Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-15 / 239. szám
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2022. OKTOBER 15. ÉVFORDULÓ Kolumbusz Kristóf 1451 született (Genova) 1477 Írországba hajózott 1479 házasságot kötött Feiipa Mofiiz Perestrellóval 1485 áttelepült Spanyolországba 1486 fogadta Kasztíliai Izabella királynő 1492 a királyi család jóváhagyta az első út költségeit, mint ahogy Kolumbusz nemesi elmét és a kincsekből visszatérés: 1493. márc. 15. PORTUGÁLIA Lisszabon indulás: [1492. aug.3. 1506 meghalt (1506. május 20. Valladolid) Kolumbusz Kristóf 530 éve fedezte fel Amerikát A Nina fedélzetéről egy matróz elkiáltotta magát: föld! Szerdán volt pontosan 530 éve annak, hogy Kolumbusz Kristóf kikötött San Salvador szigetén. Bár ő azt gondolta, Indiába jutott el, a valóságban egy új, az európaiak számára ismeretlen kontinens, Amerika partjait érte el. A új világot felfedező /l ___ Kolumbusz Kris-Ll ft tóf (Cristoforo Co/ 1 / lombo) életének el-jL ll J ső szakaszáról szinte semmit nem tudni. Vélhetőleg Genovában született 1451 előtt, és 14 évesen már a tengert járta. A következő évtizedekben megfordult Írországban, Izlandon és Nyugat- Affikában is, mindeközben jutott rá ideje, hogy megtanuljon görögül és latinul, továbbá geográfiai és teológiai ismeretekre is szert tett. Kolumbusz tojása Ezt a kifejezést először állítólag Voltaire francia filozófus említette meg Kolumbusz Kristóf visszatérésének történetében. íme a sztori: az admirális tiszteletére rendezett banketten a spanyol királyi család egyik becsmérlő tagja kijelentette, hogy utazása egyáltalán nem volt nehéz, és bárki megtehetné. E szavak után Kolumbusz levett egy kemény tojást az asztalról, és megkérte a szóban forgó arisztokratát, hogy állítsa a tojást a hegyére. Sem ő, sem a gálavacsora többi résztvevője nem tudta megtenni. Kolumbusz ezután az asztalhoz ütötte a tojást, és gond nélkül felállította, megjegyezve: ha valaki tudja, hogyan kell csinálni, akkor a feladat nagyon egyszerű. Tapasztalt hajósként ténynek tekintette, hogy a Föld gömbölyű, a korban ez a tengerészek között nyilvánvaló volt. (Az a hiedelem, hogy a lapos földben hívő maradiak miatt nem sikerült támogatókat szereznie, csak jóval később terjedt el.) Úgy vélte, hogy a fűszerekben gazdag Indiába nemcsak kelet felé, Afrikát megkerülve lehet eljutni, hanem nyugatról is, de lényegesen kisebbre becsülte a megteendő távolságot. 1485-ben javasolta II. János portugál királynak az új útvonal felderítését, de elutasították, nem kis részben azért, mert mértéktelen kiváltságokat kötött ki magának siker esetére. A portugálok azért titokban útnak indítottak egy hajót a Zpld-fokiszigetekről nyugat felé, de nem találtak semmit. Kolumbusz ezután évekig „lobbizott” a spanyol királyi udvarban, és 1491 végére sikerült elérnie, hogy Kasztíliai Izabella és Aragóniái Ferdinánd támogassák útját, a pénz nagyobb részét gazdag kereskedők és pénzemberek adták össze. Az uralkodó párnál kiharcolta magának és utódainak a Don címet, az admirális rangot, a felfedezendő szigetek alkirályi és főkormányzói Kolumbusz Kristóf arcképe, Sebastiano del Piombo festménye (1529-1531) tisztét, továbbá az esetlegesen innen származó jövedelmek egy részét. Három