Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)

2022-09-07 / 207. szám

181 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2022. szeptember 7. | www.ujszo.con Űj módszerekkel a dezinformáció ellen ÖSSZEFOGLALÓ A Google szakértői szerint rö­vid videókkal jalentősan javít­ható a netezők azon képessé­ge, hogy felismerjék az online dezinformáeiós tartalmakban gyakran használt manipulá­ciós technikákat, a követke­ző hetekben valódi terepen is tesztelik a módszert az euró­pai felhasználók körében. A félrevezető és hamis tartalmak interneten való terjedése az Egye­sült Államokban és Európában is ki­kényszerítette a jogi keretek szigorí­tását, a kormányok a dezinformáeiós kampányok megfékezésére sürgetik a közösségi platformok üzemeltető­it. Ettől ösztönözve a Google Jigsaw részlege új kampányt indít az ukrán menekültekkel kapcsolatos dezinfor­máció ellen egyes kiválasztott euró­pai országokban. Az egyelőre kísér­leti kampány célja a menekültél lenes célzatú, félrevezető tartalmakkal szembeni ellenállás kialakítása a fel­használók körében, amiben helyi ci­vil szervezetekkel, tényellenőrzőkkel, kutatókkal és dezinformáeiós szakér­tőkkel működik együtt a keresőóriás. A Google által bevetni kívánt mód­szer a Cambridge, illetve a Bristol Egyetem pszichológusai által vég­zett, a napokban nyilvánosan köz­zétett kutatásokon alapul, akik azzal kísérleteztek, miként „olthatok be” a netezők a félrevezető informáci­ók ellen rövid videók segítségével. A YouTube-on és Méta platformjain, valamint a Twitteren futó hirdetések közt megjelenő klipek arról edukál­ják majd a felhasználókat, miként azonosíthatják be a hamis híreket és az érzelmi manipulációt az interneten terjedő tartalmakban, illetve újság­cikkek címeiben. A kutatók szerint nem azt kell megmondani, hogy mi igaz és mi nem, hanem azt kell megtanítani, hogyan ismerhető fel a kamu Az elmúlt években egyre több­ször emlegették a „pre-bunking” módszert az álhírek ellenszereként, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a tényellenőrzők ítéletei nem elég ha­tásosak az emberek véleményének megváltoztatására, sőt akár vissza is üthetnek. Jon Roozenbeek, a kuta­tás vezetője szerint, ha az emberek egy kész értékítéletet kapnak arról, hogy mi hamis és mi igaz, az mindig vitás helyzetet vagy ellenállást fog eredményezni, így célszerűbb, ha a dezinformáció jellegzetes techniká­inak felismerését tanítják meg a ne­­tezőknek, akik maguktól dönthetik el, hogy mit tartanak hitelesnek és mit nem. Az oktatóanyagok többek közt a terjesztés technikáiról, illetve olyan pszichológiai fogásokról szól­nak, mint a bűnbakképzés, vagy az érzelmekre való ráhatás. A megkö­zelítés egyik előnye, hogy sokkal job­ban skálázható, mint például a tényel­­lenőrzés, aminek folyamatosan lépést kell tartania a neten feltűnő újabb tar­talmakkal. A kutatók hét kísérletet végeztek közel 30 ezer résztvevő közreműkö­désével, konklúzióként pedig levon­ták, hogy az internetezők „beoltha­tok” a dezinformáció ellen, függet­lenül attól, hogy konzervatívak vagy liberálisak, illetve az iskolázottság sem különösen befolyásoló tényező. Egy vizsgálatban 5000 résztvevőnek mutattak oktatóvideókat, amelyek nem valódi híreket hoztak példaként, hanem abszurd vagy vicces jelene­teken keresztül mutattak be eseteket olyan popkulturális termékek karak­tereinek segítségével, mint a Family Guy és a Star Wars. Ezután hamis és hiteles bejegyzések megkülönbözte­tésére kérték a résztvevőket, és úgy találták, hogy a videókat megnéző felhasználók magasabb arányban azonosították a manipulációs tech­nikákat, mint az a csoport, akiknek előtte nem mutatták meg a videókat. Ahogy más taktikákra, úgy er­(Shutterstocl