Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-12 / 236. szám
4 RÉGIÓ 2022. október 12. | www.ujszo.com Orosz Csaba: Maradt a kisvárosi jelleg jakubecAgnes Orosz Csaba, Somorja polgármestere négy évvel ezelőtt az MKP színeiben indult, és jelentős aránnyal nyert. Vele beszélgettünk az elmúlt időszak eredményeiről, mit sikerült megvalósítani a programból, milyen irányba fejlődött a város. SOMORJA Ä felső-csallóközi várost a 2021- es népszámlálási adatok alapján 13 600-an lakják, lakossága 41,11 százalékban szlovák, 49,55 százaléka magyar nemzetiségűnek vallotta magát. A maradék 7 százalék nem jelölt meg a nemzetiségre vonatkozó adatokat. A város erősen Pozsony vonzáskörzetének számit, eddig meg tudta őrizni kisvárosi, nem utolsósorban magyar arculatát. Júliusban megerősítette a város, hogy nem számolnak megszorításokkal az idei évre. Elbírja-e az idei költségvetés ezt a vállalást? Az iskola és a közbiztonság sérthetetlen és nem fogjuk lekapcsolni a közvilágítást sem, inkább a beruházásokból veszünk vissza. A költségvetést februárban fogadtuk el, számoltunk a megnövekedett árakkal. Ekkora drágulással nem, az igaz. Augusztusban Somorjára látogatott Branislav Gröhling, aki ünnepélyesen megnyitotta az új szlovák alapiskolát. A várost és az önkormányzatot megkerülve, törvénymódosításon keresztül. Terheli-e az új iskola a város költségvetését? Azt hiszem, ezt a történetet senki nem ismeri jobban, mint én, hiszen tagja vagyok az iskolai tanácsnak mint megyei képviselő. Ez szorosan összefügg az ingatlanbefektetők meggondolatlan építkezési hullámával, kis falvakból városokat építenek, infrastruktúra nélkül, iskolák, óvodák nélkül, erre példa Vörösmajor és környéke. Ugyanaz a csoport, amely hat éve Nagyszarván hergelte ezt a témát és próbált politikailag nyomást gyakorolni, most kitalálta, hogy a megyei fenntartású intézményben nyissanak iskolát. Az új szlovák iskola iskolakörzetébe hét település tartozik (Nagyszarva, Bacsfa, Keszölcés, Csallóköztárnok, Macháza, Sárosfa és Béke), ahol nincs szlovák iskola és nekik szerettek volna iskolát nyitni, állítólag óriási igény van rá. Mi végig kiálltunk amellett, hogy ott helyben, mondjuk Macházán építsenek egy új iskolát és ne Somorján, de nem hallgattak ránk. Törvényt módosítottak és erőből meglépték a két osztály megnyitását. Most ott tartunk, hogy az első osztály 12 diákkal működik, 3 gyerek a somorjai Bél Mátyás Alapiskolából lépett át. Az ötödik osztályba 25 diák jár, itt 15-öt írattak át a Bél Mátyásból. A maradék 10 diákból többen vannak a Pozsony felé fekvő falvakból, mint Dénesd (Dunajská Luzná) és Csölle (Rovinka). Azért ne Pozsonyból hozzunk ide gyerekeket. Valamilyen szinten leterheli a városi költségvetést az új iskola, hiszen a délutáni foglalkozásokat, a művészeti iskolát, zeneiskolát a város biztosítja be. A Bél Mátyás Alapiskola vezetése nem nézte jó szemmel ezeket az átíratásokat, hiszen a fejpénz az új szlovák iskolába fog menni. A számok nem azt támasztják alá, hogy szükség lett volna ennek az iskolának a megnyitására, nem volt ez korrekt lépés a várossal szemben. Szaktantermekre van igény a már működő iskolában, de nem új osztályra. Itt minden gyereknek helye volt. Mi pár éve hoztunk egy rendeletet, hogy Somorjára csak somorjai gyereket lehet beíratni, ez folyamatban van, idővel egy kicsit levegőhöz jut majd az iskola. Nem tudjuk, mit hoz a jövő, és féltjük mindkét gimnáziumot, hiszen a mostani két osztályból jövőre négy lesz, és egy új iskola felépítéséhez minimum három év kell. Milyen területfejlesztési terve volt a városnak, mi volt a víziója négy éve, sikerült-e ezt betartani? Természetesen volt ilyen víziónk, elsősorban úgy tudjuk magyar városnak, és kisvárosnak megtartani Somorját, hogy nagyon-nagyon szigorúan őrizzük, lassan 10 éve a területfejlesztési tervet. Ez az alfája és ómegája minden önkormányzatnak. Utoljára 2018-ban volt ez a terv változtatva, majd 2021 tavaszán módosítottunk. Egy utcát se nyitottunk, nem bővítettünk és nem is szándékozunk bővíteni. Célunk, hogy Somorja ne veszítse el a komfortját, ennek