Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-01 / 227. szám
141 KULTÚRA 2022. október 1. | www.ujszo.com Kedvcsináló szlovák szerzőkhöz ÖSSZEÁLLÍTÁS Az alábbiakban figyelmükbe ajánlunk néhányat a 29 magyarul megjelent szlovák kötetből, amelyeket a jelenleg zajló Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatnak be. A nívós rendezvény idei díszvendége Szlovákia, a programdömping szervezője a BÁZIS - Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában. Az 1971-es születésű Marek Vadas főleg novelláskötetekkel van jelen a szlovák irodalomban, csaknem harminc éve. A reklámszakmában dolgozik, emellett pedig egy kis kameruni királyság fejének tanácsadója. Az afrikai közeg és szemléletmód íróként is megihlette, ennek egyik példája a magyarul is megjelent A gyógyító (2013) című novelláskötet, amely 2007-ben elnyerte a rangos szlovák hátteret szolgáltat az író számára, a nem mindennapi szereplőket és látásmódokat felvonultató, szokatlan kifutású történetek nem az afrikai dzsungel, sokkal inkább az emberi elme és lélek mélyére kalauzolják az olvasót. A kötetet Böszörményi Péter fordította magyarra, a Gondolat Kiadónál jelent meg. A Devín rádió hallgatói, a színházba járók és az olvasók is ismerhetik Silvester Lavrík nevét, aki dráma- és forgatókönyvíró, költő, műfordító és színházi/rádiós rendező. Számos díjat nyert már ezekben a „kategóriákban”. Regényein, novelláin és drámáin kívül gyermekkönyveket is ír Hana Náglik álnéven. A magyarul megjelent Vasárnapi sakkpartik Tisóval című regénye a szlovák történelem egy sötét időszakában játszódik. Az emberek közötti viszonyokat érzékenyen bemutató, gazdag nyelvezetű, fordulatos történet elbeszélője, a világot mentális problémái miatt nem a megszokott SILVESTER LAVRÍK VASÁRNAPI SAKKPARTIK TISÓVAL Mészáros Tünde fordítása irodalmi díjat, az Anasoft Literát. A Rossz környék című kötet a mese és valóság színes szövevénye. Mágikus realizmussal átitatott, misztikus hangulatot árasztó, a fekete-afrikai monda- és hiedelemvilágra épülő történeteiben a kameruni hétköznapokba is betekintést nyerhetünk. Az egzotikus környezet azonban csupán RÖVIDEN Nálunk is ünnepük a népmese napját Hét helyszínen zajló rendezvénysorozatot szervez október 3-án és 4-én a Magyar Népmese Napja alkalmából a Hagyományok Háza Hálózat - Szlovákia. A két nap délelőttjén öt oktatási intézménybe látogatnak el mesemondók, hogy közelebb hozzák a gyermekek számára a népmesék világát: a helyszínek a muzslai Endrődy János Alapiskola, a Ragyolci Alapiskola és Óvoda, a fuleki Daxner utcai óvoda és a Stúr utcai óvoda, valamint a Buzitai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola lesznek. A Mesedélelőttöket az esti órákban zajló Mesekocsmák követik. Ezek a felnőtteknek szóló rendezvények az egykori társas összejövetelek során zajló mesemondást, történetmesélést szeretnék idézni, a hagyományos élőszavas mesemondói stílusban elevenítik fel a magyar mesehagyomány tréfás, pajzán rétegét. A Mesekocsmákat módon látó és értelmező lány, aki egyébként létező személy. A II. világháború előtti zaklatott időszakban Jozef Tiso bánovcei pap, a fasiszta szlovák állam leendő elnökének írnoka lesz. Testközelből éli meg a történelem viharait, és a maga fura szemszögéből írja le ezeket. A magyar fordítás Mészáros Tündének Komáromban (RÉV - A Magyar Kultúra Háza), Bátkán (Községháza) és Várhosszúréten (Buzgó kultúrház) rendezik. A programsorozat a Meseszó Egyesület mesemondói, Pintér Zsolt, Klitsie-Szabad Boglárka, Szénási Veronika és Zámborszky Eszter közreműködésével valósul meg. (k) Film kószült Heard és Depp peréről New York. Hot Take: The Depp/ Heard Trial (Első kézből: a Depp/ Heard tárgyalás) címmel készült film Johnny Depp és volt felesége, Amber Heard pereskedéséről. A hetekig tartó tárgyalássorozat júniusban ért véget, de az amerikai nézők már meg is nézhetik a róla készült filmet, melyet a Fox Entertainment alá tartozó Tubi nevű ingyenes amerikai streamingszolgáltató tett közzé. A film fő szerepeit Megan Davis (Amber Heard) és Mark Hapka (Johnny Depp) játsszák, a rendező Sara Lohman. (hvg.hu) Trl»non útin - * utovlkok (*s ptrsí« ■ magyarok! alternatív történelme köszönhető, ez a kötet a L'Harmattan Kiadó kínálatában szerepel. Vajon milyen lenne a világ, ha a trianoni békediktátum után a Felvidék továbbra is Magyarország része marad, és sosem jön létre Szlovákia? Mi lett volna a szlovákokkal? Erre keresi a választ Michal Hvorecky a Tahiti utópia című utópisztikus-szatirikus regényben, amelynek magyar fordítását szintén a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatják be. Az erőszakos asszimiláció hatására kivándorló népesség a Csendes-óceán közepén, Francia Polinéziában, a Paul Gauguin által is oly festőinek talált Tahiti szigetén talál új hazát, távol a nyugati civilizációtól. A