Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-03 / 228. szám
vw.ujszo.comI 2022. október 3. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 •Cemény téli szezon emény tél vár a turizmusra, a koronavírus-válságból többé-kevésbé magához 5 szektor most az elszabadult :rgiaárak miatt néz szembe son látott kihívásokkal. Egyes replők megpróbálnak túlélni, ionalizálni, míg mások a bezámellett döntöttek. Nem vélet, Magyarországon sok esetben eddigi 200-300 millió forintos :s rezsiszámla a következő időikban 1,2-1,5 milliárd forintra lőhet. Ezt pedig képtelenség ki'dálkodni. ügyre többet lehet olvasni arról lsősorban az olvasóink körében ltán népszerű Magyarország, de más országokból is -, hogy /-egy szálloda, wellness, fürdő 11 a szezonális működésre, ami jelenti, hogy bezár a téli hónaira, hogy tavasszal - amikor a ;siszámlát már csak mérsékelterheli a fűtés költsége - újra lyissanak. Ez a megoldás tűnik ígracionálisabbnak, hiszen a -tízszeresére emelkedett füté;s áramkiadások biztos csődbe tatnának sok fürdőt, szállodát. Ián a koronavírus-járvány okoztehézségeknél is nagyobb a baj, most kellene igazán az állami segítség. Vannak hotelek, amelyek most a kreatív megoldásokban látják a kiutat, extra bevételeket szednének a vendégektől, csökkentik a wellnessrészleg kapacitását, mindenhol spórolnak. Ez azonban fordítva is elsülhet, hiszen, ha a vendég úgy érzi, nem azt kapta, amit várt, legközelebb nem megy oda, még akkor sem, ha addig többször fordult meg az adott szállodában, fürdőben. A hirdetésekben már felbukkannak az ötletek, felárat kell fizetni a szaunarészleg-használatért (ez sok szlovákiai wellnesshotelben így volt eddig is), de olyanról is hallani, hogy ha valaki szeretné használni a hűtőt, azért is extra összeget kérnek, a pénzszerzési praktikák tárháza kifogyhatatlan. Lehet, visszajön a korábbi rendszer, amikor az internetért is extra díjat kellett fizetni, nyáron a klímahasználat lehet fizetős, megjelenhet a takarítási felár is. Mindemellett a szaunarészlegen csökkentik a kapacitást, az étteremben sem lesz olyan gazdag a választék, mint korábban, minimalizálják a veszteségeket. Arat emelni ebben az időszakban pedig csak mértékkel lehet, hiszen az utazás, a luxus iránt érdeklődők is hasonló gondokkal küzdenek, a családi kaszszát is megterheli a megemelkedett rezsiszámla, a vágtató infláció, és ilyenkor a spórolás jegyében a család könnyen lemond az üdülésről. Persze, vannak hotelek, amelyek pont ebben látják a lehetőséget, hiszen a sok bezárt szálloda csökkenti a kapacitást, így nagyobb eséllyel működhet egész télen teltházzal a hotel, így akár minimalizálhatók is a veszteségek - komolyabb szolgáltatás- és színvonalcsökkentés nélkül -, vagy szerencsés esetben akár nullára is kihozható a téli szezon. Mert most nyereségre senki sem számíthat. Optimista forgatókönyv szerint a mostani, szezonális működés „csak” az idei téli szezont érinti, jövőre már rendeződhet a helyzet - vagy azért, mert csökkennek, mérséklődnek az energiaárak, és/vagy azért, mert addigra már a most beszerzett napkollektorok, szigetelések, alternatív lehetőségek meghozzák a várt energiaspórolást. Bár borús az előrejelzés, azért mindenki megnyugodhat: aki téli wellnessre készül, lesz miből választani, a nagy, népszerű hotelek továbbra is várják a vendégeket. Idén télen minden eddiginél jobban esik majd a fürdők melegsége, az izzadás a szaunában, a kényeztetés. S ahogy a koronavírus-járvány után is sokan temették a szakmát, a nyári, minden korábbinál nagyobb forgalom (a brutális árak ellenére is) bebizonyította: a turizmus túlél, hiszen