re is érvényes, hogy a szakembe rek egyelőre nehezen tudják mérr a hatékonyságát, különösen a kő zösségi médiában, és még csak eg kísérleti időszakról van szó. A Jig saw szakértői Lengyelországot a ukrán menekültek magas száma mi att javasolták, ahogy Csehországé és Szlovákiát is, a tervek szerint pilot program eleinte egy hónapi fog futni. A Jigsaw a jövőben azt i szeretné vizsgálni, hogy meddig tai tanak a „beoltás” hatásai, és kőnk rét témákhoz fűződő videókat épí tenének fel, például kimondottan a európai menekültekről szóló hami narratívakról. (hwsw.hi 30 centiméterrel emelheti meg a tenger szintet a grönlandi jégtakaró olvadása Ha a 2012-ben tapasztalt szélsőséges olvadások minden évben megismétlődnének, a vfzszint emelkedése elérhet­né a 78 cm-t is, ami egyet jelentene az alacsonyabban fekvő tengerparti területek egy széles sávjának elöntésével (Shutterstock) ÖSSZEFOGLALÓ A grönlandi jégtakaró olvadá­sa még abban az esetben is emelni fogja a tengerek szint­jét, ha megállna a globális felmelegedés - figyelmeztet egy, a Nature Climate Chan­ge című tudományos folyó­iratban megjelent tanulmány, mely szerint jelenleg alulbe­csülik ennek kockázatát. A tanulmányt jegyző gleccserku­tatók megállapítják, hogy az eddigi felmelegedés - függetlenül a fosszi­lis energia használatából származó szennyezéstől - a grönlandi jégtakaró legalább 3,3 százalékának elvesztését eredményezi hosszabb távon, ez pe­dig a tengerszint 27,4 centiméteres emelkedéséhez vezet. A Nature Publishing Group által havonta megjelentetett, szakértői ér­tékeléssel ellátott, 2011-ben alapított tudományos folyóiratban olvasható tanulmány kutatói - anélkül, hogy konkrét időbeli becslésekbe bocsát­koznának - kifejtik, hogy ez a ten­­gerszint-emelkedés jórészt mostan­tól 2100-ig mehet végbe. Úgy vélik, a jelenlegi előrejelzések ezekhez az értékekhez képest alulbecsültek, s fi­gyelmeztetnek: komolyan kéne venni a „riasztó figyelmeztetéseket”. Ezek a becslések még így is ala­csonyabb értékkel számolnak, mert nem veszik figyelembe a várható glo­bális felmelegedést - fejti ki Jason Box, a tanulmány vezető szerzője, a Geological Survey of Denmark and Greenland (GEUS) dán kutatóintézet tudósa. „Ez egy óvatosan meghatározott alsó határérték. Ez a hatás attól füg­gően lehet még erősebb is, hogy az éghajlat tovább melegszik-e Grön­land körül” - fogalmazott. Ha a 2012- ben tapasztalt szélsőséges olvadások minden évben megismétlődnének, a vízszint emelkedése elérhetné a 78 cm-t is, ami egyet jelentene az ala­csonyabban fekvő tengerparti terü­letek egy széles sávjának elöntésévé - tette hozzá. Az Éghajlatváltozási Kormánykö zi Testület (IPCC) 2021-es jelentés úgy becsülte, hogy az üvegházhatá sú gázok kibocsátását is figyelemb véve a legrosszabb forgatókönyv sze rint a grönlandi jégtakaró olvadás 18 cm-rel járulna hozzá a tengerszir emelkedéséhez. A jelentés hozzáte szí: a tengerszint emelkedésének má sik fő forrása az antarktiszi jégsapk olvadása. Ezzel szemben Jason Box szerir ezek a becslések „túlságosan gyenge értékekkel számolnak. A kutató sze rint az éghajlatváltozás közvetleneb veszélyeket jelent, így az élelmiszel biztonság hiánya vagy a tenger színi jének felgyorsult emelkedése hama kihívássá válik, s egy évszázadon be lül egyre több és több ember kitelepi tése válik aktuálissá a veszélyeztetel területekről. Az IPCC 2022-es, az éghajlatvál tozás hatásairól szóló jelentésébe aláhúzza: még abban az esetben ií ha a felmelegedés 2 és 3 Celsius-fo között stabilizálódna, a partvonala évezredes átformálódása legalább 2 megapoliszt érintene, nem beszélv az alacsonyabban fekvő területek ví alá kerüléséről. (MT

Next

/
Thumbnails
Contents