Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-21 / 244. szám
www.ujszo.coml 2022. október 21. KÖZÉLET Milliós csalást buktatott le a földalap Ján Marosz és Igor Matoviő (OLaNO) pénzügyminiszter közvetlenül Nagyszombat melletti Ispáca (Spaőince) település határába hívott össze sajtótájékoztatót (Somogyi Tibor felvétele) CZÍMER GÁBOR Ispáca (Spaöince). Nagy összegű csalást leplezett le a Szlovák Földalap (SPF), az államtól kedvezményesen megvásárolt Nagyszombat melletti szántóföldön nem gyümölcsös, hanem lakópark indult növekedésnek. Az alap igazgatója arra gyanakszik, Dél-Szlovákiában vannak hasonló esetek. A pénzügyminiszter szerint milliárdos lopásról van szó. A földalap igazgatója, Ján Marosz és Igor Matovic (OEaNO) pénzügyminiszter csütörtök délelőttre a közvetlenül Nagyszombat melletti Ispáca (Spacince) település határába hívott össze sajtótájékoztatót. „A földalap előző vezetésének hivatali idejében ezeket a földterületeket fillérekért adták el” - mutatott Marosz a mögötte elterülő szántóföldre, amely a község és Nagyszombat városa közti néhány ezer méter széles sávba ékelődik. A learatott kukoricakóró-csonkokkal fedett szántóföld egyik szélén már a városból kiköltözők miatt egyre terebélyesedő Ispáca község vadonatúj családi házai állnak, a másik felén pedig Nagyszombat városa kezdődik. „A mögöttem látható 29 hektáron barackfáknak kellene állnia” - mutatott Marosz a mögötte lévő szántóra, majd elmondta, a kérdéses vállalkozó azért kapta meg az államtól nagyon olcsón, 0,59 euró/négyzetméteres áron a szóban forgó földterületet, mert azt vállalta, hogy gyümölcsöst telepít oda. Az egész földterületért 172 ezer eurót fizetett. A csalás lényege azonban, hogy jó elhelyezkedésű szántóföldeket építési területté nyilvánítsák, amelynek a Nagyszombat melletti helyen már 60-tól 180 euróig terjed a négyzetméterenkénti ára. „120 eurós átlagárral számolva ezt a szántóföldet 35 millió euróért adhatták volna el” - mondta az igazgató. Rámutatott, a jelenlegi szántóföldre már el is készítették a majdani utcák becsatlakozásait. „Ez egyszerűen egy ingatlanfejlesztési projekt” - jelentette ki. Az alap az ügyben indított vizsgálat során megállapította, nem teljesülnek azok a feltételek, amelyek mentén egykor az ingatlant eladták. Az érintett vállalkozók ezután inkább visszaadták az államnak a földterületet. Gyümölcsöző biznisz A földalap egy éve hivatalban lévő vezetője arról is beszélt, az intézménynél folytatott vizsgálataik során azt találták, közel ötven csalásgyanús eset van, ahol végül nem gyümölcsöst telepítettek az államiból magántulajdonba adott földterületen. Az ilyen csalás során összesen 120 hektár került magánkézbe. A terület felén semmiféle gyümölcsfákat nem ültettek, sok parcellán pedig már családi házak állnak. Marosz kiemelte, mindez az előző vezetés idején történt, a csalások 2018-ban indultak. Az alap korábbi vezetői ellen egyébként büntetőeljárás folyik. „Többnyire olyan földekről van szó, amely közvetlenül az adott települések belterületével határos” - tette hozzá. A csalás során először egy kérelem érkezett a földalaphoz, hogy valaki gyümölcsöst szeretne telepíteni bizonyos állami tulajdonú telkeken. Az alap korábbi vezetése ezután egy rendkívül alacsony vételárat szabott meg, és a szerződések is gyorsan elkészültek, a kérelmező megkapta a földterületet. „Mindez alig három hónapot vett igénybe, annak ellenére, hogy a többi kérelmező éveket vár ugyanerre” - magyarázta az igazgató, és hozzátette: „Felszólítunk mindenkit, aki ilyen csalással jutott ingatlanhoz, hogy ezt a földet adják vissza!” Egyes esetekben büntetőeljárást is kezdeményeznek. Az állami tulajdonba így viszszakerülő szántóföldeket valódi mezőgazdászoknak akarják felajánlani. Restitúciós csalás Marosz arról is beszélt, egyesek a restitúció intézményét is visszaélésekre használták fel. „Ez pedig a következőképpen működött: egy spekuláns átvette egy olyan restituációra jogosult személy képviseletét, aki már hosszabb ideje nem tudott hozzájutni az őt megillető földekhez. Az ügyeskedő egyszerűen megvette tőle a restitúcióra vonatkozó igényét, majd pedig az alapnál elintézte, hogy ezekért az ingatlanokért a pótföldeket neki utalják ki. Ezek a pótföldek aztán varázsütésre építési telkekké változtak, amelyek értéke sokszorosa annak, amit a csaló eredetileg a restitúcióra jogosult személynek fizetett” - magyarázta az igazgató a csalási sémát, majd az Ispáca község szélén álló családi házakra mutatott: „Mögöttem láthatják az ún. Mlynské pole ingatanfejlesztési projektet, amely pont így jött létre.” Délen is loptak? A földalap igazgatója kérdésünkre elmondta, részletesen feltérképezték már a korábbi kabinet idején megkötött, a fent leírtakhoz hasonló szerződéseket. „A Smer, az SNS és a Híd kormányzása idején ezeket a nagy földterületeket ellopták” - jelentette ki Marosz, és hozzátette, ahol például azt találják, hogy a szerződésben vállaltakkal ellentétben nem gyümölcsöst telepítettek, büntetőfeljelentést fognak tenni. Meg is kérték az országos rendőrfőkapitányt, ezekre az esetekre kiemelten figyeljenek oda. Marosz arról is beszélt, Dél-Szlovákiában is vannak olyan földterületek, ahol hasonló csalás gyanúja merül fel. Zárt szobák Matovic a sajtótájékoztatón elmondta, a restitúciós igény alapján elkövetett csalás kárvallottjai gyakran azok az idős emberek, akik már hosszabb ideje nem jutottak hozzá az őket megillető ingatlanokhoz. Arról is beszélt, hogy amikor mozgalmának, az OEaNO-nak a jelöltje, Marosz átvette az alap irányítását, az intézmény székhelyén két szobát találtak, ahová csak a zárak feltörése után tudtak bejutni. „A két helyiségben restitúciós kérelmekkel teli banánosdobozok álltak” - mondta a pénzügyminiszter, és hozzátette, még a '90-es évekből származó kérelmeket is találtak. Szerinte ezekhez a dokumentumokhoz csak bizonyos személyek férhettek hozzá, akik azokat az ingatlanokat válogatták ki, amelyek valamilyen szempontból kedvező helyen terülnek el. „Meg vagyok győződve arról, hogy ebben a két helyiségben milliárdeurós nagyságrendben loptak el tulajdont” - mondta Matovic. Ezzel kapcsolatban azonban arról is beszélt, félő, hogy csak egyes esetekben sikerül az ilyen módon kicsalt tulajdont visszaszerezni. A tárcavezető a konkrét ispácai ügyről, ahol gyümölcsös helyett lakóházak nőttek ki a földből, elmondta, Tomás Druckernek, a Pellegrini-kormány egykori miniszterének felesége is értékes ingatlanokra tett itt szert. Matovic szerint Drucker, aki jelenleg a Dobrá vol’ba nevű pártot vezeti, a restitúciós lehetőséget kihasználva jutott a földterületekhez. „Egy magyar pártnak az elnöke pedig pont azokat a telkeket vette meg, amelyek a Dunaszerdahelyre vezető gyorsforgalmi út alatt vannak, majd pedig százszor drágábban adta el azokat a Nemzeti Autópálya-kezelőnek” - emlékeztetett a miniszter. Ahogy arról a sajtó 2016-ban beszámolt, Bugár Béla, a Híd akkori elnöke 2006- ban 25 ezer euróért vette meg a kérdéses ingatlanokat, amelyeket évekkel később 528 ezer euróért adott el az államnak. Több mint félmilliárd euróval lőtt mellé a Statisztikai Hivatal MOLNÁR IVÁN A Statisztikai Hivatal idén tavasszal alaposan elszámolta magát a 2021-os államháztartási hiány kiszámításánál - derül ki a hivatal csütörtökön közzétett jelentéséből. Mivel magyarázzák a több mint félmilliárd eurós különbséget? Pozsony. Az aktuális szabályok alapján a Statisztikai Hivatalnak minden év áprilisában kell közzétennie az előző évi deficittel kapcsolatos adatokat, amelyeket aztán októberben még egyszer pontosítanak. Az áprilisban közzétett jelentés szerint az államháztartás tavalyi hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 6,15 százalékát tette ki, mára azonban kiderült, hogy ez csupán 5,46 százalék volt. Első ránézésre ez ugyan nem tűnik soknak, a 0,69 százalékpontos különbség azonban 592 millió eurónak felel meg, vagyis a Statisztikai Hivatal több mint félmilliárd euróval számolta el magát. Az állam így tavaly nem 5,973, hanem „csak” 5,381 milliárd euróval költött többet a bevételeinél. Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője szerint a különbség azzal magyarázható, hogy az államnak sok százmillió euróval nagyobb összeget sikerült kisajtolnia a cégekből társasági adó formájában, mint amivel áprilisban eredetileg számoltak. Az államnak azonban így sincs mivel büszkélkednie, a tavalyi 5,381 milliárdos deficit ugyanis még mindig nagyobb az előző évi 5 milliárdnál, nem beszélve a 2019-es 1,15, és a* 2018-as 0,9 milliárdos deficitről. Mindezt figyelembe véve azon sem csodálkozhatunk, hogy a Matovic- és a Heger-kormány idején Szlovákia államadóssága is alaposan megugrott. Míg 2019-ben az államadósság a GDP nem egész 48 százalékát tette ki, 2020-ra ez csaknem 59 százalékra nőtt, tavaly pedig meghaladta a 62 százalékot. Abszolút számokban ez azt jelenti, hogy mig 2019- ben az állam 45,3 milliárd euróval tartozott, tavalyra 61,3 milliárd euróra nőtt az adósságunk. És ezzel még nincs vége, hiszen az Igor Matovic vezette pénzügyminisztérium előzetes számításai szerint az idei év végére az adósság meghaladja majd a 65 milliárd eurót. Igor Matoviő pénzügyminiszter sáfárkodásának „köszönhetően" Szlovákia államadóssága a 2019-ben mért 45,3 milliárd euróról az idei év végére több mint 65 milliárd euróra nőhet (TASR-felvétel) ROZPOCE^. POMOCI LUDOM ÁGH DÁVID, SZALÓ CSABA ÉS NEMETH KRISZTIÁN AZ ÚJ SZÓ-STÚDIÓBAN Premier október 21-én 19:00-kor az Új Szó Facebook-oldalán ^ ÚJ SZÓ STUDIO
