Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)

2022-09-07 / 207. szám

www.ujszo.coml 2022. szeptember 7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Jól kezdődik Nem hiszek a horoszkópban, de azért nem árt az óvatosság VERES ISTVÁN _ ppen elindultak a fecskék IT’ Afrikába, amikor Ban­­dika és Ervin megtudta, * hogy lemondott Branislav Gröhling. A Rettenthetetlen róka­gombához címzett erdő széli büfé teraszán ültek, és nézték, ahogy a napsugarak pókhálós fénybe öltöz­tetik a hegygerincet, meg mindent, ami a környéken megtalálható (vil­lanypóznák, buszmegálló, farönk). A rádióból Soulwave dala szólt, a Sajnálom, de nem sajnálom. Nem is tudom, volt-e már ilyen az ok­tatásügy történetében - nézett az órájára Bandika -, hogy az okta­tásügyi miniszter a tanév első nap­ján benyújtja a lemondását. Én sem emlékszem hasonlóra - csomagol­ta ki a szalámis szendvicsét Er­vin. Talán valamikor réges-régen, a huszadik században történhetett ilyesmi, akkor volt ennyi furcsa­ság. Szénszünetek, menetgyakorla­tok, meg a munkára nevelés. Hogy a tamagocsikat ne is említsük. Mindenesetre szerintem szép gesz­tus - tette hozzá teli szájjal. Hajói tudom, ő volt az első tetovált okta­tásügyi miniszterünk is, folytatta Bandika. Kifejtette, hogy szakmai körökben úgy hallotta: akinek teto­válása van, nem való a katedrára. A minisztériumban nincs kated­ra, úgyhogy ilyen szempontból rendben van a dolog. Nem tudom továbbá, tetszik-e emlékezni Gröh­ling 2020-as óriásplakátjaira. Ué­­me sa moderne, vagyis magyarul: tanuljunk korszerűen - ez volt a jelszava a választási kampányban. Egy hónappal később jött a Covid, kezdődött a távoktatás. Vagyis tel­jesült a kívánsága - bólintott hatá­rozottan Ervin, majd elmondta azt is, hogy egyébként nem emlékszik sem erre, semmilyen más választá­si kampányszlogenre. Ilyen szem­pontból feledékeny vagyok, hála Jóistennek. Arra viszont emlék­szem, hol találtuk tavalyelőtt azt a rengeteg gombát, úgyhogy szerin­tem induljunk. Van egy kis gond, szólalt meg Bandika. Reggel a horoszkópom azt írta, ma semmit ne vegyek fel a földről, mert megbánom. Nem hi­szek a horoszkópban, de azért nem árt az óvatosság. Hát jó, telepedett ■vissza a rönkpadra Ervin. Egyéb­ként is akartam még mondani va­lamit a modern tanévkezdés kap­csán. Nekem is volt benne részem, tudom, mi az. Annak idején meg kellett tanulnom, hogyan kell a szá­mítógépből egy fájlt flopilemez­re másolni, méghozzá Windows 95 operációs rendszerben. Emlék­szem, éppen németóra után volt az informatika, és még rezonált ben­nem a német tankönyvben szerep­lő képregénykutya, dackel Waldi esete, akivel szörnyű dolog történt: ellopták a kutyaólból a rádióját. Hilfe! Reuber! - kiabálta Waldi, mígnem odasietett hozzá a gazdá­ja, Tania és barátja Ziggy. Elvitték Waldit egy születésnapi ünnepség­re, amelyen Tania bakelitlemezt ka­pott ajándékba. Was ist deine lieb­lingsgruppe? - tették fel egymás­nak a szereplők a kérdést, nekünk pedig ezt kellett megtanulnunk. Kicsöngettek, alig szusszantam öt percet a szünetben, máris jött a flopi meg a Windows 95. Mintha tegnap lett volna, kedves barátom. Bandika bólintott. Jobb ma egy ta­­magocsi, mint holnap egy baba­kocsi -jelentette ki határozottan, majd elindult északkeleti irányba. A szerző a Vasárnap munkatársa A KORRUPCIÓELLENES H/tRC ALAPPILLÉREI BENYÚJTOTTÁK A LEMONDÁSUKAT... kdtrha (Lubomír Kotrha) 121 éve nem volt ilyen meleg nyár A 2022-es nyár volt a legme­legebb 1901 óta, számos rekord megdőlt - írta elem­zésében a magyar Országos Meteorológiai Szolgálat. Az évszak középhőmérséklete