Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)

2022-10-04 / 229. szám

RÉGIÓ Peter Paska: A hatalmi harcokból a város lakossága nem profitál TORNYAI BIANKA Harmadszor indul a polgár­­mesteri szókért Peter PaSka, Galánta jelenlegi polgármes­tere. Az elmúlt választási idő­szak eredményeiről részlete­sen beszámolt. Úgy véli, több kitűzött célt is elérhetett vol­na a járási központ a vezetése alatt, de hogy nem így történt, annak több oka is van. Szá­mos megkezdett projekt vár még a megvalósításra. GALÁNTA Négy évvel ezelőtt Peter Paska hat képviselőjelöltből álló csapa­tával függetlenként indult és nyert a helyhatósági választáson. Nyolc pontból álló választási programjá­nak a Tovább a változások útján cí­met választotta. Az abban leírt ígér­teket részben sikerült teljesítenie. Jelentős akadályok Visszatekintve az elmúlt négy év­re, Galánta polgármestere megálla­pította, hogy ebben a választási cik­lusban nem sikerült elérni az összes kitűzött célt. „Ennek elsősorban az az oka, hogy folytatódtak azok a na­gyon kemény harcok, amelyeket az első választási időszakban is meg­éltem, vagyis a képviselő-testület nagy része sokat tett azért, hogy ne lehessen megvalósítani a lako­soknak tett ígéreteket, illetve, hogy fékezzék a városfejlesztést. Ez ke­mény megállapítás, de teljes mér­tékben vállalom. A 19 képviselő kö­zül tulajdonképpen nyolccal tudtam együttműködni, ami csak arra volt elég, hogy a többségben lévő ellen­zéki képviselők ne tudják figyelmen kívül hagyni az általam megvétó­zott döntéseket. Galánta ugyanis az előző választási ciklusban azzal vált híressé Szlovákiában, hogy több mint 80 testületi határozatot meg­vétóztam, mivel vagy nem voltak összhangban a törvénnyel, vagy el­lentétesek voltak a város érdekeivel. A mostani időszakban a képviselői többség már figyelt arra, hogy ne szavazzon meg olyan határozatokat, amelyeket nem lehet végrehajtani, de sokszor megtörtént, hogy elutasí­tották az általunk javasoltakat, mert számukra más jelentette a prioritást. Sajnos azonban a hatalmi harcok­ból a város lakossága nem profitál” — fejtette ki. A másik ok szerinte, ami miatt nem tudták a négy évvel ezelőtt kitűzött célokat megvalósíta­ni, a Galandia akvapark, amely ha­talmas beruházás volt. A városnak nemcsak rengeteg pénzébe került, hanem rengeteg időt és energiát is felemésztett. „Több mint 3 millió eurót költöttünk rá, a végeredmény igazán elfogadható volt. Amit való­jában szerettünk volna, hogy a lako­sok elérhető áron élvezzék a fürdő által nyújtott szolgáltatásokat, azt csupán a nyári időszak négy hónap­jában sikerült elérni. Az energiaá­rak rendkívüli megemelkedése mi­att kénytelenek voltunk ideiglenesen bezárni a fürdőt” - egészítette ki. (Erről itt írtunk részletesen: https:// ujszo.com/regio/kenyszerszunet-a­­galandiaban.) Kastólyfelújítás A polgármester szerint a kor­mányváltás után az európai uniós támogatások felhasználása szinte teljesen leállt. Ami azonban öröm­mel tölti el, hogy a galántaiaknak sokat jelentő Esterházy-kastély felújításában komoly előrelépések történtek. „Nemcsak azért fontos a kastély, hogy legyen egy szép épület a városban, hanem valóban szívügye a helyieknek az épület sor­sa. Nagyon örülök, hogy a Galánta címerén is látható tornyot fel tud­tuk újítani. Ki kell emelnem a volt kulturális államtitkár, Rigó Konrád segítségét, aki jelentős részt vállalt abban, hogy ez a projekt megvaló­sulhasson. Jelenleg további uniós pályázati források lehívásán dol­gozunk, hogy a neogótikus kastély mellett a reneszánsz kastélyt is fel­újíthassuk, együttműködésben Tata és Zselíz városokkal” - részletezte Peter Paska. Oktatásügy 6s sport Ami az óvodák és az iskolák fel­újítását illeti, elkészültek a projek­tek az Szlovák nemzeti felkelés és az Északi lakótelep óvodáinak re­konstrukciójára, de a pályázati fel­hívások csak most váltak elérhetővé. „Nemcsak az óvodákat szeretnénk felújítani, hanem a két lakótelep alapiskoláit is szeretnénk hőszige­telni és csökkenteni az energiára szánt kiadásokat. A héten nyitot­tuk meg a dementis liget (Clemen­­tisove sady) lakótelep óvodájának