Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-11 / 235. szám
www.ujszo.coml 2022. október 11. KÖZÉLET I 3 A tátrai szállodák harmada átmenetileg bezár Az esősebb őszi hónapokban kevesebb a turista, a szállodák egy része a sfszezon kezdetéig ezért nem is fogad vendégeket (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Magas-Tátra. Akik az elkövetkező hetekben szeretnének pár napot eltölteni a szlovákiai turisták legkedveltebb rágiájában, a Magas-Tátrában, azoknak fel kellene készülniük arra, hogy a magas energiaárak miatt a szállodák több mint harmada a holt szezonban zárva tart. A magas energiaárak a szállodatulajdonosoknak is egyre több gondot okoznak. Hogy megspóroljanak bizonyos összeget, egy részük úgy döntött, hogy a nyári és a téli szezon közötti időszakban átmenetileg bezár. „Az őszi hónapokban, amikor lehűl a levegő és esősre fordul az idő, a szállodák egy része átmenetileg, a téli síszezon kezdetéig már az elmúlt években is bezárt, idén azonban a növekvő energiaárak miatt ezt jóval többen tervezik. Az általunk elvégzett felmérés szerint a szállodatulajdonosok több mint harmada a bezárás mellett döntött” - nyilatkozta Lucia Blasková, a Magas-tátrai Regionális Idegenforgalmi Szervezet igazgatója. Szerinte néhány nagyobb szálloda már most sem fogadja az ügyfeleket, azzal számolva, hogy csak a síszezon kezdetén nyitnak meg újra. Készülnek a szilveszterre „Jelenleg még kedvező az időjárás, a Magas-Tátra így még az elmúlt hétvégén is szó szerint tele volt. Ám ha az időjárási körülmények romlanak, természetesen kevesebb turista lesz. Ráadásul a szlovákiai vállalatok is elkezdtek takarékoskodni, így a kongresszusi rendezvények iránt is kisebb lesz az érdeklődés, amelyek a holt szezon időszakában az elmúlt években még munkát biztosítottak a szállodásoknak” - tette hozzá Blasková. Szerinte a jó hír, hogy a magas energiaárak miatt egyelőre az általuk megkérdezett vállalkozók egyike sem tervezi, hogy végleg bezárja a létesítményét, egyelőre csak a működési és személyi költségeken kívánnak spórolni. Á regionális idegenforgalmi szervezet igazgatója elmondta, hogy a szilveszterrel nem lesz gond, az ünnepekre lassan elkelnek a helyek, vagyis aki tátrai szállodában szeretné eltölteni az ünnepeket, annak érdemes minél előbb lefoglalnia a helyét. „Az előttünk álló téli szezont azonban egy sötét felhő árnyékolja be. Az energiaköltségek nagyon magasak, amire már többször is felhivtuk a figyelmet. A szállodatulajdonosok ugyanakkor nem emelhetik tovább az árakat, a vendégek ugyanis ezt már képtelenek lennének megfizetni” - figyelmeztet Blasková. Elmondása szerint folytatódik az a tendencia, hogy a vendégek egy-egy napra is ellátogatnak a tátrai szállodákba, miközben egyre kevesebb szolgáltatást vesznek igénybe, főként az étkezésen spórolnak. Ezért az értékesítés visszaesésének nagy része az étkeztetési szolgáltatásokhoz kapcsolódik. Harc az alkalmazottakért Blasková szerint a szállodatulajdonosoknak hatalmas kockázatot jelent az alkalmazottak megtartása. Ázok, amelyek átmenetileg bezárnak, ezt igyekeznek úgy megoldani, hogy ne kelljen felmondani az alkalmazottaknak, vagyis elküldik őket szabadságra. Ellenkező esetben ugyanis még többen fordítanának hátat az ágazatnak, amelynek a korábbi járványügyi bezárások miatt már így is gondjai vannak a munkaerővel. „Az ügyfelekért folytatott harc mellett így a munkavállalókért is ádáz harc folyik. Ami biztos, hogy a korábbi, stabil évekhez képest a turisztikai ágazatban mindenkinek jóval többet kell dolgoznia ahhoz, hogy legalább fenntartsa az eddigi szintet” - állítja Blasková. Szerinte a szállodások számára fontos, hogy a régiójuk egyéb szolgáltatásai, például a sífutó- és lesiklópályák hogyan fognak teljesíteni, illetve milyenek lesznek a síbérletek és a szolgáltatások árai. „Ha minden tovább drágul, félő, hogy az emberek kihagyják az idei téli szabadságukat” — zárta a regionális idegenforgalmi szervezet igazgatója. (mi, tasr) Az önkormányzatoknak fel kellene gyorsítaniuk a zöld átállást MOLNÁR IVÁN Az elszálló energiaárak nem csupán a háztartásoknak és vállalkozásoknak, hanem az önkormányzatoknak is rengeteg gondot okoznak. A szakértők szerint azonban ez utóbbiaknak az energiaválság egyedülálló lehetőséget is kínál a megújuló energiaforrásokra való átállás felgyorsítására. Pozsony. Az energiaárak látványos megugrása nem csak a háztartásokat és a vállalkozásokat érte felkészületlenül. Rengeteg gondot okoz a helyi önkormányzatoknak is, amelyek a költségvetéseik kidolgozásánál nem számoltak ilyen jelentős áremelkedéssel. Egyre kilátástalanabb helyzetben