híres diplomata, csillagász, költő, pilóta és tábornok, Milan Rastislav Stefánik vezényletével a Tátra és a Duna pokoli katlanából a földi paradicsomba érkező, szabadságra vágyó nemzet déltengeri álma azonban a magukkal hordozott tradíciók, az újjáéledő nacionalizmus és a kulturális különbségek kiváltotta összecsapások miatt hamar légvárnak bizonyul... A regényt György Norbert ültette át magyar nyelvre, a kötet az Európa Könyvkiadónál jelent meg. A németül író szlovák származású, magyar gyökerekkel is rendelkező svájci szerző, Irena Brezná Die beste aller Welten (Minden világok legjobbika) című regénye irodalmi viszszatérés a többnyelvű gyermekkorba, amelyben az élete irodalmi játékká válik, iróniával, stilizált fabulálással, a gyermekkori kommunista szótár páncélja pedig fokozatosan szét-JozefTancer Beszélgetések a régi város lakóival törik. A regényben egy tizenegy éves kislány én-formában mesél a felnőttek világáról. A gyermeki látószög, a sajátos helyzetelemzések, a gyerek számára érthetetlen helyzetek sajátos magyarázata. A pozsonyi Womanpress gondozásában megjelent kötet fordítója lapunk egykori munkatársa, Vályi Horváth Erika. A Lábnyom Könyvkiadónál jelent meg magyarul Jozef Tancer A soknyelvű Pozsony nyomában című egyedülálló könyve, amely nyelvészek, történészek és művelődéstörténészek számára egyaránt aranybánya. Az itt közölt húsz interjúból a két háború közötti időszak mindennapjaira, illetve a huszadik század nagy történelmi kataklizmáira láthatunk rá: a két világháború, a néhány évtizedenként újra rajzolt térképek, a többször is új országhatárok közé kerülő néptömegek, a fasizmus, a sztálinizmus századára. A kötet fordítója Balogh Magdolna. A nagy költő 19. századi fogalma a nemzeti (irodalmi) önállósodás fontos eleme volt. A szlovák irodalom költői trónját ekkor Pavol Országh Hviezdoslav foglalta el. De vajon milyen volt a költőfeleség, Ilona Nováková? Jana Juránová levéltári kutatások alapján és saját írói képzelete segítségével vetette papírra Ilona „visszaemlékezéseit”. Egyetlen fénykép maradt fenn a feleségről, miközben a férj, a nagy költő portréját minden kisiskolás ismeri. Milyen volt Ilona, a „háttérkép”? A könyvfesztiválon az Életem a nagy költővel című kötetet is bemutatják, amely Bolemant Lilla fordításában látott napvilágot a Womanpressnél. Quk) A streaming a zenerajongóknak jó, a szerzőknek kevésbé Átláthatóbb, a dalszerzőket jobban bemutató, nekik magasabb jövedelmet biztosító müködósre van szükség a zenei streamingpiacon - állapította meg a szerzői jogkezelőket tömörítő GESÁC által megrendelt európai tanulmány. Miközben a szolgáltatók egyre több dalt és egyre jobb funkciókat kínálnak, az árakat bő másfél évtizede nem emelték, sőt különféle kedvezményekkel csökkentették is. A jogdíjak a legtöbb alkotó számára elfogadhatatlanul alacsonyak, és más problémák is terhelik ezt a piacot. Az elemzés megállapítása szerint a szolgáltatók elsősorban a felhasználók számának növelését tartják szem előtt, amihez képest az alkotók kompenzációja másodlagos. A kívülről átláthatatlanul működő rendszer a slágereknek és azok alkotóinak kedvez, ami az új előadók felfedezését megnehezíti, emellett aránytalan a bevételek elosztása a szerzők kárára. A tanulmány realisztikusabb árképzést, különféle árazási modellek, átláthatóbb és a kulturális sokszínűséget szem előtt tartó ajánlórendszerek bevezetését és pontosabb adatközlést javasol. A GESAC elnöke, Gemot Graninger megfogalmazása szerint többé nem elfogadható az a gazdasági modell, amely a felhasználók és a kínált szolgáltatások exponenciális növekedése ellenére képtelen az alkotók megfelelő honorálására. A szervezet vezérigazgatója, Véronique Desbrosses úgy látja, a tanulmány az európai döntéshozók számára is hasznos, hiszen javaslatokat tesz. A nemzetközi felmérések szerint az emberek 78 százaléka szokta használni valamelyik platformot, és átlagosan heti 18,4 órán át hallgatnak rajtuk zenét. Az előfizetők száma 2021-ben meghaladta a félmilliárdot. Ma már minden szolgáltató 70 milliós katalógussal rendelkezik, a Spotify-on mintegy 8 millió előadó zenéje található meg. Az előfizetés ára ugyanakkor másfél évtizede nem változik, a legtöbb országban tíz eurónak megfelelő összeg. A különféle kedvezményekkel, a családi csomagok terjedésével az egy felhasználóra eső bevétel még csökken is. Sokan használják az ingyenes, bár reklámokkal megszakított zenehallgatás lehetőségét, ami a jogtulajdonosok számára nagyjából tizedakkora bevételt jelent, mint az előfizetés. A tanulmány szerint problémát jelent, hogy a streamingpiac jelenlegi működésének középpontjában a slágerek állnak. A Spotify-on 57 ezer előadó felelős az összes lejátszás 90 százalékáért, másfelől a katalógusban található 8 millió előadó 93 százaléka havonta ezernél kevesebb hallgatóhoz ér el. (MTI)