hajója, a Santa Maria, a Nina és a Pinta 1492. augusztus 3-án futott ki Palos kikötőjéből, majd a Kanári-szigetekről indultak nyugat felé. Huszonkilenc napig hajóztak anélkül, hogy szárazföldet láttak volna, miközben majdnem foglyul ejtette őket a Sargasso-tenger felszínét borító barnamoszat szövedéke. Az első rabszolgák Kolumbusz az elsők között hurcolt be Afrikából rabszolgákat az Újvilágba. Az első afrikai rabszolgák 1502-ben érkeztek a Karib-térségbe, mégpedig azért, hogy a (kegyetlen bánásmód és az európai betegségek következtében) egyre csak fogyatkozó számú bennszülött munkaerőt pótolják. 1492. október 12-én aztán a Nina fedélzetéről egy matróz elkiáltotta magát: föld! El lehet képzelni milyen üdvrivalgás tört ki a fedélzeten, alig várta mindenki, hogy a lába szárazföldet érjen, hogy friss vizet igyon, s nem utolsósorban kíváncsiak is voltak a vágyott „Indiára”. Merthogy Kolumbusz ezt már Indiának vélte, a valóságban azonban a Bahamák egyik szigetén értek partot, amelyet lakói Guanahaninak neveztek, a spanyolok pedig a San Salvador nevet adták neki. A kis Halála után A felfedező a halála után is sokat hajózott. Először a spanyolországi Valladolidban temették el 1506-ban, később Sevillában igyekezett megtalálni a végső nyugalmat, ám az 1540-es években átszállították a karibi térségbe, az 1790-es években pedig a kubai Havannába kerültek porladó csontjai. A spanyol-amerikai háború idején, 1898-ban maradványai visszatértek Sevillába. expedíció még érintette Kuba és Hispaniola partjait, majd egy vihar miatt visszafordult, és Lisszabonban kötött ki. Kolumbusz élete végéig abban a hitben maradt, hogy Kelet-Indiában járt, azt, hogy új földrészt fedezett fel, csak jóval később bizonyította be Amerigo Vespucci, akiről később a kontinenst elnevezték (Kolumbusz emlékét Dél- Amerikában Kolumbia neve őrzi). Spanyolországban hősként fogadták, a királyi felségeket lenyűgözték a messzi földről hozott bennszülöttek, a dohány, az ananász és a pulyka, igaz, a keresett fűszerekből semmit sem találtak. Kolumbusz még háromszor (1493-Kolumbusz Kristóf utazásai Genova o "é&A&Amiiu Első utazás: 1492-1493 KARIB-TENGER '/nvz, CSENDESÓCEÁN -lAÍÜi' Jf ■ v, íjÉLrÚSiíliU Z&d-foki-szigetek ArfUííA Vasco da Gama 1499 végén Afrikát körülhajózva felfedezte az India felé vezető tengeri utat Első utazás (1492. augusztus 3. -1493. március 15.) O három hajó (Santa Maria. Pinta. Nifta) O 1482. október 12. Kolumbusz elérte a Guanahani-szigetet (San Salvador. Bahama-ságetek) O Csere az indiánokkal: arany ékszerért cserébe üveggyöngy (Juana/Kuba) O a Santa Maria hajótörést szenvedett. Kolumbusz telepet létesített (La Navidad), majd két hajóval visszaindult Európába Jamaika Hispaniola (Haiti/' iggifc Dominikai Köztársaság) "mm Harmadik utazás (1498. május 30. -1500. november 25.) O hat hajó. első ízben asszonyok is O őslakosok konfliktusa a telepesekkel: halábüntetés bevezetése O '’5' >Hispaniola (Haiti/DominikaiKöztársaság) Második utazás (1493. szeptember 25. -1496. június 11.) 017 hajó. I 500 kinyi legénységgel O Isabella város megalapítsa a W 1 000 km 1 A. ATLANTI -I: ft* í ÓCEÁN Negyedik utazás (1502. május 9.-1504. június 28.) O négy hajó O 1502. szeptember 25. - Kolumbusz először lép az amerikai kontinensre Costa Rica szigetén 4. ’vsmo _ -" / rk.Aíft V, j r.