Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)

2022-10-20 / 243. szám

4 I RÉGIÓ 2022. október 20. | www.ujszo.com Hájos Zoltán: Előrelátó döntéseket hoztunk SOMOGYI KATALIN Hájos Zoltán dunaszerdahe­­lyi polgármesterként három ciklust tudhat maga mögött, most száll harcba a negyedi­kért, öt kihívója van. Beszélge­tésünkkor az utóbbi négy évet értékelte elsősorban, kiemel­ve egyebek mellett az önkor­mányzat azon előrelátó dönté­seit, amelyek energiamegta­karítást hoztak, bár akkoriban még híre-hamva sem volt a mai válságos időszaknak. DUNASZERDAHELY Beszéljünk az utóbbi elmúlt négy év történéseiről. Mi az, amit sikerként könyvel el, illetve mi az, ami nem úgy sikerült, ahogyan el­tervezték? Még az előző választás eredmé­nyeivel kezdeném. Akkor ugyanis a dunaszerdahelyi polgárok döntésük­kel egy olyan önkormányzati képvi­selőcsapatot állítottak össze, amely­­lyel nagyon gördülékenyen ment a munka az utóbbi négy évben. Krea­tívan, konstruktívan, nyugodt légkör­ben születtek a döntések, hála annak, hogy a képviselők többsége az MKP jelöltje volt és jó volt az együttmű­ködés a függetlenekkel is. Nem azt mondom, hogy a bizottságok ülésein nem voltak nézeteltérések, de ezek pozitív irányba vitték a várost. 'Raci­onális, a közt szolgáló döntések szü­lettek. Nem mintha ez nem lett volna jellemző az előző, jóval több színű képviselőgárdára is, ám a döntéseket akkoriban olykor gyakori hangosko­dások, parttalan viták is kísérték. A járvány időszak mindenki szá­mára óriási megpróbáltatás volt, Du­­naszerdahely sem volt kivétel. Ám közös erővel, elszántsággal, megfe­lelő bátorsággal és nem utolsósorban kompromisszumra hajló készséggel átvezettük a várost ezen a nehéz idő­szakon, megtettük a tőlünk telhetőt. Ha eltekintünk a járványtól, források tekintetében egy bőséges időszakra nézünk vissza, hiszen több lehető­ség is volt uniós forrásokra, állami támogatásra pályázni, ugyanakkor elegendő önkormányzati pénzünk is volt ahhoz, hogy célkitűzéseinket és terveinket meg tudjuk valósítani. Kiemelném a több választási ciklu­son is átívelő projektet, a központi iskolai konyhák létrehozását. Az öt alapiskolai és kilenc óvodai konyhát három központi konyhára csökken­tettük, ahol korszerű, energiatakaré­kos gépeken és módszerrel készül­nek az ételek, amelyeket valameny­­nyi iskolába és óvodába elektromos autókkal szállítunk. Az egész rend­szer befejezése még folyamatban van, üzemel a Szabó Gyula Alapiskola és a Jilemnicky utcai Alapiskola kony­hája, valamint az Október utcai óvo­da központi konyhája is. Amikor az ötlet felmerült és elindítottuk a terv jóváhagyását, senkinek álmában sem jutott volna eszébe, hogy mire beüze­meljük, egy példa nélküli energetikai válság kellős közepén leszünk, amely többszörösen is megerősíti néhai dön­tésünket. Ráadásul ez a projekt a du­naszerdahelyi nyugdíjasokat is segíti, hiszen 2,10 euróért ők is igényelhet­nek napi étkezést, ebédet. Hasonlóan előrelátók voltunk két évvel ezelőtt, amikor eldöntöttük, hogy a Vámbéry Ármin Alapiskolát geotermikus energiával fogjuk fűte­ni. Igaz, hogy egyes képviselők sze­méből az volt kiolvasható, hogy most tényleg csak mindenáron el kell köl­teni az európai uniós pénzt. Abban az időben senki nem gondolta, hogy pár év múlva mennyire aktuális lesz ennek az alternatív energiának a fel­­használása, ismét csak az ominózus energetikai válság miatt. Sikeresen pályáztunk, el is kezdődött a munka, de technikai problémák miatt tech­nológiát kellett váltanunk, új közbe­szerzést kiírni, amely már lezajlott és jövőre elindul a megvalósítás. Ez a beruházás is olyan, mintha kincset találtunk volna. Hasonlókat mondhat­nék a városi rendőrség autóparkjáról is, amelyet pár évvel ezelőtt dízel-, il­letve benzinmeghajtásról elektromos meghajtásúra cseréltük. Új parkolási politikát is bevezettünk, előnyben ré­szesítve az állandó lakhellyel rendel­kező lakosokat. Összesen 705 parko­lóhelyet építettünk ki városszerte. Teljesen más \éma, de ugyanúgy előrelátóan döntöttünk a föld alatti kukák telepítéséről is. Nagyon bo­nyolult, bürokratikusán összetett fo­lyamat. A lényege, hogy a jelenlegi 1100 literes gyűjtőedényeket, ame­lyeket hetente 2-3 alkalommal kell üríteni, föld alatti, 5 köbméteres tá­rolókra cseréljük. Ezzel nemcsak az ürítés gyakoriságát csökkentjük, ha­nem tisztább, rendezettebb lesz a la­kótelepek környezete. A föld alatti tá­rolók mennyiségét a lakosok létszáma szerint fogjuk meghatározni és ter­mészetesen nemcsak a kommunális szemét, hanem a szeparált, azaz a pa­pír, a műanyag 5 köbméteres, a kony­hai hulladék és az üveg számára ki­sebb, 3 köbméteres tartályok lesznek. A szeméttárolók a Smart City prog­ram révén csipekkel fognak működni, amelyekről pontos adatokat kapunk nemcsak a szemét mennyiségéről, de a szeparáció mértékéről is. Pár év elteltével a szeméttermelés mennyi­sége alapján fogjuk meghatározni a szemétdíjakat. Természetesen ennek az az előfeltétele, hogy a rendszer a város egész területén működjön, ne csak részenként, hiszen mindig lesz­nek ügyeskedők, akik lerakják a sze­metet máshova, illetve viszonylag gyakori az is, hogy a környező falvak lakosai, sőt kisvállalkozók hozzák be a szemetet a városba. Bár tervezetten haladunk előre a városi útszakaszok és járdák felújítá­sával, az útburkolat javításával, van néhány elmaradásunk is, amely a választási programunkban nem volt benne, ugyanakkor a közeljövőben szükséges lesz felújítani a Zöldfa so­ron a Rákóczi és Csallóköz utcát, Si­­kabonyban a Reptér és a Nyárfa utcát, vagy a Nyugati lakótelepen a Fábry Zoltán utcát. Összesen 6000 méter járdát és 3000 méter közutat újítot­tunk fel. A Keleti lakótelepen nem­rég kezdtük a felújításokat, de van egy hátralékunk, amit eddig nem si­került megoldani, ez pedig a Diófa utca, amely terület magántulajdonban van és sajnos eddig nem sikerült zöld ágra vergődni a tulajdonossal, hogy a város átvehesse a tulajdonába az utat. Magántulajdonban levő telken pedig a város nem tud beruházni. Miből gazdálkodik Dunaszerda­­hely? Á város költségvetése 23-26. mil­lió euró között van, attól függően, milyen más forrásokat tudunk fel­használni akár uniós, akár egyéb forrásokból. A 2018-as választási programunk 95 százalékát meg tud­tuk valósítani, hála a különböző eu­rópai uniós forrásoknak is, amelyek ebben az időszakban 5,5 millió euró pluszt jelentettek a költségvetéshez, valamint a kedvezményes hitelnek is, amit a város felvett. Az összeg 4 millió euró, 0,4 százalékos kamattal, ami nagyon előnyös, hiszen az inflá­ció pillanatnyilag 13 százalékos és jövőre tovább emelkedik. Egyúttal a már előzőleg felvett hiteleket is újra­strukturáltuk kedvezőbb feltételekre. A felvett hitel minden egyes euróját a jövőbe invesztáljuk, fejlesztésre hasz­náljuk, hogy élhetőbbé tegyük váro­sunkat, hatékonyabbá tegyük a városi intézmények működését, növeljük a lakosok komfortérzetét, akár azzal is, hogy 550 kis fát ültettünk ki az elmúlt időszakban. Ilyen beruházások közé tartozik több sportpálya felületének a korsze­rűsítése, továbbá most zajlik a köz­­beszerzés két elektromos autóbusz­ra, amelyek árát, több mint 900 ezer eurót, uniós forrásokból 5 százalékos önrésszel fedezzük. Mivel a város tu­lajdonában lesznek, ingyen közleke­dést teszünk lehetővé mindenki szá­mára. Bízom benne, hogy az útvona­lak meghosszabbításával valamelyest javítani tudjuk a reggeli és délutáni csúcsforgalmat