Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-11 / 235. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. október 11. | www.ujszo.com Kijevre újra orosz rakéták zuhantak Kijev központjában polgári célpontokat lőttek az oroszok. A számos nagyvárosra kiterjedő csapás a Keresi hídra adott válasz lehet. (TASR/AP) RÖVIDEN A szokásos: tovább zuhan a forint Budapest. Minden korábbinál mélyebbre süllyedt a forint árfolyama. Az euró eleve a korábbi rekord közeléből, 424 forint feletti értékekről indult, majd délelőtt meghaladta a 428,5 forintot. Eddig 426,5 volt a mélypont. Ha az utóbbi egy hónapot nézzük, kimondható, hogy minden napra esett egyforintnyi romlás (szeptember 10-én 396 forintba is került az euró). A forint értéke ebben az időszakban 7,5 százalékot esett. Hasonlóan nagyon zuhant a dollárral szemben is a forint, az amerikai fizetőeszköz árfolyama 5 forinttal haladta meg az eddigi (a szept. 29-i 437-es) mélypontot, és 442 fölött is járt. A gazdasági szereplők a ma megjelenő szeptemberi inflációs adatra figyelnek. Elemzők szerint 20% körüli szintre emelkedhetett a drágulás üteme. Ennek legfőbb oka, hogy a szeptemberi adatban számolják el először a rezsicsökkentés változtatását. Az újabb mélypontokhoz feltehetően van némi köze annak, hogy Magyarország külkereskedelmi hiánya is rekordot döntött. (hvg, indx) Régi-új elnöke lesz Ausztriának Bécs. Alexander Van der Bellen marad Ausztria elnöke, ugyanis a szavazófülkékből kilépők megkérdezésén alapuló felmérések, az exit pollok a hivatalban lévő államfő fölényes győzelmét jelezték előre a vasárnap tartott elnökválasztás 1. fordulójában. A 78 éves, függetlenként induló politikus a választást 56%-os eredménnyel nyerte meg. Walter Rosenkranz, az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje a szavazatok 17,9, Dominik Wlazny, a Sörpárt elnöke a voksok 8,8, Tassilo Wallentin ügyvéd a szavazatok 7,7, Gerald Grosz, az FPÖ, illetve a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) pártok egykori politikusa pedig a szavazatok 5,9%-át szerezte meg. Az ARGE közvélemény-kutató szerint a választási részvétel 67,5%-os volt. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Kijev. Több robbanás rázta mag az ukrán fővárost, valamint a nyugati Lviv, Ternopil, Zsitomirás a közép-ukrajnai Dnyipro városát. Oroszország csapást mért az ukrán katonai vezetés, kommunikáció ás energetika létesítményeire - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök. Több robbanás rázta meg hétfőn az ukrán fővárost, Kijevet, valamint a nyugati Lviv, Ternopil, Zsitomir és a közép-ukrajnai Dnyipro városát, miután Oroszország azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy Kijev áll annak a nagy erejű robbanásnak a hátterében, amely megrongálta az Oroszországot és a Krímet összekötő kulcsfontosságú hidat. Kijevben legalább 8 halott és 20 sebesült van. „Több robbanás volt a Sevcsenkivszkij kerületben, a főváros központjában. A lövedék azon belül is egy játszótér közelében csapódott be” - közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester. Oliver Carroll, az Economist ukrajnai tudósítója is megosztott egy kamerafelvételt, melyen az ukrán fővárosra mért csapás közvetlen utóhatása látható. Carroll úgy látja: „Nehéz alábecsülni a cinizmusnak azt a fokát, mikor egy fővárost a hétfő reggeli csúcsforgalom idején vesznek célba. Nyilvánvalóan kétségbeesett cselekedet”. Volodimir Ze-A Krímmel kapcsolatot teremtő híd sikeres megtámadása katonai, szimbolikus ás lélektani szempontból is nagyon fáj az oroszoknak. Keres. A Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő Keresi híd szombati részleges tönkretétele híd miatt egy időre használhatatlanná válik, ami jelentősen megnehezítheti a Krímben (és Dél-Ukrajnában) állomásozó orosz csapatok utánpótlását, hiszen nincs másik ilyen építmény, ami biztosítaná a Krím és az orosz szárazföld közötti közvetlen összeköttetést. Bár részben újraindult a forgalom, viszont búvárok vizsgálják, hogy a híd szerkezete nem szenvedett-e lenszkij ukrán elnök azzal vádolta Oroszországot, hogy megpróbálja eltörölni országát a Föld színéről. „Megpróbálnak elpusztítani minket, és eltörölni minket a Föld színéről... elpusztítani a népünket... Megölik azokat az embereket, akik Dnyipróba és Kijevbe járnak dolgozni” - közölte Zelenszkij. Ukrajna 8 régiójában eddig 11 fontos infrastrukturális létesítményre mértek csapást a mai masszív bombázások során - közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök. Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán védelmi erők vezetője szerint az oroszok legalább 83 rakétát lőttek ki a különböző ukrán városokra, de ezek közül a légvédelem 43-at megsemmisített. A brit Guardian lap szerint civileket is érintő rakétacsapások öszszefüggésben lehetnek azzal, hogy szombaton egy új tábornokot neveztek ki az oroszok a háború első általános parancsnokává. Szergej Szurovikin Szíriában vált hírhedtté, az Aleppót elpusztító bombázással is összefüggésbe hozták, és nem véletlenül kapta az Armageddon tábornok becenevet a kollégáitól. „Nem lep meg, hogy mi történik Kijevben. Szurovikin teljesen könyörtelen, az emberi életet alig veszi figyelembe” - mondta a Guardiannek a védelmi minisztérium egy korábbi tisztviselője, aki vele dolgozott. „Attól tartok, a kezét teljesen elborítja az ukrán vér.” Nem állt le az ukrán ellentámadás északkeleten: több települést is katasztrofális károkat. A háborúban Moszkva arra használta a hidat, hogy felszerelést, lőszert és katonákat szállítson az orosz területekről a dél-ukrajnai harctérre. Ez különösen nehéz helyzetbe hozhatja a logisztikai problémákkal küzdő orosz haderőt Herszon térségében egy olyan időszakban, amikor az ukránok az északkeleti ellentámadás mellett délen is sikereket értek el. Ennél is fontosabb a dolog szimbolikája. „Az évszázad építménye”, így jellemezték a Kercsi-szoroson átívelő hidat az orosz médiában. A projektet már a cári időkben megálmodták, ám sem ők, sem a szovjet vezetés nem voltak képesek megépíteni. Ez csak Vlagyimir Putyin orosz elnöknek sikerült 2018-ban, visszafoglaltak Luhanszk megyében, amely két hete az orosz jog szerint már Oroszország részének számít, miután egy kamunépszavazás után annektálták. Az amerikai elemzőintézet, az Institute for the Study of War öt települést nevezett meg, amelyet felszabadítottak az orosz megszállás alól, valamenynyi a fontos közlekedési csomópont, Szvatove városa körül helyezkedik el. Vasúti és közúti hidat robbantottak fel az oroszok Szvatove városánál az ukrán vezérkar jelentése szerint. A felrobbantott objektumok a Kraszna folyón íveltek át, és ezzel próbálják akadályozni az ukrán csapatok ellentámadását. Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök bejelen-4 évvel a Krím félsziget annektálása után. Putyin személyesen adta át a közel 19 km hosszú (a leghoszszabb híd, amit Oroszország valaha épített), 3,7 milliárd dollárba kerülő hidat, ami jóval több, mint stratégiai jelentőségű összeköttetés a Krím és Oroszország között: az építmény egyszerre szimbóluma az orosz terjeszkedésnek és Putyin hatalmának. A támadás komoly csapás az orosz morálnak, hiszen megmutatta; lényegében nincs olyan terület Ukrajnában, amit az ukrán erők ne tudnának valamilyen módon elérni. Ez a folyamat már elkezdődött a krími orosz légitámaszpontokat ért támadásokkal, és most az is bebizonyosodott, a félsziget legtávolabbi része sem védett teljesen, notette, hogy Belarusz Oroszországgal közös haderőt állít fel. Mindezt országa nyugati határánál tapasztalható súlyos feszültségekkel indokolta. A belarusz csapatösszevonások azt követően kezdődtek meg, hogy megérkeztek a hírek a Keresi híd részleges felrobbantásáról. Az orosz hatóságok nem kételkednek benne, hogy a Krími hídon végrehajtott robbantás terrortámadás volt a polgári infrastruktúra egy kritikus fontosságú létesítménye ellen, amelyet az ukrán szakszolgálatok követtek el - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután fogadta Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnökének hivatalos jelentését. (MTI, Tx, 24.hu) ha a hidat komoly erőkkel őrizték. Nemrégiben még azzal büszkélkedett az orosz média, hogy „lehetetlen” kárt okozni benne, mivel 20 különböző módon, köztük „katonai delfinekkel” védik az építményt. A Krími híd egy kétszer kétsávos közutat és kétvágányú sínpályát foglal magában, az orosz, krasznodari Kraj Taman-félszigetet köti össze Krím félszigettel, a Kercsi-szoroson át. A robbantás után hatalmas sorok keletkeztek a krími benzinkutak előtt, maximalizálták a vásárolható benzin mennyiségét. Máris tömegek akarnak menekülni a félszigetről, 15 km hosszú kocsisor torlódott fel a híd előtt a keresi oldalon, egyben felvásárlási láz dúl a félsziget lakosságának körében. (Tx, Npsz, ú) A Keresi híd Putyin hódításának szimbóluma „És mindenkiért, aki nem lehet itt. Mindazokért egy-egy gyertya égjen. ' (Demj<II fm.llc) Rójuk le tiszteletünket drága halottaink előtt az Ú} SZÓ hasábjain. Október 31-én emlékezzünk együtt azokra, akik már nincsenek közöttünk. Megemlékezését október 25-ig feladhatja személyesen, telefonon, e-mailben vagy online. silvia.kis@ujsz6.com, *5 0918 865 748 reklama@ujszo.com ÚJDONSÁG https://ujszo.com/ aprohirdetes-feladasa • NAGYMEGYER Panta Rhei könyvesbolt, /• Fürdő utca 2. i NAGYKAPOS X Magyar Közösségi Ház, ' * Csepely utca 64. 056 638 23 86 Az október 26. után feladott megemlékezések az Új Szó november 2-i számában jelennek meg.