a plusz-mínusz 15 ezer lakosnak nem mondom, hogy mindene megvan, de jól be van biztosítva. Van működő iskolarendszere, egészségügyi ellátása, szociális ellátórendszere, minden, ami a kisvárosi hangulathoz kell. Ez ez infrastruktúra nem bírna el egy 20 ezres várost, pluszigényeket követelne. A magánszférának persze nem lehet megszabni, kinek adja el az ingatlant, de úgy gondolom, csak ilyen határozott lépéssel tudjuk megállítani a terjeszkedést. A város rendelkezik szociális bérlakásokkal, ott figyelembe tudjuk venni, hogy kinek Orosz Csaba (Fotó: Somogyi Tibor) adjuk ki a lakást, itt szigorítottunk az általános érvényű rendeletén, hogy minimum öt éve Somorján kell laknia annak, aki erre igényt tart. Más lehetőség nem nagyon van a város kezében. Most telik meg az a 150 házból álló lakópark, amit tizenvalahány éve hagytunk jóvá. Mivel én írom alá az építkezési engedélyt, látom, hogy közel 50%-ban somorjai fiatalok építenek ott, tehát itt tudnak maradni a városban. Milyen csapatra épített négy éve, kikkel működött együtt és mik jellemezték a testület munkáját? Kellemes téma, mert sikeres négy évről beszélhetünk és szerintem ezt el kell mondani. Négy évvel ezelőtt mint alpolgármester vágtam neki a választásnak, előtte voltam önkormányzati képviselő, mondhatni, végigjártam a ranglétrát. Ezáltal beleláttam az önkormányzat munkájába, megismertem a város vezetést, a folytonosság jegyében vettem át a funkciót. A folytonosság - nem csak politikailag - és a szakértelem egyébként mindig jellemző volt Somorjára, egy olyan képviselő-testület tudott működni, ahol segítik a polgármester munkáját. A szakbizottságban a képviselőkön kívül szakemberek végzik a dolgukat, legyen ez akár a szociális vagy civil szféra, az építési vagy oktatásügyi szakbizottság. Jelenleg a 19 képviselőből 18 MKP-s, egy független, magyar képviselő. A testületi ülések egészében kétnyelvűek, annak ellenére, hogy teljesen magyar a képviselő-testület, ezekről felvétel is készül. Ilyen csapatmunkával egy megvalósítható, teljesíthető programot tudtunk felállítani, viszont mi is egy pénzcsomagból gazdálkodunk, a realitások talaján kell, hogy maradjunk. Elmondható, hogy közel 8 millió eurót ruháztunk be az elmúlt négy év alatt a városfejlesztésbe. Milyen támogatást kapott az oktatásügy, a kultúra, a sport, a nyugdíjasok? Számunkra prioritást élvez az ifjúság, az oktatásügy, az iskolák és óvodák fejlesztése, mind a három iskolát és mind a nyolc óvodát fejlesztettük a négy év alatt. Nagyon odafigyeltünk, hogy arányosan juttassunk ezeknek az intézményeknek, ne legyenek különbségek. Hat évvel ezelőtt egy teljesen új, városi fenntartású nyugdíjasotthont építettünk, saját költségvetésből. Az Ambrózia magas színvonalon működik, a város komoly költségvetéssel járul hozzá a működéséhez. Az otthonba akkor 36 lakó költözött be, a tavaly átadott pavilonba újabb 16, ma összesen 52 lakója van az Ambróziának. Igény ugyan lenne több férőhelyes otthonra, de jelenleg ennyire van lehetősége Somorjának. A város biztosítja be a nyugdíjasklubok működését is, itt elmondanám, hogy a napokban várjuk az építési engedélyt, hogy elkezdjük egy új, nagyobb, komfortosabb nyugdíjasklub megvalósítását. Ki merem jelenti, hogy Somorján a sportot és a kultúrát nagyon magas szinten támogatjuk, a környék városaihoz képest mindenképp, és ez az eredményeken is visszatükröződik. Több sportágat világszínvonalon gyakorolnak. Somorja a sport városa, idén rendezték meg a 10. Sportág választót városunkban. A kultúra terén kihangsúlyoznám a Csemadokon belül működő Csali Néptáncegyüttest, a Híd Vegyes Kart. Kultúrrendezvényekre van egy 65 ezer eurós csomagunk, minden év elején várjuk a beérkező projekteket és az elbírálás után ebből a csomagból tudják azokat megvalósítani. Számos látogatót vonzott idén a 12. Pomlé fesztivál. Az intézmények fejlesztését tekintve hol sikerült fejlődést elérni, és hol nem jutottak kompromiszszumra? A legsikeresebb projektünk városszépítés terén az elmúlt négy évben, az egykori paulánus kolostor, közismertebb nevén a Korona részleges átépítése volt. Megújult a belső és külső homlokzat, megtörtént a nyílászárók cseréje, a belső udvar átépítése és egy emelet teljes rekonstrukciója. Ezen az emeleten belátható időn belül megkezdi működését az idegenforgalmi iroda. Somorja megérett erre, hiszen elég nagy a látogatottság a külföldi turisták részéről. A fejlesztések közé tartozik az Ambrózia új pavilonjának megépítése, a temető előtti tér és a Gazdasor felújítása, a Duna utcán az új, palánkkal körülvett multifunkciós sportpálya, több kilométer járda és közút került felújításra. A Szociális Biztosító júniusban nyitott kihelyezett fiókot Somorján, ott van valamilyen szintű konkurenciaharc a biztosítók terén. Ellenben az adóhivatal monopol helyzetben van, a várossal tényként közölték, hogy a fiókot bezárják. Felvetettem, hogy elengedjük a bérleti díjat, de inkább arról volt szó, hogy a hivatal szerint felesleges irodát fenntartani a városban. Petíciót indítottunk, amit 2640 aláírással már postáztunk is, de az a félelmem, hogy nem fogják figyelembe venni. Amit sikerült elérni a pénzügyőrségnél, hogy évente kétszer márciusban és júniusban, amikor igény van a személyes konzultációra, nyitnánk egy átmeneti irodát. Az önkormányzat biztosítja a helyiséget, az adóhivatal a konzultánst. Emlékmű a szőnyegbombázások áldozatainak SZÁZ ILDIKÓ Régóta dédelgetett álma vált valóra október 8-én a Háromhidakon Túl Polgári Társulás tagjainak és a második világháború borzalmaira máig emlékező érsekújváriaknak. A vasútállomás csarnoka előtti téren leleplezték a szőnyegbombázások áldozatainak emelt, kissé rendhagyó emlékművet. ÉRSEKÚJVÁR „A bombázás áldozatainak emlékművét az érsekújvári Roman Hrcka szobrászművész alkotta, kivitelezője a Háromhidakon Túl Polgári Társulás. A közlekedési infrastruktúra szempontjából stratégiai fontosságú vasúti csomópont volt Érsekújvár, ezért bombázták az állomást és közvetve a várost. A szőnyegbombázás romba döntötte az állomás épületét. Ronccsá váltak a szerelvények, mozdonyok, az egész állomás, aminek következtében megszűnt a vasúti közlekedés. Ez a szomorú esemény sokak életútját megnehezítette, félbetörte. Az eldeformálódott sínek metaforaként emlékeztetnek a félbetört életutakra. Az emberiség időről időre eltér az »erkölcsi normáitól«, aminek következtében sok embertelen cselekedetet követ el” - nyugtázta Frantisek Daniel, a társulás alapítója és elnöke. Az 50 méter hosszú sínpárt egy katonai gyakorlótéren robbantották fel, ezzel a rendhagyó eljárással fejezték be annak az emlékműnek a megformázását 2021 októberében, amelyet múlt hétvégén lepleztek le. Máig élő szemtanúi vannak az egykori iszonyatos eseményeknek, amikor háromszor bombázták a várost, 1944. október 7-én és 14-én, valamint 1945. március 14-én. Az akkori Szlovák Állam egész területére 1371 tonna bomba esett, Érsekújvárra 817 tonna RDX-bombát dobtak le. A tragikus események folyamán több mint négyezren haltak meg, és az áldozatok többsége érsekújvári lakos volt. Kádek Norbert, Érsekújvár alpolgármestere a szombati emlékünnepség kapcsán megjegyezte: „Édesapám 6 évesen azon szerencsések közé tartozhatott, akik a gyilkos szőnyegbombázást túlélhették. Ám ennek a szívmarcangoló tragikus eseménynek az emléke mély nyomot hagyott benne. Köszönet jár mindazoknak, akik segítették az emlékmű megépítését.” A társulás szeptember végén, a vasutasok napján leplezte le azt az emlékművet is, amellyel a szolgálatukat 1918-tól máig teljesítő vasutasokra emlékezett. Az emléktábla a ma már történelmi nevezetességként emlegetett gőzmozdonynál áll, amelyet 1929-ben gyártottak és 1966-ig szolgálta az utasokat. A vasútállomás csarnokának első emeleti galériájában, 2021. október 5-én leplezték le gróf Széchenyi István mellszobrát, ugyancsak a Háromhidakon Túl Polgári Társulás jóvoltából, megyei támogatással. Gróf Széchenyi István érdeme is volt, hogy a Pozsony és Pest közti vasútvonal Érsekújváron keresztül vezetett. ii II J____> Rendhagyó emlékmű, egy eldeformálódott sínpár utal a „kettétört életutakra" az érsekújvári vasútállomás előtti téren (A szerző felvétele)