is. Nagyon remélem, hogy év vége előtt már ott lesznek városunk útjain. Nemcsak Dunaszerdahely pol­gármestere, hanem Nagyszombat megye képviselője is. Mennyire fontos, hogy a megyei döntésekbe is beleszólása legyen? Összesen 14-en vagyunk a Du­naszerdahelyi, illetve a Galántai já­rásból megyei képviselők, és úgy ér­zem, ez komoly erőt jelent a 40 tagú testületben. Igen, fontosnak tartom, hogy egy járási székhelyű város pol­gármestere ott legyen a megyei tes­tületben, hiszen első kézből jut az információkhoz és konkrét igénye­ket nyújthat be a megyéhez a szüksé­ges fejlesztésekkel kapcsolatban. Az utóbbi választási időszakban a Du­naszerdahelyi járásra 25,5 millió, a Galántai járás fejlesztési projektje­ire pedig 20 millió euró jutott me­gyei pénzből. Dunaszerdahelyen ez elsősorban az úthálózat, ezen belül is a körforgalmak kiépítését illette, amely tovább folytatódik még a vas­útállomás és buszpályaudvar ^előtti háromszög körforgalmasításával, de jelentős beruházásokat valósítottunk meg megyei pénzből a középiskolák és gimnáziumok sportpályáin és tor­natermeiben is, amelyek szintén to­vább folytatódnak. Sokan követelik a sokat vitatott, hi­ányolt és valóban szükséges Karcsai út és 63-as úti kereszteződés körfor­galommá való átalakítását, ám ez saj­nos nem tartozik sem a város, sem a megye hatáskörébe, ez a Szlovák Útkezelő Vállalat (Slovenská správa ciest) fennhatósága alá tartozik, ha­sonlóan, mint a Metrans vállalat előt­ti, a Pódafai és a 63-as utak kereszte­ződése, nagyon szükséges lenne eze­ken körforgalmak kiépítése. Milliós fejlesztés a Jókai Mór Alapiskolában (Fotó: komáromi önkormányzat) VATAŐŐIN PÉTER Átadták a Jókai Mór Alapis­kola felújított kültéri sportpá­lyáit, amelyeket atletizálásra és kosárlabdázásra használ­hatnak a diákok. Ezzel a 115 ezer eurós fejlesztéssel to­vább korszerűsödött az isko­la korábban elhanyagolt infra struktúrája. KOMÁROM A sportpálya ünnepélyes átadóján - s az Új Szónak is - Mátyás Katalin iskolaigazgató hangsúlyozta, a sport­pályákhoz gyakorlatilag azóta nem nyúltak hozzá, mióta több mint 60 évvel ezelőtt megépítették. A fejlesz­tésnek köszönhetően korszerű körül­mények között próbálhatnak ki több atlétikai sportágat a diákjaik, illetve kosárlabdázhatnak is. A csaknem 115 ezer eurós beruházást teljes egészé-Pillanatfelvétel az átadási ünnepségről ben Komárom önkormányzata állta. Az igazgató hozzátette, a tornaórá­kon túl a napközis csoportok szintén jól ki tudják használni a pályát, vala­mint az iskolai sportkörök is. Mátyás Katalin a közelmúlt fej­lesztéseivel kapcsolatosan emlékez­tetett, 2021 végén megtörtént az isko­la nagyobbik részének hőszigetelése, az elmúlt nyáron pedig a villanyháló­zatot, a világítást és a fűtésrendsze­rüket korszerűsítették 250 ezer euró értékben. „A felújítások az elmúlt években folyamatosan zajlottak, kívül-belül megújult az iskola. Az önkormány­zat mellett ehhez szükség volt a szü­lők támogatására, a szponzorokra és az iskola vezetésére is. A szoros együttműködés azonban meghozta gyümölcsét, hiszen egymillió eurót megközelítő összegben zajlottak fej­lesztések az intézményben az elmúlt négy évben, amiből 900 ezer volt az önkormányzati és pályázati támoga­tás” - mondta a felújított sportpálya átadásán Keszegh Béla (független) polgármester. Vörös Mária, az iskola korábbi igazgatója és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnö­­ke hozzátette, a komáromi iskolák hosszú ideig voltak elhanyagolt ál­lapotban. „Az utóbbi években szerencsére Komáromban is elindult az oktatási intézmények nagy ütemű felújítása, és végre méltó állapotba kerülnek az iskolák és a sportpályák” - hangsú­lyozta.

Next

/
Thumbnails
Contents