több hangjátékot is írt a Magyar Rádió Ifjúsági Osztályának és meséket publikált a Dörmögő Dömötör és a Kisdobos cimű lapokban. Részben saját családjáról mintázta 1968-ban megjelent Szeleburdi család című ifjúsági regény szereplőit, illetve 1974-es folytatását, a Hajónaplót, amelyekből Palásthy György rendezett nagy sikerű ifjúsági filmeket. A hatvanas években szinte évente jelentek meg könyvei a Móra Könyvkiadónál (Mi újság a Futrinka utcában?, Mazsola, A szitakötők szigetén, Brúnó kapitány, A repülő dívány, Frakk és a foci), ezeket több nyelvre is lefordították. 1982-ben 60 éves születésnapján Zay Lászó köszöntötte az Elet és Irodalomban. Könyveit és mesesorozatait több nyelvre lefordították. Számos külföldi mesefilmsorozat magyar szövege is neki köszönhető, például a Rumcájsz, a rabló, Kacsa Kázmér kalandjai, Héraklész, Állatolimpia, a Garfield-sorozat egyes epizódjai. Nyugdíjasként is fáradhatatlanul dolgozott, 1988-ban újszerű technikával, a Karsai pantomim együttes, Kern András és Kútvölgyi Erzsébet közreműködésével készült el az általa írt Szimat Szörény, a szupereb című sorozat, amelyet Jurek Kaminski rendezett. Ő volt 1994 és 1998 között A kék egér című animációs sorozat írója. Utolsó meseregénye a Vízitündér, vízimanó 2000-ben jelent meg. Munkássága elismeréseként 1975-ben József Attila-díjjal, 1997- ben A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki. 2006-ban megkapta a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának (IBBY) életműdíját. A naponta jelentkező, kezdetben a tévébemondók által felolvasott esti meséket lassan felváltották a rövid bábjelenetekkel. 1961-ben havonta egy-egy fél órában jelentkezett a Mi újság a Futrinka utcában? című bábsorozat, majd ezt követte 1964-ben a Mazsola című sorozat, amelyben 1969-től Mazsola malac és Manócska mellett színre lépett Tádé is. A bábokat mindkét szériában Lévai Sándor és Bródy Vera alkotta. A hetvenes években jöttek a rajz-, majd papírkivágásos mesesorozatok, elsőként a 26 epizódból álló Kukori és Kotkoda, majd a Frakk, a macskák réme, amelynek címszereplőjét Bálint Ágnes erdész nagyapja kutyájáról nevezte el. A két lusta és elkényeztetett macska, Lukrécia és Szerénke, valamint az agilis vizsla, Frakk mulatságos történetei négy évadon keresztül szórakoztatták a gyerekeket és a felnőtt nézőket is. Bálint Ágnes két sztárfigurájával az újonnan alakult Televízió Gyermek- és Ifjúsági Osztályára, ahol kis híján harminc évig, 1986-os nyugdíjba vonulásáig dolgozott. Őt tekintik a Tévé Maci „szülőanyjának”, hiszen ő találta ki az Esti mese szignálfilmjének fő karakterét, és ő írta a kerettörténet forgatókönyvét is. A Cicavízió monoszkópja is az ő nevéhez fűződik. Adományokért könyörög a miskolci színház Tarantino kontra Kanye West Los Angolos. Kanye West azzal vádolja Quentin Tarantinót, hogy egyértelműen tőle lopta a Django elszabadul című, világsikert arató film ötletét. Napjaink egyik legnépszerűbb és legkülöncebb rappere szerint az amerikai sztárrendezőt annyira megihlette az ő 2005-ös Grave Digger című számához készült videóklip, hogy tulajdonképpen megfilmesítette azt. West egy hétvégi tévéinterjúban vádolta ötletlopással Tarantinót, illetve Jamie Foxx színészt, a 2012-es film főszereplőjét, aki történetben felszabadított rabszolgaként szeretné visszaszerezni rabszolga feleségét egy farmról. Arra a riporteri kérdésre, hogy miért csak most rukkolt elő ezzel a feltevéssel, Kanye West azt válaszolta, hogy zenei elfoglaltságai és koncertjei mellett eddig nem volt ideje foglalkozni a témával. Mindeddig sem Quentin Tarantino, sem Jamie Foxx, sem pedig a filmet legyártó stúdió nem reagált hivatalosan a rapper meglepő állításaira. (juk) Adománygyűjtésbe kezd s Miskolci Nemzeti Színház annak érdekében, hogy januártól ne kelljen bezárnia. A teátrum vezetése rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze a helyzet ismertetésére. Béres Attila, a színház igazgatója elmondta, hogy az elszabaduló energiaárak miatt novembertől zárva lesz a kamaraszínpad és a Játékszín, az ottani előadásokat is a Nagyszínházban és a Csarnokban tartják meg. Hozzátette, hogy a színházban jelenleg nincs fűtés és valószínűleg október végéig nem is fognak már távfűtést használni, novembertől pedig a magyar kormány által előírt 18 fokot fogják az intézményben tartani. Decemberben két premierjük lesz, A miniszter félrelép és az Ének az esőben. A bérleteseket a változások nem érintik, és azt is vállalták, hogy december 31-ig minden műsorra tűzött előadást megtartanak. Január elsejétől a színház alapításának 200. évfordulóját ünnepük, emiatt nem szeretnék, hogy az intézmény bezárjon. Ehhez azonban a közönség segítségére is szükségük van. Marien Orsolya, a Miskolci Színházbarátok Egyesületének elnöke a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „Most nagyobb nézői szerepvállalásra van szükség, most nem elég a részvétel és a taps.” A Miskolci Nemzeti Színház a Miskolci Színházbarátok Egyesületével és a Hódolván Tháliának alapítvánnyal közösen arra kéri a város lakóit és minden színházat szerető embert: a kétszáz évvel ezelőtti öszszefogáshoz hasonlóan segítsenek, hogy továbbra is nyitva maradhasson az intézmény. A színház működését a Hódolván Tháliának alapítványon és a jougyekert.hu weboldalon keresztül lehet támogatni. A színház igazgatója hozzátette, hogy folyamatosan tájékoztatni fogják a közönséget a gyűjtés állásáról, és ha elegendő összeg gyűlik össze januárra, akkor zavartalanul működhet a színház. A két fenntartó, a miskolci önkormányzat és a minisztérium továbbra is finanszírozza a színházat, de a többletköltségek fedezetét egyelőre maguknak kell előteremteniük, a jövő évi költségvetésről pedig még nem tárgyaltak. Terveik szerint januárban akkor is játszanának, ha nem tudnak fűteni, vagy munkafényben kell játszaniuk. Ha a mai Magyarország határait vesszük, a miskolci volt az ország első magyar nyelvű kőszínháza. Kassa környékéről és Gömörből is sokan járnak át előadásokat nézni Miskolcra. A Színikritikusok múlt keddi díjátadóján a legjobb szórakoztató előadás kategóriájában a Miskolcon játszott Producerek című előadását (rendező: Béres Attila) a legjobbnak választották. (MTI, 24.hu, juk) Kassáról és Gömörből is sokan járnak ide (Képarchívum)