vannak azonban az állami intézmények is, így már az is felmerült, hogy hamarosan bezárhatnak egyes iskolák, és a hivatalok is rövidebb nyitvatartásra lesznek kénytelenek áttérni. „A jelenlegi helyzetben ideális, rövid távú megoldás gyakorlatilag már nem létezik. Ha azonban az önkormányzatok olyan optimális megoldásokat keresnek, amelyek hosszabb távra biztosíthatják számukra az olcsóbb és biztonságos energiaellátást, mindenképp érdemes lenne felgyorsítaniuk az átállást a megújuló energiaforrásokra. Ezek az önkormányzatok számára a jövőben jóval nagyobb energiafüggetlenséget biztosithatnak, ráadásul csökkenthetik az energiaköltségeket is” - mondta el lapunknak Ján Karaba, a Szlovákiai Fotovoltaikus Ipar és Megújuló Energiaforrások Szövetségének (SÁPI) az igazgatója. A szakemberek szerint azonban e téren is hatalmas a lemaradásunk. „Szlovákiának rengeteg ideje lett volna a megújuló energiaforrások fejlesztésére, az előző kormányok azonban mással voltak elfoglalva. Épp tavaly ért véget az a hihetetlenül hosszú, nagyjából nyolcéves időszak, amely során nem tették lehetővé a megújuló energiát felhasználó nagyobb erőművek építését. Csak az energiaválság hatására kezdték el felszámolni a megújuló energiaforrások fejlesztése elé gördített akadályokat, lehetővé téve a nagyobb helyi források kiépítését. Beindult az első árverés az új megújulóenergia-kapacitásokra, és a jogszabályok is változtak” — mondta el Karaba, aki szerint a rendkívül magas energiaárak miatt a megújuló energiaforrások egyre vonzóbb alternatívát kínálnak. Szlovákiában azonban még mindig mérföldekre vagyunk az ideális feltételektől, és az új források építését továbbra is megnehezítik az indokolatlanul bonyolult engedélyezési eljárások. A szakemberek szerint emiatt az önkormányzatok is ráfizetnek majd arra, hogy például az energiaközösségekkel kapcsolatos jogszabályok még mindig nem születtek meg. Lehetőségek „Mivel az előttünk álló időszakban energiahiány fenyeget, az önkormányzatoknak, városoknak és falvaknak a lehető leghamarabb hozzá kellene látniuk a fogyasztáscsökkentő intézkedések kidolgozásához, hiszen ha valóban beüt a gáz- vagy áramhiány, már túl késő lesz gondolkodni a megoldáson” - figyelmeztet Karaba. A szakember szerint továbbra is igaz, hogy a legolcsóbb energia az, amelyet egyáltalán nem fogyasztunk el, az első lépésnek így az épületek felújításának kell lennie, aminek köszönhetően növelhető az energiahatékonyság. Ennek azonban nem szabadna véget érnie az épületek hőszigetelésével, hiszen egy teljes felújítással, amely új technológiai megoldásokat is alkalmaz, beleértve a megújuló forrásokat, sokkal nagyobb hatást érhetünk el. Ideális megoldásnak számítanak a napelemek, amelyek elektromos áramot állítanak elő és a napkollektorok, amelyek folyadékot melegítenek fel, amit aztán fűtésre, főzésre és mosakodásra lehet használni. „A folyamat elkerülhetetlen, olyan helyzetben vagyunk, amikor a megújuló energiaforrások bevezetése már nem csupán presztízskérdést jelent az önkormányzatoknak, hanem túlélési lehetőséget. Minél hamarabb állnak át a megújuló energiaforrásokra, annál hamarabb válnak önellátóvá, ami aztán a költségvetésükben is megmutatkozik” - emlékeztet az SÁPI igazgatója. Az energiaközössógek Az önkormányzatoknak ígéretes megoldást jelenthet az energiaközösségek létrehozása is, amelyek külföldön már beváltak. A villamosenergia-fogyasztás az elmúlt évtizedekben egyféle modell szerint alakult: a szolgáltató gondoskodott az energiatermelésről vagy az energia beszerzéséről, majd azt megfelelő haszonnal továbbadta a fogyasztónak. Csakhogy a régi iskolát lassan felváltják az újak, amelyeket a megújulok előtérbe lépése hozott magával. Az energiaközösség ötlete ennek az egyik első és legígéretesebb lépcsőfoka. Energiaközösséget önkormányzatok és kisvállalkozások is létrehozhatnak, de akár a végfogyasztók, vagyis a lakosok is összefoghatnak, hogy az energiatermelésüket együtt oldják meg. Az energiaközösség tagjai közösen birtokolják a megújuló beruházást, közösen döntenek a fontos kérdésekben, egyenlően osztják el annak finanszírozását, és közösen is használják a javait. „Az energiaközösségek gyakran teljesen önellátóak és függetlenek az energiaáraktól. Szlovákiában azonban e tekintetben is jelentős a lemaradásunk, az ezzel kapcsolatos törvény csak most, októberben lépett hatályba, és az állam még nem hozott létre semmilyen támogatási rendszert az ilyen közösségek létrehozására” - tette hozzá Karaba. A szakemberek szerint az önkormányzatoknak a megújuló energiaforrások is segíthetnek átvészelni az energiaválságot (TASR-felvétel)
