Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)

2022-10-01 / 227. szám

4 I KÜLFÖLD 2022. október 1. | www.ujszo.com RÖVIDEN Moszkva elrabolt 4 ukrán megyét Diáklányokat öltek egy kabuli iskolában Kabul. Öngyilkos merénylet történt egy oktatási intézmény­ben Kabulban, legalább 19-en meghaltak, sok a sebesült. A robbantás az afgán főváros zömében a síita hazara kisebb­ség által lakott, Dast-e-Barcsi negyedében történt. Az egye­temi előkészítő tanfolyamokra szakosodott intézményben ép­pen vizsgáztattak. A teremben kb. 600-an voltak a merénylet idején, diákok és diáklányok vegyesen, a halálos áldoza­tok többsége lány. Zabihullah Mudzsáhid tálib kormányszóvi­vő elítélte a merényletet. (MTI) Uniós döntés a rezsitámogatásról Brüsszel. Tegnap 4 pontban megegyeztek az unió államai­nak energiaügyi miniszterei az­zal kapcsolatban, hogyan fog­ják csökkenteni a lakosság és a vállalkozások rezsiterheit. Ere­detileg volt egy 5. (a gázárakat érintő) javaslati pont is, arról az Európai Bizottság jövő héten dönt, az egész csomagról pedig az uniós állam- és kormányfők október 7-én döntenek majd. Egyezség született a fosszilis energiatermelés megadóztatá­sa terén: különadót vetnek ki azokra a kőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói iparban működő vállalatokra, amelyek az utóbbi időben az energiaárak megug­rása miatt rendkívüli nyereséget tesznek zsebre. A hozzájárulást a tagállamok azokra a 2022. évi nyereségekre szedik be, melyek az előző 3 évben elért átlagos nyereséget 20% feletti mérték­ben haladják meg. A bevételeket az államok juttatásként átirá­nyítják a kiszolgáltatott hely­zetben lévő háztartásokhoz, a súlyosan érintett cégekhez és az energiaigényes iparágakhoz. Vagyis lehetővé válik a rezsitá­mogatás a lakosságnak, a kis- és középvállakozásoknak. (Tx, hvg) ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Kijev. Aláírta Vlagyi­mir Putyin orosz elnök a csat­lakozási szerződést a négy megszállt kelet-ukrajnai régió vezetőjével a Kremlben. Volo­­dimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap bejelentette, Ukrajna kérelmet nyújt be, hogy gyor­sított eljárásban csatlakoz­hasson a NATO katonai szer­vezethez. Putyin beszédében, amelyet az aláírást megelőzően tartott, a harci cselekmények azonnali befejezésére és a tárgyalóasztalhoz való vissza­térésre szólította fel a „kijevi rezsi­met”. Leszögezte ugyanakkor, hogy Oroszország „nem fogja elárulni a felszabadított területek lakosságát, mert az ott élő emberek örökre ál­lampolgáraivá váltak” Oroszor­szágnak. Az orosz elnök szerint a népszavazáson - amelyet a nemzet­közi közösség nem tekint legitim­nek - egyértelmű döntést hoztak a Donyecki és a Luhanszki Népköz­­társaságban, valamint Herszon és Zaporizzsja megyében. Putyin meg­fogadta, hogy Oroszország az új te­rületeket minden rendelkezésére ál­ló eszközzel meg fogja védelmezni. Terjedelmes, geopolitikai, történel­mi és ideológiai eszmefuttatásokat tartalmazó szónoklatában az elnök azt mondta, Moszkva nem törekszik a Szovjetunió helyreállítására. A teljes terület, amely de facto Oroszország része lesz, több mint 90 000 négyzetkilométert tesz ki, ami Ukrajna teljes területének mint­egy 15 százaléka - ez Magyarország vagy Portugália méretével egyenlő. A Kreml október 4-én, mindössze három nappal Vlagyimir Putyin 70. születésnapja előtt jelentette be a négy ukrán megye Oroszországhoz történő csatolását. Az orosz