új pavilonját. Jelenleg az összes ga­­lántai gyerek számára, aki betöltöt­te a harmadik életévét, helyet tu­dunk adni az óvodákban. A West és a Kolónia lakótelepen is épül egy­­egy óvoda, amelyekkel kapcsolat­ban még tárgyalások folynak a be­ruházóval, hogy magán- vagy városi óvodaként fognak-e működni. Én az utóbbit támogatom” - hangsúlyozta. A polgármester azt is elmondta, hogy a Samsung vállalattal közö­sen három játszóteret létesítettek a városban, mégpedig a Stefánik utcai alapiskolában, a Gyönyörű utcában és Javorinka városrészben. Lakásfejlesztés Peter Paäka úgy véli, a zöldöve­zetekről kiemelten nem kell beszél­ni, hiszen aki végigmegy a városon, láthatja, hány helyen parkosítottak az elmúlt években. A városközpontban és az egyes lakótelepeken több száz fát ültettek ki. Hozzátette, a faülte­tésnél még fontosabb, főleg az első két évben, míg megerősödnek a nö­vények, az állandó törődés, locsolás, amelyre ugyancsak igyekszik figyel­met fordítani a város. A választásig már nem, de karácsonyig átadhatják a jelenleg épülő bérlakásokat. „El­mondhatom, hogy nagyon szép és igényesen kivitelezett lakásokat kap­nak az igénylők. A 72 lakás azonban kevés, mivel 400 kérvény van jelen­leg a városi hivatalban, ezért magán­­befektetők segítségével további 300 lakás épülhet a Csipkés városrészen, 50 a kórház közelében, valamint a West lakótelepen. Ha ezek mind el­készülnek, több mint 400 új bérlakás lehet néhány éven belül” — mondta el. Galántán a 2018-as évben még az Ifjúság negyedben (Mládezníc­­ka stvrfi) egyetlen ház sem állt, most több mint 400 lakás található, ahogy a Richtárske pole lakónegyedben is mintegy 150 társasház épült. A polgármester elégedett a Mű­szaki Szolgáltatások (Technické sluzby) működésével és a szerve­zettel való együttműködéssel. Úgy véli, érzékelhető, hogy vezetőjének fontos a zöldövezetek karbantartá­Peter Paáka (Képarchívum) sa és a kellemes városkép kialakítá­sa. „Szintén jó kapcsolatot ápolunk a Pátria szociális otthon vezetőjével, ahogy a sportlétesítmények igazgató­ságával, a Galandia ügyvezetőjével. A Bysprav és a Galantaterm Kft.-vei, a város két leányvállalatával ugyan­csak remek az együttműködés* Min­den helyi szervezet igyekszik segí­teni a másik munkáját, az egyetlen kivétel a Galántai Városi Művelődési Központ, amellyel sajnos meglehe­tősen megromlott az együttműködés az elmúlt években” - tette hozzá a polgármester. I 5 Akadozó párbeszéd Az egész választási időszakban, de az elmúlt hónapokban különösen sok bírálat érte Paskát a képviselők és gyakran a lakosok részéről is, hogy nem megfelelő a testülettel a kommunikáció, gyakran hoz egyéni döntéseket. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, igyekszik tartani ma­gát ahhoz a tételmondathoz, mely szerint nem attól kell tanácsot kérni, aki szándékosan rossz tanácsot ad. „Például a Galandiában felmerü­lő problémák során is megszólítot­tuk a képviselőket, hogy jöjjenek és tisztázzuk, mi, miért és hogyan tör­tént, de sajnos néhány kivételével nem mutattak érdeklődést. Azóta ők azok, akik a szemünkre vetik, hogy rosszul gazdálkodtunk. Van­nak a képviselők között olyanok, akik abban érdekeltek, hogyan ne lehessen megoldani a problémákat és szinte minden lépésemet, dönté­semet megkérdőjelezik. Igen, Velük tényleg nem jó a kommunikáció” - jelentette ki. A beszélgetés végén azt a kérdést tettük fel a polgármesternek, hogy ha ennyi kellemetlenséggel jár ez a munka, miért szeretné mégis foly­tatni. „Már az egyetemi éveim alatt elkezdtem vállalkozni, nagy cégeket alapítottam, Az év vállalkozója díj várományosa voltam. A polgármes­terré választásom után nem sokkal a kastély rekonstrukciójával kapcso­latban vádat emeltek ellenem, na­gyon hosszú ideig tartott, míg tisz­tára mostam a nevem, a családom is nagyon megsínylette az évekig tar­tó huzavonát. Az, hogy magasabb szintre szerettem volna emelni ezt a várost, rengeteg erőbe, energiába és pénzbe került, de az egészségünknek sem tett jót, ezért talán furcsa, hogy folytatni szeretném. Mégis őszintén remélem, hogy már láthatók az ed­dig elvégzett munka eredményei, és hogy Galánta városát tovább lehet fejleszteni, hogy magasabb színvo­nalat is el lehet érni, akár Dunaszer­­dahely vagy Nagyszombat méretű és szintű város válhat belőle” - zárta Peter Paska. Mennyit kérhet egy profi esküvői fotós? KÜRTHY JUDIT Profi fotósok garmadája gyűlt össze a dunaszerdahelyi Buena Caffában, ahol szóba került, mennyit kórjen egy esküvői fotós, és milyen etikai szabályai vannak a ter­mészetfotózásnak. DUNASZERDAHELY „Az első gondolat az volt, hogy szeretnénk a szakmabeliekkel talál­kozni, majd egy Facebook-esemény formájában más fotósokhoz is elju­tott a hír” - mondja Horváth Reni, Horen, a régió legismertebb eskü­vői fotósainak egyike, a rendezvény főszervezője. Csóka Csilla a csecsemőfotó­zás érdekességeiről beszélt. „Az el­ső családnál még nem tudtam, hogy a csecsemőket csak 14 napos korig lehet úgy fotózni, ahogy szeretném, mert addig tudják csak felvenni azt a magzati pózt, amire szükség van. Azt tapasztalom, hogy a mai szülők már sokkal nyitottabbak, de minden fotózás nagyon más és sok függ at­tól is, hogy az anyuka is mennyire stresszes. Egy csecsemőfotózásnál az a menetrend, hogy a stúdióba való megérkezést követően a szülők elő­ször is kiválasztják a színvilágot, a kelléket, majd elaltatjuk a babákat. A találkozó összesen 3 óráig tart és csak az utolsó egy órában fotózunk. Ma már vannak visszatérő családjaim is” - mondta Csóka Csilla. Fodor Péterrel, aki nemcsak termé­szetfotós, hanem lelkes természetvé­dő, tanár, erdész és a DunaVit Polgári Társulás egyik alapító tagja is, Do­bos Bacu természetfotós beszélgetett, aki a régióban esküvői fotósként is ismert. „Tény, hogy ha nem viselke­dünk megfelelően a természetben, akkor annak az az eredménye, hogy fotó sincs. Az állat megijed, elfut, és már nem is jön vissza. Mindig meg­van a veszélye annak, hogy ártunk a természetnek a jó fotó érdekében. Ezért is íródott meg az etikai szabály-Kanovics Gábor egyik díjnyertes fotója (A szerző felvétele) zat. Jó példa, hogy madarakat költési időszakban nem fotózunk, növények fotózásakor pedig semmiképp se a nö­vénycsoport közepén fényképezünk, hanem kiválasztunk egyet az élőhely szélén, hogy ne kelljen az egész terü­leten keresztülgázolnunk. A határ, azt hiszem, ott van, ahol még nem zavar­juk meg túlságosan az állat-, vagy a növényvilágot” - fejti ki Fodor Péter. Kanovits Gábor termékfotós sze­rint minden egyes termék fotózása a technikáról szól, ami tanulható. „Ma már sok videóban megnézhetjük, ho­gyan tudunk jól lefotózni például egy borosüveget. Ugyanakkor, amikor szabad kezet kapunk, főleg a mi lá­tásmódunkat akarják a termékükben visszatükröződni a cégek. Többnyi­re nincs photoshop a képeinken, erre nagyon odafigyelünk. Azt szoktuk mondani, a fotózás előtt fél napot ta­karítunk és csak utána állunk neki a munkának.” A portréfotózásnál Ka­novits Gábor nagyon fontosnak tartja, hogy a megfelelő pillanatot kapja el. Kálmán Roli esküvői fotóssal Hor­váth Reni, Horen beszélgetett. Itt a legfőbb hangsúlyt a helyi sajátossá­gok, valamint a régiónak megfelelő árszabás kapta. „Találkozunk a je­gyespárral, egyeztetünk, végigdol­gozzuk az esküvőt, egy hétig készít­jük a fotókat, majd újra egyeztetünk a házaspárral és még az is előfordul, hogy nem tetszik, amivel ennyi időt eltöltöttünk” - mondja Horváth Re­ni. Kálmán Roli feleségével dolgozik együtt fényképész-vállalkozásukban. „Szerintem a mai helyzetben lega­lább ezer euró volna az, amivel jól kijönnénk esküvőnként. Volt egyszer egy kísérletünk arra, hogy Ausztri­ába betörjünk, de amint megtudták a párok, hogy Szlovákiából jöttünk, már nem kaptuk meg az osztrák árat” - mondja. Mindennek megy fel az ára és amellett, hogy egy falusi es­küvői dekorért 3600 eurót is kifizet a pár, az esküvői ruháért 1000 euró körül, a fotós, aki lesi a pár minden mozzanatát és követi kamerájával az esküvő minden momentumát, a ré­gióban legfeljebb átlagban 500-650 eurót kap. Magyarországon a legnép­szerűbb fotósoknak 1000-1300 euró között fizetnek egy esküvői fotózá­sért, összegzik a szakemberek. www.ujszo.coml 2022. október 4.

Next

/
Thumbnails
Contents