Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-07 / 207. szám
www.ujszo.coml 2022. szeptember 7. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 9 A családok milliárdokat veszítenek az infláción A háztartások fogyasztása a második negyedévben is meglepő ütemben, 4,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest (TASR/DPA-felvétel) Idén újra vadul fékez a szlovák gazdaság MOLNÁR IVÁN Pozsony A szlovákiai háztartások több mint fele arra számít, hogy az életszínvonaluk az elkövetkező egy évben olyan mértékben fog romlani, amihez foghatót az elmúlt 20 évben nem tapasztaltak. Mit tanácsolnak ezzel kapcsolatban a pénzügyi szakemberek? A szeptember 8-ára, vagyis holnapra eső pénzügyi tudás napja alkalmából a Partners Alapítvány és Focus ügynökség szakemberei idén is felmérték a szlovákiai családok pénzügyi helyzetét, minden eddiginél borúsabb képet festve a jövőnkről. „A rekordméretű infláció, az emelkedő energiaárak és az általános gazdasági recesszió a következő két évben pusztító hatást gyakorolnak majd a háztartások pénzügyeire” - állítja Andrea Kasanická Straková, a Partners group SK pénzügyi elemzője. A most közzétett felmérésük szerint a szlovákiai háztartások háromnegyedének nőttek a kiadásai, a megkérdezettek több mint felének pedig havi 100 eurónál is nagyobb összeggel. A válaszadók közel fele ugyanakkor azt állítja, hogy a bevételei alig változtak, és csaknem ugyanennyien panaszkodnak arra, hogy a bevételeik az elmúlt időszakban még csökkentek is. A kiadások növekedése a rekordszintű inflációval magyarázható, amely júliusban elérte a 13,6%-os éves rátát. Különösen az élelmiszerek (19,9%-os növekedés) és az üdítőitalok (10,2%-os növekedés) drágultak, a háztartások kiadásainak a legnagyobb részét azonban továbbra is a lakhatási és energiaköltségek tették ki. Az árak ebben a szegmensben júliusban 16,1%-kal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához képest. „Most, hogy az infláció meghaladja a bérek növekedési ütemét, a családok egyre több problémával lesznek kénytelenek szembenézni. Ma még nem tudjuk pontosan felmérni, hogy az emelkedő energiaáraknak mekkora hatása lesz a családi költségvetésre. Mindenesetre feltételezhető, hogy a háztartásoknak a jelenleginél nagyobb százaléka kerül nehéz anyagi helyzetbe” - figyelmeztet Martin Slosiarik, a Focus kutatóintézet igazgatója. A Focus rendszeresen figyelemmel kíséri a háztartások kiadásainak az arányát a bevételeikhez képest. Ideális esetben ez nem haladhatja meg a jövedelem 40%-át. Ezt a fiktív küszöböt idén a háztartások 83%-a lépi át, ami 7 százalékpontos növekedést jelent 2021-hez (76%) képest. „A családok nagy része ugyanakkor már ma odafigyel a kiadásaira. A felmérés eredményei szerint a válaszadók 63%-a előre megtervezi a bevásárlásait, bevásárlólistát készít, és csaknem ugyanennyien rendszeresen nyomon követik a lakhatással kapcsolatos kiadásaikat is” - tette hozzá Straková. Szerinte azonban az év vége felé még egy kemény próbatétel vár ránk - a karácsonyi készülődés. „Az évnek ebben az időszakában a háztartások hajlamosabbak rendkívül impulzívan, érzelmileg cselekedni, jóval többet engednek meg maguknak az indokoltnál. A gyorskölcsönök és a hitelek pedig ebben a helyzetben veszélyes pénzügyi csapdának számítanak” - vallja a Partners group pénzügyi elemzője. Hogyan tudnánk ebben a nehéz helyzetben is megóvni a megtakarításinkat? Maros Ovcarik, a Partners Investmenst vezérigazgatója szerint egy-egy jó befektetéssel meg tudjuk védeni a jövedelmünket a magas inflációtól. „Szlovákiában azonban a családok nagy része még mindig gyanús szemmel tekint a befektetésekre, és nem tesz félre elegendő pénzt sem a nehezebb