beke­belezés sajátos helyzetet teremtett, mivel az annektált négy ukrán me­gye közül egy sincs, aminek a teljes területét az oroszok ellenőriznék. A jelen helyzetben nem az ukrán csa­patok lépték át az orosz határt, ha­nem az orosz határ lépte át az ukrán csapatokat. Zelenszkij: Irány a NATO Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette pénteken, hogy Ukrajna kérelmet nyújt be arra, hogy gyor­sított eljárásban csatlakozhasson a NATO-hoz. Erről az ukrán államfő hivatalos honlapján és a közössé­gi oldalain tájékoztatta a közvéle­ményt. „De facto már végigjártuk a NATO-ba vezető utat. De facto már bizonyítottuk, hogy kompatibilisek vagyunk az észak-atlanti szövetség szabványaival. Bízunk egymásban, segítjük egymást és védjük egymást. Ez az észak-atlanti szövetség. De fac­to” - fogalmazott Zelenszkij. A front északi szakaszán az ukrán erők gyakorlatilag már körülzárták Liman városát. A gyűrű nem zárult be teljesen, de az Institute for the Study of War (ISW) friss elemzésé­ben idézett frontjelentések szerint el­vágták az utolsó utat is, ami a telepü­lést az oroszok megszállta területek­kel kötötte össze, márpedig Liman elfoglalásával megnyílik az útjuk a túlnyomórészt megszállt Luhanszk megye nyugati és északi részei felé. Szinte minden logisztikai útvonal az ukrán fegyveres erők tűzellenőrzé­­se alatt áll. Ezáltal olyan szimboli­kus győzelmekre nyílik lehetőségük, mint a nyáron hetekig tartó brutális orosz ostrom után elesett Szevero­­donyeck visszafoglalása. Zaporizzsjai mészárlás Tüzérségi támadás ért egy jár­­müoszlopot péntek reggel a dél-uk­rajnai Zaporizzsja város külterüle­tén, legalább 25-en meghaltak, mint­egy 50-en megsebesültek. Az ukrán és az orosz fél egymást vádolja a támadás elkövetésével. Olekszandr Sztaruh, a Zaporizzsjai terület uk­rán kormányzója hangsúlyozta, az áldozatok mindannyian civilek vol­tak. Vlagyimir Rogov, a Mi Együtt Oroszországgal mozgalom elnöke viszont azt mondta, hogy ukrán tü­zérségi csapás ért egy 10 járműből álló konvojt, amely civileket szállí­tott, akik a Zaporizzsjai terület „fel­szabadított részébe” akartak távozni. Az ukrán államfő szerint az orosz erők 16 rakétát lőttek ki Zaporizzsja városra, szerinte az oroszok civilek meggyilkolásával állnak bosszút az ukrán hadsereg harctéren elért sike­reiért. A megszállt ukrajnai területek el­lenőrzése és védelme lesz az orosz­­országi részleges mozgósítás ke­retében behívott katonák feladata - közölte az orosz védelmi minisz­térium. A tárca tájékoztatása sze­rint, amelyben a „felszabadított te­rületek” kifejezést használták, meg­kezdődött a behívott és önkéntes katonák csatlakozása egységeikhez a harci feladatok végrehajtásának helyszíneihez közeli gyakorlótere­ken, és a szakaszokban, századok­ban megindult a kiképzés. A mi­nisztérium szerint a mozgósított erők a felkészítést követően a terü­letek ellenőrzése és védelme mellett tartalékként és erősítésként fognak szolgálni. Megkapta a behívót Nyi­­kolaj Valujev volt profi ökölvívó vi­lágbajnok, kormánypárti parlamenti képviselő is. Erről ő maga számolt be a közösségi médiában, közölve, hogy a plenáris ülésszak után je­lentkezni fog a sorozóirodában. Va­lujev hangot adott véleményének, hogy a részleges mozgósítás segíti a Donyec-medencében és más terüle­teken állomásozó erőket. Korábban Vitalij Milonov kormánypárt kép­viselő közölte, hogy beállt tüzérnek „a Donyec-medence védelmében”, és frakciótársa, Jurij Svitkin, a cse­csen háborúk ejtőernyős veteránja is jelezte, hogy részt kíván venni a „különleges hadműveletben”. A mozgósítás buktatói Vlagyimir Putyin elnök az orosz biztonsági tanács csütörtöki tanács­kozásán elismerte, hogy az általa szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás során hibákat követtek el, és sürgette a haladéktalan elhá­rításukat. Példaként említette meg a sokgyermekes apákat, a krónikus be­tegségben szenvedőket vagy azokat, akik a már túlvannak a sorköteles koron. „Minden ilyen esetet egyen­ként kell kivizsgálni. Ha hiba történt, azt ki kell javítani, és azokat, akiket megfelelő indokok nélkül hívtak be, haza kell küldeni” - hangsúlyozta Putyin. Az orosz részleges mozgósítás bü­rokratikus hibái arra utalhatnak, hogy Putyin elnök ismét együttműködik az orosz fegyveres erők parancsno­kaival, akik közvetlenül a harcté­ren vannak - írja az Institute for the Study of War. Az a tény, hogy Pu­tyin megkerülte a szokásos eljárást, amely szerint a kommunikáció a vé­delmi tárcán keresztül történik, azt jelzi, hogy a képzetlen tartalékosokat azonnal a frontra szállítják. Elemzők szerint ez is jelzi a Szergej Sojgu vé­delmi minisztériumába vetett biza­lomvesztést és az egymásnak ellent­mondó utasításokat. (MTI, Tx, 24 hu) Nyertes olvasónk visszajelzése MERT ELŐFIZETŐNEK LENNI ÉRDEMES! Köszönöm szépen a dr. Oetker ajándékcsomagot! Épségben megérkezett és rengeteg mindent pakoltak bele. íme a torta, amit már belőle sütöttem. Laczkó Magdolna Szőgyénből, a Vasárnap előfizetője ÚJ SZÓ Vasárnap Brutális a metán hatása Berlin szerint az Északi Áramlat gázvezetékek meg' rongálásához erős robbanó­szerkezetet használtak. A szivárgó gáz súlyos kör­nyezeti károkkal is jár. Berlin. A német biztonsági szervezetek meg vannak győződ­ve arról, hogy az Északi Áramlat gázvezetékek megrongálásához egy erős robbanószerkezetet hasz­náltak. A Balti-tengeren végrehaj­tott szabotázsakció mögött szerin­tük egy idegen állam állhat. A né­met Spiegel információi szerint 500 kilogramm TNT-vel egyen­lő erejű robbanószerkezetet kel­lett használni az Északi Áramlat gázvezeték megrongálásához. A német-orosz gázcső négy helyen szivárog, ebből kettő svéd, ket­tő fennhatóságú területeken van. A berlini hatóságok a különböző földrengés-előrejelző mérőállo­mások által regisztrált szeizmi­kus jeleket is figyelembe vették a robbanószer hatékonyságának megbecsülésekor. A még nem is­mert becslések alátámasztják azt a feltételezést, hogy csak egy ide­gen állam állhat az akció mögött. Az USA hírszerzése jelezte, nem sokkal a vezetékek megsérülése előtt orosz hadihajók jártak a tér­ségben. A Kreml viszont tagadja, hogy köze lenne az akcióhoz és az amerikai hadsereget gyanúsította meg. Az ENSZ Biztonsági Taná­csa is megvitatta az ügyet. Brutális mennyiségű metán­gáz került a levegőbe, amely az egész légtérben szétterjed. Az ENSZ Nemzetközi Metánemisz­­sziós Megfigyelőközpontja kö­zölte, a metánfoltok jóval na­gyobbak, mint amekkorákat a Mexikói-öbölben tavaly, egy szu­perkibocsátó esemény során azo­nosítottak. Feltételezések szerint egy Helsinki méretű város éves kibocsátásával egyenlő a most le­vegőbe kerülő gáz mennyisége. Regionálisan jövőre lehet hatása a klímára, főleg az északi félteke északi részét melegítheti. (NapiG .VG) Putyin aláírja a négy megye elcsatolásáról szóló dokumentumot (TASR/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents