Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-22 / 245. szám
RÉGIÓ www.ujszo.coml 2022. október 22. 3 Párkányi jelöltek az energiapolitikáról, kiaknázatlan lehetőségekről, megoldásokról BUCHLOVICS PÉTER Kerekasztal-beszélgetóst szervezett október 11-én a Párkányi Városi Televízió a három párkányi polgármesterjelölt részvételével. A fórumot az Új Szó munkatársa, e sorok írója vezette. Az alábbiakban a polgármesterjelöltek energiapolitikáról, megszorításokról és az ezzel kapcsolatos kiaknázatlan lehetőségekről szóló, szerkesztett válaszait közöljük. szetettebb kérdés annál, mint ahogy értjük. Gondolok itt az innovatív technológiákra, melyek egyrészt a környezeti terhelést csökkentik, az úgynevezett ökológiai lábnyomot kisebbítik és új energiák forrásai lehetnek - ezek jó harci eszközök az energiaválság ellen. Óriási szerencsénk, hogy Párkány földrajzi adottságai kiválók, nagyra sok a verőfényes napok száma. Épp ezért nekem hiányzik az olyan technológiák használata, mint például a napkollektoroké. Ezt az ügyet vállalhatná az önkormányzat is. Például, ha lenne egy erre szakosodott csapat, betaní-PÁRKÁNY Az energiaválság, a háborús helyzet és a globális gazdasági gondok miatt nemcsak állami, hanem önkormányzati, települési szinten is takarékoskodásra van szükség, kritikus időszak következik. Ön hol, min kezdené a spórolást a városban? Milyen közérdekű szolgáltatásokat korlátozna vagy függesztene fel? Eugen Szabó (független): Az energiaválság, gondolom, senki számára nem újdonság, már évek óta beszélünk arról, hogy takarékoskodni kell, szigetelni kell, új módszereket kell bevezetni, a környezetünk iránt is felelősséget érzünk. Mindezt a város már évekkel ezelőtt elkezdte, hőszigeteltük az iskolákat, a Bartók és a Szövetkezeti sori óvodát, sőt projektekbe is belefogtunk. Például a Vadasban sok mindent már geotermális vízből nyert energiával, hőszivattyúkkal fűtünk. Vagy ilyen a volt OPK.S épülete is. Tehát elkezdtük, ez nem újdonság. Most, sajnos, a válság méretei óriásiak, egyszerű lépések nem lesznek elegendők, népszerűtlen intézkedéseket is meg fog kelleni hoznunk. Például a kultúrházban, a városházán már korlátoztuk, letekertük a radiátorokat, minden intézményvezetőnek foglalkoznia kell ezzel. Számítások készülnek arra, hol, miben, mit kell korlátozni. Sajnos lépnünk kell ilyen irányban is. Pavol Slanicka (Sme rodina- Hlas): Az energiaválság kicsit ösz-Eugen Szabó tott munkások, akár az Enerbyt, akár más városi cégben, ők szerelhetnék a napelemeket, és ezeket közvetlenül is használhatnánk vízmelegítésre. Ezen technológiák kombinálásával több pénzt takaríthatnánk meg, mint a megszorításokkal. Nem beszélve arról, hogy ezzel a jövőnket is megalapozhatnánk. A jövő egyértelműen az ökotechnológiáké. Nem azt mondom, hogy ezeket most olyan gyors tempóban sikerülne bevezetni, mint amilyen gyorsan súlyosbodik a válság, de szerintem ez az egyetlen járható út. Ezeket a módszereket használva kisebb mértékben csorbulna a komfortérzetünk, csak így ritkulnának a korlátozások, és ezek a technológiák a jövőben többszörös hasznot hoznának. Döntő momentum ebben, hogy a város milyen nagyságrendben rendelne napelemeket. Megnéztem, minél többet rendelnénk ilyen elemekből, a rendelés nagyságával arányosan az ár hatványozottan olcsóbb lenne. Nem részletezem tovább, én a zöld energiák irányába indulnék. Juhász Olga (független): Nyilvánvaló, hogy a termálforrásainkat ilyen célokra is ki kell használni, erre technológia kell és pénz. Más szemszögből egy lehetséges példa a városi intézmények összevonása egy épületbe. Van nekünk egy hatalmas szabadidőközpontunk, részben kihasználatla-Pavol Slaniéka nul. Ideiglenes megoldásnak látom azt is, hogy felköltöztethetnénk hozzá más intézményeket. Évekkel ezelőtt a könyvtár és a zeneiskola költözött volna oda, tervben volt, nyilvánvaló, ezeknek az intézményeknek épületenként költségvetési vonzata van. De az így felszabaduló épületeket a város bérbe is adhatná, akár hosszú távra, tehát ebből még pénzt is tudnánk csinálni ezekben az időkben. Ön hogyan használná fel a Vadas fürdő szabad kapacitású termálvizét, tehát, amit a Vadas nem használ fel? Eugen Szabó (független) : Mindjárt a második polgármesteri ciklusom elején foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Elkészült egy geológiai tanulmány, amelyben azt térképeztük fel, hogy hol vannak azok a pontok a városban, ahol, ha lefúrunk, akkor termálvizet találunk. Kiderült, hogy egy úgynevezett törésvonalon helyezkedünk el. Mert például, míg az Enerbyt kazánházánál nagy valószínűséggel nem találnánk termálvizet, és feleslegesen dobnánk ki kétmillió eurót, a Vadasnál valószínűleg lenne ilyen vízforrás. Felvetődött, hogy a jelenlegi termálkútjaink is kihasználhatók ilyen célra. Tehát döntés született, hogy a Vadas mellett egy új kazánház épülne, ahol négy hőszivaty-Juhász Olga tyú működne, nyolcszáz kilowattos teljesítménnyel. Ézek a hőszivattyúk dolgoznák fel a termálvizet, és az így kinyert hő menne a fűtési rendszerbe, a nyugdíjasklub, Fő utca, Ady utca, a magyar alapiskola területén keresztül, és így jutnánk el a fő hőcserélő állomáshoz. Valójában ott csatlakozna mindez a fő hőelosztóra, és onnan a már kiépített rendszerre, amivel fűtünk a városban. Erre a tervre már megvan az építkezési engedély. Fő előnye, hogy így már 57 százalékban egyszerre villanyáramot és hőt is előállítunk, kombinált megoldással, megújuló forrásból, magas hatásfokkal. Ha ezt elérjük, akkor nagyon jó céltámogatásokat is ki tudunk erre használni. Pavol Slanicka (Sme rodina-Hlas): Ha azt a felesleges termálvizet veszszük, amit a jelenlegi furatokból használnánk fel, azzal több gondom van. Egyrészt, a termálvízért adózni kell, és látjuk például Fajkürt esetében, milyen gondok voltak, hogy ott büntetett is az állam, mert nem ültek a számok, nem fizettek adót, botrány volt. Szerintem ez az említett terv nem jó, megalomán. Nem látom a jelentőségét. Ha Izlandon élnénk, ahol minden ház alatt hőforrás van, akkor tessék. De így nincs értelme, mert ahogy hallottam a régi számokat, amikor a polgármester úr erről beszélt, hárommillióra rúg a projekt értéke. Ismét a napelemekre térek rá: hárommillió euróból hány napkollektort vehetnénk? Persze, az a hárommillió ma már hétmillió, mert infláció, drágulás, tudjuk, hogy ezek a számok nem ülnének. Ráadásul ez kétkörös rendszer, tehát az elsődleges körben nyernék ki a termálvizet, ott viszont magas az üledék és lerakódás mértéke, ezért a hőszivattyúk karbantartási költsége is több, és a berendezéseket gyakrabban kell karbantartani. Továbbá a hőátvivő médium fagyálló anyag, de a hő minden további átadásakor hőveszteség keletkezik, mire eljut a hőszivattyúkhoz. Tehát magasak lehetnek a hőveszteségek, továbbá csak a lakosság felének fűtenénk így... A lakosság melyik felének? Melyik a lakosság jobbik fele? És még mindig itt a kérdés, mennyivel lesz, lenne ez olcsóbb, mint a jelenlegi rendszer. Juhász Olga (független): Természetesen a Vadas szabad termálvizét fűtésre használhatnánk a téli hónapokban. Ha