időkre. A háztartások 26%-a nem képez tartalékokat, szemben a tavalyi 22 százalékkal. A pénzügyi elemzők által ajánlott vésztartalékot, a havi bevételek hatszorosának megfelelő összeget, a családok alig 16 százaléka tartja a számláján, míg tavaly ez az arány 20 százalék körül mozgott” - figyelmeztet Ovcarik. Az Allianz Global Wealth Report 2021-es adatai szerint egy szlovákiai polgár átlagos nettó pénzügyi vagyona 7531 euró körül mozgott, ez azonban időközben a magas infláció miatt alaposan megcsappant. „Míg tavaly a háztartások együttesen 1,3 milliárd eurót veszítettek a bankokban elhelyezett megtakarításaikon, idén az infláció miatti veszteség már meghaladta az 5 milliárd eurót. A megtakarítások értékének a védelme érdekében célszerű a megtakarítások legalább egy részét befektetni, hogy olyan hozamot érjünk el, amelyet a banki folyószámla vagy takarékszámla képtelen biztosítani” - tanácsolja Ovcarik. Pozsony. Az első negyedéves 3,1-ről a második negyedévre 1,8 százalékra esett vissza a szlovák gazdaság éves növekedési üteme - derül ki a Statisztikai Hivatal kedden közzétett részletes gazdasági elemzéséből. A második negyedévben a gazdaság így valamivel jobban teljesített, mint azt a Statisztikai Hivatal augusztusban közétett előzetes becslése jelezte. „A szlovák gazdaság növekedése továbbra is elsősorban a belföldi keresletnek köszönhető. A háztartások fogyasztása ezúttal is meglepő ütemben, 4,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, annak ellenére, hogy a reálbérek a magas infláció miatt 4,5%-kal csökkentek. A háztartások a második negyedévben még állták a sarat, és valószínűleg a világjárvány idején felhalmozott megtakarításaikat élték fel” - mondta el lapunknak Matej Hornák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Szerinte azonban az elkövetkező időszakban egyre több háztartásnak okoz majd gondot a növekvő árszínvonal, ami a lakossági fogyasztásra is rányomja majd a bélyegét. „Az idei év hátralévő részére emiatt a gazdasági növekedés további lassulására számíthatunk, amely idén így éves szinten 2 százalék alatt marad. A további fejlemények az energiapiaci helyzettől, a szlovák kormány és az uniós döntéshozók intézkedéseitől, valamint attól is függnek, hogy a külföldi kereskedelmi partnereink hogyan kezelik majd a helyzetet. A recesszió veszélye természetesen fennáll, de egyelőre nem ez az alapforgatókönyvünk. Az előrejelzések bizonytalansága azonban továbbra is nagy, mivel a gazdasági folyamatokat nagymértékben befolyásolják a politikai döntések” - tette hozzá Hornák. (mi) A történelmi pénzromlás lenullázhatja a megtakarításainkat (TASR-felvétei) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8574 KI Lengyel zloty 4,7068 Cseh korona 24,550 Ki Magyar forint 402,65 Horvátkuna 7,5133 Román lej 4,8424 Japán jen 140,91 Svájci frank 0,9745 Kanadai dollár 1,3029 Q USA-dollár 0,9928 Privatbank» 1,02-0,97 25,22-23,99 365,bank 1,02-0,96 25,58-23,62 420,03-387,72 Szí. Takarékpénztár 1,03—0,96 25,22—23,86 420,98—384,73 Tatra banka 1,03-0,96 25,46-23,74 424,39-383,97 CSOB 1,01-0,96 25,18-23,92 Általános Hitelbank 1,02-0,96 25,39-23,81 422,03-385,68 A2 első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Egyre merészebb ötletekkel rukkol elő a Heger-kormány ZUZANAKULLOVÁ A kormány megvitatja a Szlovák Villamos Művek (SE) államosítására vonatkozó javaslatokat - erősítette meg a gazdasági minisztérium. Napirenden van azonban az energia-vészhelyzet kihirdetése is. Hogyan fékezné meg Szlovákia az energiaárak további növekedését? Pozsony. A magánkézben levő nagy energiaipari cégeknek nem szabadna meghagyni az energiaárak drasztikus növekedése miatt hatalmasra duzzadt nyereségeiket, és