Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)

2022-10-06 / 231. szám

www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2022. OKTOBER 6. NOBEL-DÍJ 25 Érdekességek a Nobel-díj történetéből E héten jelentik be sor­ban a Nobel-díjak idei kitüntetettjeinek nevét. Az eddig 609 alkalommal odaítélt Nobel-díjaknak 1901 és 2021 kö­zött összesen 975 kitüntetettjük (947 személy és 28 szervezet) volt, de a többször is kitüntetettek miatt a díjazottak között 943 különböző személy és 25 különböző szerve­zet szerepel. Az alábbiakban még további érdekességet olvashatnak magáról a díjalapító Alfred Nobel­ről, a díjról és a kitüntetettekről. A Nobel-díjat összesen 49 alka­lommal nem osztották ki, ezek többsége a két világháború idősza­kára esett. A kitüntetettek számát tekintve az orvosi Nobel-díj vezeti a listát, a 112 alkalommal odaítélt elismerésen 224 tudós osztozott, 39 alkalommal egy, 34-szer két, 39-szer három kitüntetettje volt. A díjat 59 alkalommal kapta nő. A női kitüntetettek száma mégis csak 58, mert, mint tudni, a len­gyel-francia Marie Curie (lánykori nevén Maria Sklodowska) kétszer is kiérdemelte az elismerést, rá­adásul az összes kitüntetett között egyedenként két külön tudo­mányágban, 1903-ban fizikából, 1911-ben kémiából. 2020-ban a kémiai Nobel-díjat Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna kapták, akkor fordult elő először, hogy egy Nobel-díjon csak nők osztozkodtak. A nők közül 18-an Nobel-békedíjat kaptak, a közgaz­dasági elismerést csupán két nő, 2009-ben az amerikai Elinor Ost­rom, 2019-ben a francia-amerikai Esther Duflo vehette át. A díjazottak között a Curie család az abszolút csúcstartó: 1903-ban Marie és Pierre Curie együtt kapta meg a fizikai Nobel-díjat, így ők lettek az első Nobel-díjas házaspár. 1935-ben lányuk, Iréné Joliot-Cu­­rie kapott kémiai Nobel-díjat, ő is férjével, Frédéric Joliot-Curie-vel közösen. így övék az egyedüli No­bel-díjas anya-lánya, valamint apa­lánya cím, vejükkel kiegészülve ők tartják az egy családra eső legtöbb Nobel-díjas nehezen megdönthető rekordját is. A listán még öt házaspár szerepel: 1947-ben a cseh-amerikai Gerty és Carl Ferdinand Cori orvosi No­bel-díjat, a svéd Gunnar Myrdal 1974-ben közgazdasági, felesége, a diplomata Alva Myrdal 1982- ben Nobel-békedíjat vehetett át. 2014-ben a norvég May-Britt és Edvard Moser az orvosi Nobel-dí­jon, legutóbb, 2019-ben a francia­­amerikai Esther Duflo és férje, az indiai-amerikai Abhijit Banerjee megosztott közgazdasági Nobel­­díjon osztozott. Hat Nobel-díjas apa-fia páros bizo­nyítja, hogy az alma a kiváló elmék esetében sem esik messze a fájától: a brit William Henry Bragg és fia, William Lawrence Bragg 1915- ben - azóta is példádan módon - közösen kapott fizikai Nobel-díjat. Szintén fizikából érdemelte ki az elismerést a dán Niels Bohr 1922- ben és fia, Aage Bohr 1975-ben, a svéd Karl Manne Siegbahn 1924- ben és fia, Kai Siegbahn 1981-ben, valamint az angol Joseph John Thomson 1906-ban és fia, George Paget Thomson 1937-ben. A svéd Hans von Euler-Chelpin 1929- ben kémiai, fia, Ulf von Euler 1970-ben orvosi, az amerikai Art­hur Kornberg 1959-ben szintén orvosi, fia, Roger Kornberg 2006 ban kémiai Nobel-díjas lett. A díjazottak között a Curie család az abszolút csúcstartó. A felvételen Pierre és Marie Curie. A pakisztáni születésű Malala Júszafzai 2012. október 9-én tálib szélsőségesek merényletet követtek el ellene. Egy iskolabuszon utazott, amikor fegyveresek rálőttek és több találat is érte, de csodával határos módon túlélte az életveszélyes sérüléseket. A merénylet után Angliába került és létrehozott egy alapot, melynek az a célja, hogy minden lány és gyermek tanulhasson. Jean-Paul Sartre, aki szoros együttműködést alakított ki a kommunistákkal, 1964-ben visszautasította az