__ - ^- ATLANTIFonás: OPF HTVA Sajtó- és Fotóarchívum ÜT) | | | 1496, 1498-1500 és 1502-1504 között) járt az Újvilágban, felfedezte a Kis-Antillákat, Jamaicát és Dél- Amerika partjait is érintette. Alkirályi hatalmával azonban visszaélt, a királyi udvarban is számos ellenséget szerzett, így amikor a csalódott, a beígért gazdagságot hiába kereső hispaniolai telepesek fellázadtak, a helyzet rendezésére kiküldött bíró bilincsbe verve őt küldte haza. Sikerült ugyan tisztáznia magát, de tekintélyét és kiváltságos helyzetét elvesztette. Utolsó, negyedik útján már semmilyen támogatást nem kapott, és emberei is fellázadtak ellene. Mivel nem volt hajlandó lemondani alkirályi címéről, a királyi udvarral perben-haragban állva, testben-lélekben megtörve (bár nem szegényen) halt meg Valladolidban 1506. május 20-án. (MTI, mult-kor) John Vanderlyn Kolumbusz partraszállása (Fotók: Shutterstock, Wikipedia) Naplójából 1492. október 12., péntek Kolumbusz első útja során vezetett naplója csak kivonatos formában maradt fent, amelyben egyes részletek szó szerint szerepelnek. Ez a cikk a Bartolomé de las Casas (1484-1566) misszionárius és püspök jegyzetein alapszik, aki maga még olvasta az eredeti naplót. A hajók megvárták a napfelkeltét, majd partra szálltak San Salvador (Guanahani) szigetén. Sok mezítelen embert láttak. Kis flottájának nemes tagjai előtt Kolumbusz a spanyol uralkodó részére ünnepélyesen birtokba vette a szigetet. Naplójába Kolumbusz ezt jegyezte fel: „Tudtam, hogy helyiek olyan emberek, akiket szeretettel inkább meg lehet téríteni szent hitünknek, mint erőszakkal, ezért többüknek vörös fejfedőt ajándékoztam, üveggyöngyökből készített nyakláncot aggattam a nyakukba, és más egyéb értéktelen dolgokat adtam nekik, ami nagy boldogsággal töltötte el őket, és bámulatos barátságra késztette őket irántunk. (...) Jó és értelmes szolgák válhatnak belőlük, hamar megértettek mindent, amit nekik mondtunk, és úgy hiszem, könnyűszerrel csinálhatunk belőlük jó keresztényt, mivel úgy tűnik, saját vallásuk nincsen." Emléke Nem új keletű a kérdés, hogy mihez kezdjenek az USA-ban Kolumbusz Kristóf emlékével. Az elmúlt években a Kolumbuszemléknapot az őslakosok napjával helyettesítették, ezzel elismerve azt, hogy az európai felfedezők az amerikai őslakosság számára milyen szenvedéseket okoztak. Bill de Blasio, New York polgármestere pedig már évekkel ezelőtt is fontolgatta Kolumbusz Kristóf manhattani szobrának eltüntetését. Szobordöntések A szobordöntési amerikai hullám elérte Kolumbusz Kristóf szobrait is. A genovai utazót az Egyesült Államokban ma részben az amerikai őslakos indiánok lemészárlásának jelképeként tartják számon. Több helyen is ledöntöttek, illetve eltüntettek már Kolumbuszszobrokat: Minnesotában egy Kolumbusz-szobrot a nyaka köré tekert kötélnél fogva döntött le tüntetők egy csoportja; a virginiai Richmondban ledöntöttek, felgyújtottak és végül tóba dobtak egy Kolumbusz-szobrot; Bostonban lefejeztek egy Kolumbusz-szobrot, amelyet emiatt később el is távolítottak a hatóságok. A tüntetők azt mondják, azért nem kímélik a Kolumbusz-szobrokat, mert így akarják kifejezni a szolidaritásukat az amerikai őslakosokkal.