az állami tulajdonba vételüket is fontolóra vehetnénk - legalábbis ez derül ki az elmúlt napok kormányzati kommunikációjából. A jelek szerint Eduard Heger kormánya az energiaágazatban is elkezdi követni az Európai Unió többi országát, különösen Németországot és Franciaországot. Ez utóbbiak már hónapok óta egyre meglepőbb javaslatokkal rukkolnak elő, amelyek főként az energiaipari vállalatok nyereségének az elkobzásával és államosításával kapcsolatosak. A politikusok a piac és a szélsőséges energiaárak feletti ellenőrzést szeretnék visszaszerezni. Jó ötlet az államosítás? A Szlovák Villamos Művek (SE) államosítására vonatkozó javaslatot elsőként Boris Kollár (Sme rodina) házelnök vetette fel a Markíza televízió vitamüsorában, amire azonban szerinte Igor Matovic pénzügyminiszter és Eduard Heger kormányfő is áldását adná. Ez utóbbi júliusban még azt is elárulta, hogy egyes háztartások energiacsekket is kaphatnának az emelkedő energiaköltségek kifizetésére. „Az energiaár-plafon bevezetése mellett a vállalatok államosítása is napirenden van, hogy az emberek olcsóbban juthassanak hozzá az energiához. Az SE államosítása több mint egymilliárd euróba kerülhetne, a forrásokat ehhez meg kellene találni” — mondta Kollár. Hogy az esetleges államosítás napirenden van, azt szeptember 5-én Karol Galek gazdasági államtitkár is elismerte. Az SE a Szlovákiában termelt villamos energia több mint 64,3 százalékát biztosítja. A 2021-es nettó nyeresége — az egy évvel korábbi 60 millió euróról - 85 millió euróra emelkedett. Az SE 34 százalékban állami tulajdonban van (az állam nevében a gazdasági minisztérium jár el), a részvények 66- át pedig a Slovak Power Holding BV (SPH) birtokolja. Ez utóbbi félig az Énei Produzione S.p.A olasz energiakonszem, valamint a Dániel Kretínsky és Patrik Tkác nagyvállalkozók EPH Slovakia holdingjának a tulajdonában van. Az esetleges államosítás számos kérdést vet fel. Stanislav Pánis, a J&T Bank elemzője szerint ennek a legfontosabb feltétele, hogy a többségi tulajdonos hajlandó legyen megválni a tulajdonrészétől, amiért elfogadható árat kellene felkínálni neki. „Ez lehet az első akadály. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az állami kézbe kerülő energiatársaság valószínűleg, ahogyan a múltban is, nem a vállalat piaci értékének a maximalizálására összpontosítana, vagyis az állami vezetés kevésbé lenne hatékony, és nőhetne a politikai beavatkozások veszélye is” - figyelmeztet Pánis. Kollár Orbánnal tárgyalna Kollár azt is elismerte, hogy támogatja az árkorlátozást, akár nemzeti, akár európai szinten, és hajlandó lenne tárgyalni akár Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is, aki szerinte hatékonyan biztosította országa orosz forrásokból származó gázellátását. „A szlovák kormánynak el kellene látogatnia Magyarországra, és tárgyalni a kölcsönös segítségnyújtásról. Meg kell védenünk a saját piacunkat, nem ülhetünk a babérjainkon” - véli Kollár. Nem világos, hogy a többi koalíciós partner mit gondol erről az elképzelésről. Arra a kérdésre, hogy egy ilyen tárgyalás nem lenne-e az uniós szabályok megsértése, a Sme rodina elnöke azt mondta: „Nem érdekel az európai szabályok megsértése. Elsősorban azt fogom szem előtt tartani, hogy lesz-e fűtés a szlovákiai háztartásokban, és hogy a lakosság képes lesz-e megfizetni az áram- és gázszolgáltatást” - tette hozzá Kollár. Peter Kremsky (OEaNO), a parlament gazdasági bizottságának az elnöke szerint azonban több lehetőség közül is válogathatnak, a lényeg, hogy a háztartások mellett a közintézményeknek, iskoláknak és kórházaknak is olcsóbb energiaellátást biztosítsanak. A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa
