Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-15 / 239. szám
www.ujszo.coml 2022. október 15. RÉGIÓ 3 100. évforduló: Gyönyör Józsefre emlékeztek Gyönyör Jénsef ÁLLAMALKOTÓ NEMZETISÉGEK Gyönyör Józsefnek összesen öt könyve jelent meg. A nagy opusában feldolgozta a csehszlovákiai magyarság 1918 és 1938 közötti jogállását, összesen 800 oldalon. Ezt csak 1989 után jelentették meg, három külön kötetben. Ez volt a Határok születtek, Közel a jog asztalához és Terhes örökség. JAKUBECÁGNES A Fórum Kisebbségkutató Intézet és Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége „Lesz-e végre igazi hazánk?" címmel konferenciát szervezett Gyönyör József születésének 100. évfordulója alkalmából. SOMORJA A Fórum Kisebbségkutató Intézet adott otthont a konferenciának, aminek apropója a nyáron megjelent emlékkötet. A rendezvényt, mint házigazda, Öllös László, a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke nyitotta meg. Úgy emlékezett meg Gyönyör Józsefről, „mint a szlovákiai magyar jogásztársadalom egészen kiemelkedő egyéniségéről”, aki megpróbálta kialkudni a csehszlovák nemzetállamtól a kissebségi jogok törvénybe foglalását. A szalatnyai (Slatina) születésű jogász, jogtörténész és közíró halálának 100. évfordulója alkalmából emlékkötetet adtak ki. A kötet alcíme: „Lesz-e végre igazi hazánk?” Öllös felvezetőjében elmondta, a jog ősidők óta azt is szolgálta, hogy az államot korlátozza. Megszabja azt, hogy a polgár, amennyiben a törvények szerint él és cselekszik, akkor önkényes bánásmód nem érheti. Az írott törvény egyben ilyen korlátot is kijelöl. Gyönyör József azzal próbálkozott, hogy megpróbálta kialkudni a csehszlovák nemzetállamtól, gondolván, hogy az írott jog a nemzetállam elé is határokat von. Ezeket a határokat köteles betartani, sőt bizonyosságot és lehetőséget is garantál mindazoknak, akik ezeken a határokon belül élni akarnak, konkrétan nekünk, magyaroknak. Berényi József köszöntőjében elmondta, hogy a 90-es évek elején Gyönyör József munkái voltak, amikhez fordulni tudtak a jogvédelem terén. „Hiszen akkor indult meg az a jogvédelem, amely az európai intézményeken keresztül és a szlovák politikai életben igyekezett megvalósítani célkitűzéseinket. Gyorsan rá kellett jönnünk arra, hogy a szlovákiai politika nem az itt élő kisebbség elvárásai alapján alakítja a kisebbségpolitikáját, hanem a nemzetközi intézmények elvárásai alapján” - mondta Berényi. Röviden vázolta, mit sikerült elérni a 90-es évek óta a kisebbségvédelem terén és azt is, hogy ebben a témában manapság, az egy helyben topogás tapasztalható a kormány részéről. Egyre kevésbé téma a kisebbségvédelem (itt a nemzeti közösségek védelmére utalt) az európai fórumokon és intézményekben, hiszen sokan úgy gondolják, az már megoldódott. Bár a kisebbségek fogyásának száma nem ezt mutatja, ezért fontos az, hogy ott legyenek a döntéshozatalnál megyei és országos szinten, ott legyenek a szakbizottságokban. Ünnepi köszöntőt mondott Németh Zsolt, a Magyar Országygyűlés külügyi bizottságának elnöke: „Gyönyör életpályája olyan, mint a felvidéki magyarságé, egzisztenciálisan megtört, nyomasztó. Ő ott maradt, nem jött át, és ezért karrierjével fizetett és az ismeretlenséggel adózott.” Aláhúzta, a könyv összegzi a magyarság jogi helyzetének alakulását és Gyönyör munkásságának állít emléket. Élete magában hordozza a felvidéki magyarság nyomasztó sorsát. „Gyönyör nehéz sorsa ellenére egyszemélyes intézményként kiemelt helyet foglal el a Felvidék szellemi panteonjában.” Sok sikert kívánt a könyvbemutató-sorozathoz, reméli, hogy egyre kevésbé lesz a tragikus látásunk és egyre inkább azt a hősiességet fogjuk látni, ami az ö magatartásában testet öltött. Az emlékkötetet bemutatta Gyurcsík Iván, a könyv szerkesztője, aki elmondta, a kötet nem Gyönyör életét dolgozza fel, hanem tisztelgés előtte. Gyönyör József 1920-ban született az Ipolyságtól 10 kilométerre lévő Szalatnyán és még gyerekkorában kikerült családjával Franciaországba, az iskoláit ott kezdte, a betűvetést franciául tanulta. Ez az idegenbeli szemlélet később segítette a kisebbségi kérdés értelmezését, egy más szemszögből. Az ipolysági gimnáziumban érettségizett, majd Egerben jogi tanulmányokat folytatott és a Pázmány Péter Tudományegyetemen doktorált. Budapest ostrománál megsérült, Temesváron volt hadifogságban, végül hazakerült a jogtalanság kellős közepébe, nem volt állampolgársága. Hosszú évekig élt jogfosztottként, az utolsó 300 között volt, aki megkapta a csehszlovák állampolgárságot 1955-ben. Fokozatosan dolgozott különféle közigazgatási intézményekben. Mint közíró 1968 márciusában már írt az Új Szóba a második világháború után a Gyönyör József nehéz sorsa ellenére egyszemélyes intézményként kiemelt helyet foglal el a Felvidék szellemi panteonjában. Németh Zsolt csehszlovákiai magyarságot ért megpróbáltatásokról. Ennek eredményeképp ismerték meg a nevét. Jogászként, a jog eszközével kereste a választ arra a kérdésre, mi lesz velünk, magyarokkal. Az emlékkötetbe bekerültek írások Gyönyörtől és aktuális témákat érintő írások is. A konferencián előadott Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos, akinek témája „A közigazgatás szerepe a magyar kisebbségek jogainak érvényesítésében” volt. Előadott továbbá Popély Árpád, Horony Ákos, Tárnok Balázs, Végh László. Ok mind megtalálhatóak a kötet társszerzői között. Gyönyör József jogtudós hagyatéka a somorjai Fórum Intézet Szlovákiai Magyar Levéltárában kutatható. A konferencia résztvevői (A szerző felvételei) Tanácsadó központ ukrán menekülteknek SZÁZ ILDIKÓ Ezen a hóten hivatalosan is átadták a támogató szervezetek képviselőinek a jelenlétében az ukrán menekültek tanácsadó és segélyközpontját. Szeptember közepétől nyújtanak jogi, valamint munkalehetőségekkel, egészségügyi ellátással, lakhatással kapcsolatos tájékoztatást a rászorulóknak a főtéri kultúrház második emeleti helyiségében. ÉRSEKÚJVÁR A tanácsadóban Álla Kelemenová és Monika Mafaseje fogadják a klienseket, a segélyközpont megnyitását a városi hivatal, a járási hivatal, a körzeti szociális és családügyi hivatal vezetése, valamint a Szlovák Vöröskereszt érsekújvári szervezete támogatta. Érsekújvárban jelenleg is önkénteseket toboroznak, akiket bevonnának a közös, a rászorulók megsegítésére irányuló feladatok elvégzésébe. „Hajlandó vagy havonta 2-4 órában önkéntes munkát vállalni a szabadidődben a humanitárius logisztikai központban? Csatlakozz hozzánk! Közös erővel igyekszünk segíteni minden héten szerdán, csütörtökön és pénteken 16-tól 18 óráig a Nyárhíd utca 3-as szám alatti gyűjtőponton. Az érdeklődők jelentkezhetnek a Szlovák Vöröskereszt irodájában szerdánként 13 és 17 óra között, vagy írhatnak a közösségi oldalunkra” - áll az érsekújvári szervezet felhívásában. Csaknem minden alkalommal külön köszönetét mondanak a szervezők az önkéntesek odaadó segítségéért. A napokban Észak-Irországból érkezett adomány, a cso-Már az első, idegenrendészet előtt várakozó ukrán menekülteknek segítő kezet nyújtottak a Szlovák Vöröskereszt érsekújvári önkéntesei (A szerző képarchívuma) magok kirakodásában szociális terepmunkások, érsekújvári gimnazisták, valamint a Szlovák Vöröskereszt helyi szervezetének szlovák és ukrán önkéntesei segédkeztek. A tanácsadó központban a hét első két napján 8.30 és 12.30, szerdán 13-tól 17 óráig, csütörtökön és pénteken 8.30 és 12.30 között fogadják a rászorulókat. Továbbra is ruhaneműt, tartós élelmiszert gyűjtenek az ukrán menekülteknek, a családokat ellátják információkkal az oktatással, valamint a szabadidős tevékenységgel kapcsolatban is. A járási székhelyen eddig jótékonysági koncerttel és előre meghirdetett gyűjtési akciókkal szólították fel adakozásra a lakosokat, az érsekújváriak egészségügyi eszközöket, játékokat, tisztálkodószereket és tartós élelmiszert hoztak a jótékonysági rendezvényekre.