irodalmi Nobel-díjat, mondván „burzsoá díj, amelyet burzsoák osztanak". Díjazott testvérpár mindössze egy van, a holland Jan Tinbergen 1969-ben közgazdasági, öccse, Nikolaas Tinbergen 1973-ban fizi­ológiai Nobel-díjat kapott. A mindenkori legfiatalabb díja­zott a pakisztáni Malala Júszafzai, aki 2014-ben mindössze 17 éve­sén nyerte el a Nobel-békedíjat, ezt a kitüntetést 2018-ban Nadia Marie Curie lányával, a szintén Nobel-díjas Iréné Joliot-Curie-vel (Fotók: Wikipedia, Shutterstock) Murad iraki kurd emberi jogi aktivista 25 évesen kapta meg. A szakmai Nobel-díjasok között a brit William Lawrence Bragg a leg­fiatalabb kitüntetett, aki 1915-ben alig 25 évesen lett fizikai Nobel­­díjas. Rekordját aligha fenyegeti veszély, mert a mai tudóspalánták ilyen idősen éppen csak kikerülnek az iskolapadból. Legidősebb korban John B. Good­­enough amerikai szilárdtest-fizi­kust tüntették ki, aki 2019-ben 97 évesen kapta meg a kémiai No­bel-díjat, a július 25-én 100. szü­letésnapját ünneplő tudós jelenleg az élő Nobel-díjasok doyenje. A legidősebb női kitüntetett, a brit Doris Lessing 2007-ben, 88 évesen vehette át az irodalmi Nobel-díjat. A többszörös Nobel-díjasok listáját a Vöröskereszt Nemzetközi Bizott­sága (ICRC) vezeti, amely három­szor (1917, 1944, 1963) kapta meg' a Nobel-békedíjat. Kétszeres díjazott az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR, 1954 és 1981), valamint az 1956-ban és 1972-ben fizikai Nobel-díjas amerikai John Bardeen, az 1958- ban és 1980-ban is kémiai No­bel-díjas angol Frederick Sanger, az 1903-ban fizikai, 1911-ben ké­miai Nobel-díjas Marie Curie. Az 1954-ben kémiai Nobel-díjas és 1962-ben Nobel-békedíjas ameri­kai Linus Pauling az egyetlen, aki­nek egyik kitüntetésén sem kellett mással osztoznia. A kitüntetést önszántukból ketten - a francia Jean-Paul Sartre 1964- ben az irodalmi, a vietnámi Le Due Tho 1973-ban a Nobel-bé­kedíjat - utasították vissza. A német Richard Kuhn 1938-ban, Adolf Butenandt 1939-ben a ké­miai, Gerhard Domagk 1939-ben az orvosi Nobel-díj lemondására kényszerült Hitler parancsa miatt, a szovjet Borisz Paszternák 1958- ban előbb elfogadta, majd ható­sági nyomásra visszautasította az irodalmi Nobel-díjat. Posztumusz hárman kapták meg a díjat. 1931-ben a svéd Erik Axel irodalmi, 1961-ben Dag Ham­marskjöld volt ENSZ-főtitkár No­bel-békedíjat kapott, de a Nobel Alapítvány módosított alapszabá­lya szerint 1974 óta posztumusz nem ítélik oda a kitüntetést. 2011- ben Ralph Steinman kanadai im­munológus mégis így lett orvosi Nobel-díjas: a tudós a bejelentés előtt három nappal meghalt, de je­lölését már nem vonták vissza. A legmeglepőbb Nobel-díjas Sir Winston Churchill néhai brit kor­mányfő, akire általában Nobel-bé­­kedíjaskéntgondolnak, pedig 1953- ban irodalmi Nobel-díjat kapott. 2016-ban mindenki meglepetésére Bob Dylan amerikai rockzenésznek ítélték az irodalmi Nobel-díjat. 2019-ben példádan módon egy­idejűleg két irodalmi Nobel-díjat adtak át, mert az elismerést odaíté­lő testület körül kirobbant botrány miatt 2018-ban nem ítélték oda a kitüntetést. (MTI) Dinamitgyáros volt, nem békeharcos I nventas vitám iuvat excoluisse per artes (Szép dolog az életet találékony művészetekkel nemesíteni) - ez a latin mondat olvasható a Nobel-díj kitüntetettjeinek ajándékozón érmén. A díjat a kalandos életű svéd robbanóanyag-gyáros, Alfred Nobel alapította, miután elolvasta nekrológját, és az nem szolgált örömére. Bátyja 1889-ben bekövetkezett halálakor ugyanis több lap - tévedésből - a mesés vagyonát a dinamit feltalálásával megalapozó Nobelt búcsúztatta, nem túl hízelgő szavakkal. O ekkor átgondolta életét, és úgy döntött, hogy vagyonát a béke céljaira, az emberiség jótevőinek jutalmazására fordítja. Nobel 1895. november 27-én kelt, svéd nyelvű végrendeletében így rendelkezett: ,A tőke, amelyet hagyatékom gondnokai biztos értékpapírokba fektetnek, alapot képez, s ennek kamatát évente díjak formájában kell kiosztani azok között, akik az előző év folyamán az emberiségnek a leg­nagyobb szolgálatot tették. ...Egy részt annak, aki a legfontosabb felfedezést tette vagy találmányt alkotta meg a fizika területén, egy részt annak, aki a legfontosabb kémiai felfedezést vagy tökéletesí­tést produkálta, egy részt annak, aki a legfontosabb felfedezést tette a fiziológia vagy az orvostudo­mány körében, egy részt annak, aki az irodalomban a legkiválóbb idealista irányzatú művet alkotta, s végül egy részt annak, aki a legtöbbet vagy legjobbat tette a népek testvérisége, az állandó hadseregek leszerelése vagy csökkentése és a békekongresszu­sok rendezése vagy előmozdítása érdekében.” Nobel ugyanakkor - a közhiedelemmel ellentétben - nem volt békeharcos, egyszer azt mondta: „dinamitgyáraim hama­rabb véget vernek a háborúknak, mint a békekonferenciák.” Stockholmban és Oslóban döntenek A fizikai, a kémiai és a köz­­gazdasági díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, az orvosi díjat a stockholmi Károly Egye­tem (Karolinska Institutet), az irodalmi díjat a Svéd Akadémia, a Nobel-békedíjat a Storting, a norvég parlament által megvá­lasztott öttagú bizottság ítéli oda, mert a díj alapításakor Norvégia és Svédország uniót alkotott. A közgazdasági Nobel-díjat 1968-ban, a svéd központi bank alapította, hivatalos elnevezése: a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdí­­ja. A jelöléseknek minden évben február 1-jéig kell befutniuk, az értékelést szeptemberig végzik el, a döntést októberben hozzák nyilvánosságra. A testületek azt csak 50 év múltán hozzák nyilvánosságra, kik szerepeltek a jelöltek listáján. Csekket is mellékelnek A díjakat 1901 óta osztják ki Nobel halálának évfordulóján, december 10-én (az első és a második világháború alatt voltak évek, amikor a díjakat egyáltalán nem, vagy csak néhány kategóriában ítélték oda). A kitüntetettek Stockholmban a svéd királytól, a Nobel-békedíj kitüntetettje Oslóban a Storting bizottságának elnökétől a norvég király jelenlétében veszik át az érmet és az oklevelet, melyekhez egy csekket is mellékelnek. (A ko­­ronavírus-járvány miatt az elmúlt két évben elmaradt az ünnepélyes stockholmi díjátadás és a hagyo­mányos bankett, az érmeket és a diplomákat a díjazottak saját hazájukban vehették át.) Érmék 18 karátos aranyból A kézzel gyártott, mintegy 6,5 cm átmérőjű, 20 dekagramm súlyú, 18 karátos aranyból készült, 24 karátos arannyal bevont érmék előoldala a fizikai, kémiai, orvosi és irodalmi díjak esetében azonos: Nobel portréja, latin számokkal felvésett születési és halálozási évével, a portré a békedíjon és a közgazdasági em­lékdíjon kicsit eltérő ábrázolással szerepel. Az érmék hátoldalán látható kép a díjat odaítélő testületek szerint változik, s ide vésik fel a kitüntetettek nevét. Az oklevelek mindegyike egyedi műalkotás, mindig ugyanazt a mintát követi. (MTI) A Nobel-díj •A dijat AIM Nobel halálának évfordulóján, december 10-én osztják ki. a kitüntetettek nevét októberben, a Nobel-héten jelentik be. •ANobel-dijakat 1901 és2021 között 609 alkalommal ítélték oda. • A teljes dijjal járó összeg 2022-ben: 10 millió (adómentes/ svéd korona (365 millió forint). alapítás I Alfred Nobal j Alfred Nobel | Alfred Nobel | Alfred Nobel j| Alfred Nobel S<W^ponl' || I stockholmi Svéd Királyi Svéd Királyi « „M .anOIJÍ^|?!>0nt Svéd Királyi j odaítélés Kamlinska Tudományos Tudományos atadém« meoválasztett Tudományos b Intézet Akadémia Akadémia I Akadémia j SSoT Akadémia díjkiosztás 1901 éta '30'óta 1901 óta 1901 óta 1901 óta 19680» kiosztott dijak 112 115 113 114 102 53 magyar díjazott 3 3 5 1 1 1 l©l@l

Next

/
Thumbnails
Contents