az ilyen utazások, wellnesskirándulások jelentik az egyik legnagyobb örömöt a legtöbb ember számára. Kerül, amibe kerül... Godot-ra várva MOLNÁR IVÁN A szlovák politikai arénát figyelve a választók nagy része teljesen elvesztette a fonalat. Egyszerűen nem értjük, hogy az általunk választott politikusok miért teszik azt, amit tesznek, ha annak semmi értelme. Végtelenül abszurd, ugyanakkor rendkívül drámai helyzetbe csöppentünk, miközben az ország a szakadék szélén billeg. Mi lehet a titok nyitja? Nos, a lakosság nagy része még nem tudja, a politikusaink azonban - kifogyva az eredeti ötletekből - épp egy abszurd drámát próbálnak meg előadni. És mivel nem azok a kísérletező típusok, azt a forgatókönyvet választották, amely már bevált. Amit a színpadon látunk, az nem más, mint az ír költő, próza- és drámaíró, Sámuel Beckett legismertebb és legtöbbszörjátszott színműve, a Godot-ra várva, amelynek az idei apropóját az adja, hogy pontosan 70 éve, 1952-ben jelent meg először. Csak emlékeztetőül: a kétfelvonásos drámában két csavargó, Vladimir és Estragon várakozik egy országút mentén egy fa mellett. A beszélgetésükből kiderül, hogy Godot érkezésére várnak, aki hosszas várakozásuk ellenére sem akar megérkezni. Valójában sem a helyet, sem az időt nem tudják pontosan, hogy hol és mikor kellene várakozniuk. Unalmukban, hogy elüssék az időt, hosszasan és hevesen vitatkoznak mindenféle apróságon, a második felvonás vége felé pedig azon kezdenek el töprengeni, hogy felkössék-e magukat Estragon övére, ami egy egyszerű kötél. Kipróbálják a kötél erejét, ez azonban elszakad. Megállapodnak abban, hogy másnap újra visszamennek, és visznek egy erősebb kötelet, majd eldöntik, hogy elmennek, de végül „nem mozdulnak”. Nos, lehet, hogy a politikusaink csapnivaló politikai teljesítményt nyújtanak, drámai hősként azonban egyedülállóak, és a kreativitással sem spórolnak. A Godot nevet például már túl elcsépeltnek vélték, az általuk előadott változatban ezért nem Godot érkezésére várnak, hanem Európára, egész pontosan a „közös európai megoldásra”. így, ha Eduard Heger kormányfőt arról kérdezik, hogy a többi uniós tagállammal szemben, ők miért nem tesznek semmit a lakosságot és a vállalkozásokat sújtó energiaválság és infláció enyhítése érdekében, a válasz mindig ugyanaz: „a közös európai megoldásra várunk”. Ugyanezt válaszolta a belügyminiszter, Roman Mikulec is, amikor arról kérdezték, mit tesz Szlovákia most, hogy a csehek és az osztrákok a „migránsinvázió” miatt szigorú határellenőrzést vezettek be Szlovákiával szemben. És valószínűleg legszívesebben ugyanezt válaszolná az egészségügyi miniszter is, amikor arról kérdezik, hogy miért nézik tétlenül az egészségügy összeomlását, ám tisztában van vele, hogy ekkora lódítás még egy abszurd drámában is túl merész elemnek számítana. A lényeg azonban, hogy míg Európára várnak, Vladimírhoz és Estragonhoz hasonlóan az időt hosszas és heves vitatkozással próbálják meg elütni. Aki nézte a parlament Igor Matoviő pénzügyminiszter leváltására öszszehívott ülését, annak el kell ismernie, hogy a politikusaink a drámának ennek a részénél világraszóló alakítást nyújtottak. Hogy a dráma befejezésénél tartják-e magukat az eredeti forgatókönyvhöz, az még kérdéses. A legtöbben talán annak drukkolnak, hogy a kötél mégse szakadjon el, ellenkező esetben ugyanis marad az eredeti változat: „eldöntik, hogy elmennek, de végül nem mozdulnak”. A politikusaink kreativitását ismerve azonban egy teljesen új ötlettel állhatnak elő. A nézőket, vagyis minket is bevonnak a drámába, a keserves kínok között kimúló áldozat