Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-06 / 231. szám
Érdekességek a Nobel-díj történetéből W NAY- \ Jmdccc\ XXXIII OBSfMDCCC 25. oldal 2022. október 6., csütörtök, 15. évfolyam, 40. szám Egy karibi sziget t indíthat a holland kormány ellen Egy Hollandiához tartozó karibi sziget, Bonaire peres úton akarja elérni, hogy a hágai kormány megmentse a klímaváltozástól, amely miatt területének akár egyötöde is víz alá kerülhet. lJI f W NU.nl holland /% M hírportál múlt JL. Ml M J heti értesülése szerint a 300 négyzetkilométeres, 30 ezer lakosú, Venezuela közelében található karib-tengeri sziget lakosai lépéseket fontolgatnak a holland állammal szemben annak érdekében, hogy az megvédje a szigetet a klímaváltozás okozta kockázatoktól, köztük az emelkedő vízszint és az egyre pusztítóbb hurrikánok veszélyeitől. A beszámoló szerint Bonaire lakói a Greenpeace környezetvédelmi szervezettel közösen még az év vége előtt, a holland kormányt hanyagsággal vádolva eljárást kezdeményezhetnek a karibi sziget környezeti kihívásokkal szembeni jobb védelmének kiépítése érdekében. Indoklásuk szerint az amszterdami Vrije Universiteit (VU) által a Greenpeace megrendelésére készített tanulmányból kiderül, hogy az éghajlatváltozás egyebek mellett növeli a hurrikánok erejét, özönvízszerű esőzést okoz, a jégolvadásból eredő vízszintemelkedés pedig növeli az áradások veszélyét a régióban. A Greenpeace szerint a holland kormány kevés figyelmet fordít az éghajlatváltozás okozta veszélyek megelőzésére a királyság karibi szigetein. „A kormánynak kötelessége megvédeni a szigetet az áradásoktól és a klímaváltozás egyéb életveszélyes következményeitől” - fogalmazott Faiza Oulahsen. A Greenpeace Hollandia klíma- és energiaügyekért felelős vezetője reményét fejezte ki, hogy a jogi eljárás rákényszeríti a holland kormányt, hogy Rincon Bonaire Kis-Bonaire a szigeti szárazföldtől mintegy fél kilométerre nyugatra fekvő apró, lakatlan sziget. A Bonaire Nemzeti Tengeri Park részeként a civilizációtól védett, érintetlen oázis. KRALENDIJK ▲ Flamingók Bonaire déli részén, háttérben a rabszolgaság idejét idéző épületek. Bonaire a Karib-tenger egyik legszebb szigete, meg kell menteni attól, hogy területének egyötöde víz alá kerüljön. Félő, hogy ez megtörténhet, ha nem csökken jelentősen a globális károsanyagkibocsátás, és nem készül el a megfelelő gátrendszer. mindent megtegyen Bonaire lakosságának megvédésére az éghajlatváltozás következményeitől. Amíg Hollandia a legjobbak közé tartozik partjai és szárazföldje védelmében, addig nem tesz semmit a Karib-térségben található területei és lakossága érdekében - tette hozzá. Az amszterdami Vrije Universiteit kutatója, Lotte van Oosterhout szerint a tengerszint-emelkedéssel, korallpusztulással, gyakoribb hőséggel és egyre erősebb hurrikánok megjelenésével járó klímaváltozás elleni különleges védelem nélkül a kulturális örökséget is a pusztulás veszélye fenyegeti a szigeten, beleértve a rabszolgaság idejét felidéző épületeket és emlékműveket is. A tanulmány szerint ha nem csökken jelentősen a globális károsanyag-kibocsátás, az emelkedő tenger megfelelő gátrendszer nélkül az évszázad végére akár Bonaire ötödét parkként kezelik, az ottani természetbe tilos beavatkozni. A sziget a tengeri só feldolgozásáról is ismert, ami korábban gépek nélkül zajlott, így a nehéz fizikai munkát elsősorban az erős rabszolgákkal végeztették. 1850-ben a déli partok közelében egyszerű kis házakat, vagy inkább kabinokat építettek, amelyeket alvásra és szerszámok tárolására használtak. Felegyenesedni nem lehetett benne. Egy kemény munkahét után a rabszolgáknak minden hét végen több órát kellett gyalogolniuk haza, ha lámi akarták a családjukat, majd vasárnap visszatértek a sziget másik oldalára, oda, ahol óriási tavakat és medencéket alakítottak ki, amelyek lassanként elpárolognak, hogy sót termeljenek. Az egykori rabszolgák kunyhói ma turistacsalogató látványosságok, egyebek mellett ezeket is féltik a helyiek, szerintük a klímaváltozás elleni védelem nélkül a különleges, máshol nem található építményeket szintén elnyelheti a tenger, vagy elpusztíthatja egy hurrikán. (MTI, ug) is elnyelheti. A sziget korallzátonya, amely védelmet nyújt a sziget számára az áradásoktól, szintén eltűnhet a kulcsfontosságú infrastruktúrával együtt. Maguk a szigedakók úgy tartják: „amikor egy szigeten élsz, gyorsan ráébredsz, mennyire kötődik a természethez. Ez az egyik oka annak, hogy olyan hevesen és túlzottan védjük a ránk bízott földeket, tengereket és zátonyokat. Úgy tekintünk magunkra, mint a sziget gondnokaira, akik azt megőrzik a jövő generációi számára.” Bonaire a Karib-tenger gyöngyszeme és a búvárok paradicsoma, amely mágnesként vonzza a turistákat, főleg azokat, akik érintetlen területeket szeremének felfedezni. Ha tehát valaki valami nagyon különlegeset keres, akkor Bonaire-be vegye az irányt. Az egész tengerparton élvezhető a csodálatos víz alatti világ, a színes halak mellett főleg vízi teknősökkel úszhatnak a búvárok, a parton színes, rózsaszínű flamingók kelletik magukat. Ezt a csodálatos élővilágot, a nagyszerű feltételeket épp annak köszönhetően sikerült megőrizniük a helyieknek, hogy több mint 30 éve az egész partvidéket védett nemzeti Slave kunyhóknak nevezik a kőből épült, sárgára meszelt kis házakat (Fotók: wikipedia/donepicr. (2), shutterstock)
