Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-19 / 242. szám
241 KULTÚRA 2022. október 19. | www.ujszo.com Költészettel párosított arcképek Verebes István felemelő emléket állít egykori pályatársainak -könyvbe foglalt hatvankét portrét SZABÓ G. LÁSZLÓ Hatvankét művészről, hatvankét elhunyt kollégájáról mesél legfrissebb könyvében Verebes István. Lelkiismereti kötelességének tartotta, hogy megemlékezzen róluk, halványuló alakjuknak erős kontúrt adjon. Faludy Györgyöt, Radnóti Sándort, Szentkuthy Miklóst, Kosztolányi Dezsőt idézi a kötet első lapján. „Nem kell a múltból kiemelnem az emlékeket, mert minden itt van kéznyújtásnyira” - adja tudtunkra. „Senki nem kérdezett, mégis válaszolok: írnom kell a voltakról, akikről eddig nem írtam” - foglalja keretbe pár oldalas, rendhagyó portréit. Voltak - ez a címe a háromszáz oldalas könyvnek, amely a magyar színjátszás nagy egyéniségeinek állít felemelő emléket. Élettel teli, szellemes, nemegyszer groteszk humorral átitatott személyes írások ezek, amelyekben megelevenedik egy arc, egy hang, egy felejthetetlen kézmozdulat, s mintha csak pár méter választana el bennünket a megidézett művésztől, látjuk, halljuk, érzékeljük őt, és álmélkodunk egy-egy megnyilvánulásán. Ahány portré, annyi kiragadott idézet. Minden archoz, íráshoz pár sor költészet. Tandori Dezső, Pilinszky János, Weöres Sándor, Szabó Lőrinc, Fodor Ákos, Károlyi Amy, Lackfi János, Ady Endre, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Szabó Magda, Szilágyi Domokos és mások sorai. Jól megválasztva, a hozzá illő arccal párosítva. Elképesztő égi csapat. Örökké nyitva tartó mennyei galéria. Legendás színházigazgatók, rendezők, színészek. Híres alkotók, jeles egyénisé-RÖVIDEN Játékfilm készült a taxisblokádról Budapest. Holnaptól játsszák a magyarországi mozik a Tősér Ádám rendezésében készült Blokád című filmet, amely az 1990-es taxisblokád idején játszódik, központi alakja pedig Antall József, a rendszerváltás utáni első, szabadon választott miniszterelnök. A taxisblokád 1990. október 25-én robbant ki és bénította le négy napra Magyarországot. Az utcákon zajló társadalmi konfliktus közben Antall József kórházban volt, várta a szövettani vizsgálat eredményét, hogy megtudja, halálos betegséggel áll-e szemben. A történet az 1956-os forradalomra is visszatekint. Míg tavaly az őszödi beszédet és az annak kiszivárogtatása után kialakult utcai zavargásokat dolgozta fel az Elk*rtuk a kormánypárti narratívának megfelelően, idén október 23-ra is jut egy, a közelmúlt történelmét feldolgozó játékfilm - emlékeztetett a hvg.hu. A Blokád forgatókönyvírója Köbli Norbert, a producer pedig Lajos Tamás, aki a Post Mortem című film producere is volt, mely Magyarországot képviselte az Oscar-versenyen. Emellett már tudni, hogy ezúttal ismét Lajos Tamás producer film-Verebes István VOJTAK gek. Szeretettek és körberajongottak. Távozásuk óta is emlegetettek. A legtöbbjükkel súlyos betegség végzett. Alig vannak köztük páran, akiket elkerült a gyilkos kór, és egyszerűen leélték az életüket. Ahány név, annyiféle tehetség, anynyifajta színészi pálya. Gyorsan felívelő, hirtelen megszakadó, évtizedeken át ragyogó, néha-néha kialvó, majd újra felfénylő, a leggyakrabban drámával végződő. Verebes István nagy mesélő. Sziporkázó humorral, eleven drámaisággal építi fel történeteit. A lélek legmélyéről hozza fel a gyöngyöt. Garasról azt írja: „Az általam ismert nagy színészek közül szinte egyedül ő volt olyan, akit soha semmikor nem lehetett megalkuvásra kényszeríteni, se legyőzni szereppel, pénzzel, hízelgéssel, díjakkal. Senkinek nem volt ajánlatos Garassal ujjat húzni, mert rövidre zárta a kört... és bárkit elküldött a k... anyjába.” A szabadszájú, dévaj Pártos Érzsiről, aki minden fiatal fiúval flörtölt, kacérkodott, „obszcénkodott”, a következő történetet hozta elő: „Egy nap a társalgóban hozzám fordult: - Tudom, hogy kétszáz évvel idősebb vagyok nálad, de egyszer próbálj ki a hálószobádban! Ügy kezdem majd, hogy egy kis franciás kalapban eltáncolom neked meztelenül Salome hétfátyoltáncát. Meglátod, remekül fogsz szórakozni.” Belegondolva a helyzetbe, felmerül bennem a kérdés: hétfátyoltánc, meztelenül? Örömében netán a bőréből bújt volna ki Pártos Erzsi? Kozák Andrásról a legnagyobb tisztelettel említi meg: „Nem emlékszem, hogy színészként bármilyen méltóságán aluli feladatot elvállalt volna. Makulátlan jellem volt, a politika berkében nem mozgósította boldogulásának, rangjának, elismertségének nyomatékát... Színészete is makulátlan volt minden fölöslegességtől.” Tahi Tóth Lászlóról találóan jegyzi meg: „Rejtélyes volt a magánéletében. Sokkal kevesebbről árulkodott szóban, mint amennyiről képzetei, ítéletei voltak. Nem lehetett a színészek közötti szokványos, locsogva mérlegelések diskurzusaiba csábítani.” Végvári Tamásról, aki nagy színész volt, jobbnál jobb szerepeket játszott, csak az érvényesülés elengedhetetlen harcosságához nem volt tehetsége, megállapítja: „Látszatra szertelennek tűnt, de a mögött mindig ott várt »ziccerre« egy adag szikárság is. Úgy volt úriember, hogy annak semmiféle közhelyes jegyét nem viselte. Egyáltalán nem hordta fenn az orrát, de távol állt tőle a legenyhébb bizalmaskodás is.” Egyetlen mondatban is hajszálpontosan rajzolja meg szeretett Dajka Margitjának portréját: „Nem mórikálta magát, hanem a gondolatainak, érzéseinek, emlékeinek elektromossága mozdította erre-arra a tekintetét, az orra melletti két ráncát, az ajkának hol keserű mosolyba, hol bohócszomorúságba forduló rajzolatát.” Törőcsik Mariról egy nappal a színésznő halála után írta meg viszszaemlékezését, amelyben őszintén feltárja: volt idő, amikor „ő sem volt különösképpen jóban velem. Azt hitte, én is kárörvendő voltam a Művész színházbeli fiaskójukat tekintve, vagy mint Major kedvenc színésznője, sérelmezhette mestere iránti fenntartásaimat.” Aztán mégis megtörtént a nagy találkozás. Verebes Németh László Bodnárnéját rendezte Szolnokon, Törőcsik Marival a címszerepben. Később, a Nemzeti Színházban Hauptmann A bunda című darabjában dolgoztak együtt. „Törőcsik bűvköréből nekem sem lehetett lelkesültség nélkül szabadulnom. Rendezői pályám zenitjeként tartom számon, hogy dolgozhattam vele. Túlzás nélkül kell számon tartanom, hogy kétszer is rendezhettem a világ egyik legnagyobb színésznőjét.” Verebes István remek író. Remek megfigyelő is. Érzékeny ember érzékeny írásai sorakoznak a könyvben. Felelős szerkesztő nélkül. így aztán sok helyesírási hibával, több tárgyi tévedéssel. Várhegyi Teréz vezetéknevét egy helyütt Várhelyinek írja. Négy művész halálozási évszámát pontatlanul tünteti fel. Ez utóbbit egy beékelt lapon korrigálja. A többi marad a botlás szintjén. Kár. Nagy kár. Pironkodik a kötet. A szerző a Vasárnap munkatársa Srí Lanka-i íróé lett a rangos brit irodalmi elismerés, a Booker-díj je, pont a Blokád képviseli az országot a nemzetközi filmek kategóriájában, annak ellenére, hogy a filmszakma véleménye még nem ismert, hiszen a Blokádot csak most mutatják be. (MTI, hvg.hu) El Greco-festmóny a Szépművészetiben Budapest. El Greco egy különleges, magyar vonatkozású remekművével, a Gonzaga Szent Alajos képmása című festménynyel gazdagodott a Szépművészeti Múzeum állandó kiállítása. A nagyközönség október 28-tól, az El Greco műveiből nyíló nagyszabású kiállításon láthatja majd több mint félszáz, a krétai-spanyol mestertől származó alkotás társaságában. A Gonzaga Szent Alajost ábrázoló mellkép az első portrék közé tartozik, amelyeket El Greco Spanyolországba érkezését követően festett. A festmény a 20. században több magánkollekcióban is megfordult, köztük a századforduló Magyarországának talán legjelentősebb magángyűjteményével rendelkező Nemes Marcellében is, aki sok más remekművel együtt az 1910-es évek elején vételre ajánlotta a magyar államnak és a főváros vezetésének. (MTI) Shehan Karunatilaka szatirikus regénye a Srí Lanka-i polgárháború idején játszódik, a bírálóbizottság túlvilági noirkánt jellemezte. A The Seven Moons of Maali Almeida (Maali Almeida hét holdja) természetfeletti történet: egy fotósról szól, aki arra ébred egy nap, hogy meghalt, de van egy hete, hogy megkérje barátait, keressék meg a fotóit és leplezzék le a gyilkos polgárháború brutalitását. A díjat Kamilla, III. Károly brit uralkodó felesége adta át a hétfő esti ceremónián. A nagy presztízsű elismerést az Egyesült Királyságban megjelent, angol nyelvű szépirodalmi mű szerzője kaphatja, és 50 ezer font pénzjutalom jár mellé. A ceremónián a díjnyertes író elmondta, hogy 2009- ben, a polgárháború után, amikor heves viták dúltak arról, hány civil halt meg és kinek a hibájából, eldöntötte, hogy „ír egy kísértethistóriát, amelyben a halottak szempontjait is be tudja mutatni.” A bírálóbizottság vezetője, Neil MacGregor a regény témaválasztását, ügyességét, merészségét és viShehan Karunatilakának ez a második regénye (Képarchívum) dámságát dicsérte. A művet túlvilági noirnak nevezte, mely „az olvasót az életen és a halálon keresztül száguldó hullámvasútra ülteti fel.” MacGregor hozzátette, hogy a szűkített listára került hat alkotás mindegyike az egyéni élet értelmét boncolgatta. A díj átvételekor Karunatilaka elmondta, reméli, tíz év múlva is nyomtatni fogják a könyvét egy olyan Srí Lankán, amelyik tanul a történeteiből, és a The Seven Moons a könyvesboltok fantasyrészlegén, sárkányos és egyszarvús regények között kap helyet, és senki sem fogja realista prózaként vagy politikai szatíraként olvasni. A szűkített listán szerepelt még az angol Alan Garner Treacle Walker című regénye, az ír Claire Keegan mindössze 116 oldalas Small Things Like These című könyve, a zimbabwei NoViolet Bulawayo Glory című könyve, az amerikai Percival Everett The Trees című regénye, valamint a szintén amerikai, Pulitzer-díjas Elizabeth Strout szerelemről, magányról, veszteségről szóló Oh! William című könyve. Tavaly a dél-afrikai Damon Galgut The Promise című regénye nyerte el a Booker-díjat. (MTI)