szerepét osztva ránk, megfosztva magukat ezzel a vastapstól. FIGYELŐ Ferenc pópa: „Menni fogok Magyarországra" A Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye megyéspüspöke, Palánki Ferenc Facebook-oldalán jelent meg a közlés, amely idáig csak szándék formájában volt ismert: Ferenc pápa Magyarországra látogat. Mostantól ez nem szándék, hanem bejelentés - írja az infostart hírportál, (ínfosta n} )rosz katonák lehallgatott harctéri telefonbeszélgetései lolttestek hevernek az úton, m a mieink, hanem kiszott civilek" - a New York mos orosz katonák harctételefonbeszélgetóseinek lellgatott felvételeit szerezte 3g és tette közzé. A katonák idjék Putyint, zűrzavarról a civilek elleni fellépésről élé parancsokról beszélnek. \ felvételek egy részét az ukrán nüldöző szervektől kapta a lap, a ásókat márciusban indították Kikülvárosában, Bucsában és körékén. A katonák 22 közös telefont 5ználva több száz oroszországi teonszámot hívtak fel pár hét alatt, tárcsázva feleségeket, rokonokat és barátokat, annak ellenére, hogy parancsban tiltották ezt meg nekik. Arról számoltak be, hogy előzetes értesítés nélkül vetették be őket Ukrajnában. Az egyik telefonáló egyenesen bolondnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, amiért elrendelte az inváziót. „Putyin egy bolond. Be akarja venni Kijevet, de esélyünk nincs rá” - mondta egy Alekszandr nevű katona. Szergej pedig azt telefonálta meg az anyjának, hogy „ez a háború a kormányunk valaha hozott legostobább döntése”, majd hozzátette: a Moszkva által bevetett 400 ejtőernyős közül mindössze 38 maradt életben. Más katonák arról számoltak be, hogy ezredük 60 százalékát elvesztették, míg szeretteik Oroszországban arra figyelmeztettek, hogy „a koporsók folyamatosan érkeznek”. Más beszélgetések során a katonák beszéltek a Bucsában kiadott parancsokról, ahol Kijev háborús bűnök elkövetésével vádolja az orosz erőket, beleértve több száz civil kivégzését. Moszkva tagadja a vádakat. „Azt mondták nekünk, hogy ahova megyünk, ott sok civil sétál. És parancsba adták, hogy öljünk meg mindenkit, akit csak látunk” - mondta Szergej a barátnőjével folytatott beszélgetés során. Alekszandr azt mondta egy rokonának, hogy Bucsában „testek hevernek az úton” és „végtagok vannak szétszórva”. „Ok nem a mieink, hanem kib*szott civilek” — tette hozzá. Eközben Szergej azt mondta az anyjának, hogy „holttestek hegyei fekszenek az erdőben”. Barátnőjéhez intézett telefonhívásában azt is bevallotta, hogy három férfi kivégzésére kapott parancsot, akik „a raktárunk mellett sétáltak el”. „Őrizetbe vettük, levetkőztettük őket és minden ruhájukat ellenőriztük. Aztán dönteni kellett, hogy elengedjük-e őket. Ha elengedjük őket, feladhatják a pozíciónkat... Ezért úgy döntöttek, hogy le kell lőni őket” - mondta Szergej. Néhányan végzetes taktikai kudarcokra, karcsú, vagy egyáltalán meg nem érkező élelmiszeradagokra és a kemény téli körülményekre panaszkodtak. Megint mások már a dezertálást fontolgatták, de attól tartottak, hogy ha ezt megteszik, Oroszországban bíróság elé állítják őket. Egyes katonák vitatták az orosz média híradásait is a háborúról, amelyek azt sugallták, hogy Moszkva offenzívája jogos lépés volt Ukrajna „náciktól” való megszabadítására és a tervek szerint halad. „Anya, egyetlen fasisztát sem láttunk itt... Ez a háború hamis vádakra épül” - mondta Szergej. A nehézségek ellenére a magas fizetések (a katonák szerint napi 53 dollár) a beszélgetések alapján a katonák többségét a harc folytatására ösztönözték. „Elegem van, de hol máshol kereshetek ennyi pénzt?”- mondta Alekszandr a partnerének. (hvg)