olyan kapacitása van ennek a két kútnak a hőfok szerint, akkor használjuk ki. Építsük ki a rendszert, csináljuk meg, csak ehhez megint pénz kell. Élnék azzal a lehetőséggel, amit a föld Párkányban magában rejt. Nyilván, erre nyáron nincs szükség, lubickoljunk, de télen emellett maradhat a fedett medence, a wellness, és ezzel együtt is működni fog. (Felhívjuk kedves olvasóinkfigyelmét, hogy a teljes televíziós fórumot a Párkányi Városi Televízió You- Tube-oldalán tekinthetik meg.) 160 ezer turista a kassai repülőtéren a charterszezonban NÉMETI RÓBERT A 2022-es nyári idényben a kassai repülőtér 161 655 nyaralót fogadott, ami jelentős növekedést jelent a tavalyi évhez képest. A szezon június 5-én, vasárnap kezdő dött a törökországi Antalyába tartó járattal, 188 utassal a fedélzetén, és szeptenr bér 29-én a ciprusi Larnacába tartó járattal zárult, a Smartwings 154 utasával. KASSA Karolina Linhartovától, a kassai repülőtér szóvivőjétől megtudtuk, a 2019-es, világjárvány előtti évben a kassai repülőtér 184 742 utast kezelt charterjáratokon, ami eddigi működése során rekordszámú volt. Az idei év első kilenc hónapjában összesen 446 065 utas fordult meg a repülőtéren, ami óriási növekedést jelentett a 2021-es évhez képest. Az idei charterszezonban is sok utas fordult meg a kassai repülőtéren (Képarchívum) „A legnépszerűbb célállomás ezen a nyáron a törökországi Antalya volt 65 753 utassal, ezt követte a ciprusi Lamaca 20 938 utassal és a görögországi Rodosz 14 825 utassal. Pozitív hír, hogy a szeptember végéig tartó időszakban a Kassáról a tengerre induló összes charterjárat ugyanolyan forgalmas volt, mint a járvány előtt, ami megerősíti, hogy a kassai repülőtér teljes vonzáskörzetében nagy az emberek utazási kedve. A repülőtéren a legforgalmasabb nap augusztus 3. volt, amikor összesen 5127 utast kezeltek” - közölte lapunkkal a repülőtér kommunikációs szakembere. A kassai repülőtér online utazási kampányt indított, hogy megmutassa a kelet-szlovákiaiaknak, Kassáról repülővel is könnyen felfedezhetők a világ fővárosai, híres üdülőhelyei, legendás műemlékei. A kampánnyal a Kassáról közvetlen járatokkal és csatlakozásokkal közlekedő összes légitársaságot népszerűsítették. Az utazókat ez a kampány is ösztönözte, aminek köszönhetően - a repülőtér vezetése szerint - utazási iroda nélkül, egyénileg vagy kis csoportokban is egyre többen mertek utazni. „Nagyon örülök, hogy Kelet-Szlovákia minden szegletéből sokan éltek az idei ajánlatainkkal, és közvetlenül a kassai repülőtérről repültek a nyári kiruccanásaikra. A sztrájkok és a légi közlekedésben tapasztalható létszámhiány okozta nehéz európai helyzet ellenére szinte mindig sikerült a lehető legjobb szolgáltatást nyújtanunk a kassai repülőtéren. Ez lehetővé tette a nyaralók számára, hogy élvezzék a pihenést, még mielőtt elrepültek volna a nyári úti céljukra” - tolmácsolta lapunknak Thomas Dworschak szavait Linhartová. Mivel a charterszezon már lezárult, a repülőtér vezetése a téli idényre való átállásra készül, mely 2022. október 30-án lép életbe. A téli menetrendben tervezett célállomások és járatok a heti 12 alkalommal Bécsbe az Austrian Airlines járataiból, majd az Austrian Airlines széles európai, amerikai és kanadai célállomási hálózatából állnak, de közéjük tartozik a Ryanair heti 5 alkalommal London-Stanstedre, heti 2 alkalommal Prágába, heti 2 alkalommal Liverpoolba és heti 2 alkalommal Dublinba tartó járatai, nem utolsósorban pedig a Wizz Air London Lutonba heti 5 alkalommal útnak induló járatai is.