Ma­gyarországon 22,8 Celsius-fok volt - 1991-2020 között az átlag 20,8 fok volt -, ami fél fokkal melegebb az eddigi csúcstartó 2003-as nyárnál. Forró nap - amikor a hőmérséklet meghaladta a 35 fokot - országos át­lagban 11 fordult elő, ami 8 nappal több a sokévi átlagnál. A magyar meteorológiai szolgálat összegzése szerint 2022 nyarán júni­us végétől augusztus végéig 5 hőhul­lámos időszak fordult elő, melyek kö­zött csak rövid időre hűlt le a levegő. Országos átlagban 21 napon érte el a napi középhőmérséklet a 25 fokot, ami megegyezik a tavalyival. Ennél több 1901 óta csak 2012-ben (24 nap) és 2015-ben (28 nap) volt. A legtöbb hőhullámos nap az Alföldön fordult elő, ahol nagy területen 30 felett volt ez az érték. A 2022-es nyár a gyakori hőség mellett nagyon száraz volt. Az év­szak csapadékösszege magyaror­szági átlagban 137,3 milliméter, ami a tavalyi nyárhoz hasonló ér­ték, és 32 %-kal elmarad az éghaj­lati normáltól (az 1991-2020-as át­lag 203,5 milliméter), ezzel pedig a 24. legszárazabb nyár a 20. század eleje óta. Mindhárom hónapban a szokásos­nál kevesebb csapadék esett: a júni­us volt a legcsapadékosabb, de még akkor is csak 53 milliméter hullott országosan. A júliusi csapadék a szokásos mennyiség kevesebb, mint fele volt, majd augusztusban a nor­mál mennyiség mintegy 86 száza­léka hullott. Az elemzés rámutat: a száraz tél és tavasz után a szárazság tovább foly­tatódott nyáron is. Országos átlagban mindhárom nyári hónapban keve­sebb csapadék hullott Magyarorszá­gon, mint az 1991-2020-as átlag. Az év első nyolc hónapjában országos átlagban 263,6 milliméter csapadék esett, ami a harmadik legkevesebb a 20. század eleje óta. (portfolio) Eltűnő fizetéseink DUDÁS TAMÁS Vásárlás közben mindannyian érezzük, hogy az árak folya­matosan kúsznak felfelé, de még így is elszomorító látni a reálbérek alakulását az elmúlt negyedévben. A nominális bérek ugyan 7 százalékkal növekedtek, de ezt az egész nö­vekedést felfalta az infláció, és ezért fizetésünk 4,5 százalékkal ért ke­vesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Ilyen reálbércsökkenést utoljára 22 évvel ezelőtt tapasztaltunk, amire a fiatalabb generáció már nem is emlékszik. Ráadásul több olyan iparág is volt Szlovákiában, ahol 2022 második negyedévében a reálbérek csökkenése a 8-10 százalékot is elér­te. Ez reálisan azt jelenti, hogy így a tanévkezdés idején sok szlovákiai családnak nagyon meg kell gondolnia, hogy mit és mennyiért vásárol. Ebben a nehéz helyzetben jó hír, hogy a szlovák banki elemzők több­sége szerint az infláció 2022 további részében fokozatosan csökkenni fog. A távolban azonban már feltűnőben van 2023 januárja, mely komo­lyabb kormánybeavatkozások nélkül sok családnak ársokkot okozhat. A szlovák infláció még a legoptimistább jóslatok szerint is csak 2023 második felében kerül 10 százalék alá, a reálbérek növekedésére pedig legkorábban 2024 elején lehet számítani. Továbbra is érvényes azonban, hogy az orosz földgázszállítások leállása esetén az európai gazdaság rendkívül nehéz télnek néz elébe, és ez a szlovák gazdaságra is érvé­nyes. A Szlovák Nemzeti Bank számításai szerint a duplájára növekvő energiaárak a szlovák vállalatok csaknem felét veszteségessé tennék. Ezt csak úgy tudnák elkerülni, ha a költségek növekedését átterhelnék a fogyasztókra, ami ismét csak tovább gerjesztené az inflációt. A szárnyaló infláció tükrében a szlovák kormány egyik legjobb dön­tése volt, hogy a jövő évben januárban és szeptemberben is jelentősen nö­veli az állami alkalmazottak fizetéseit. Külön pozitívum, hogy a leggyor­sabban a tanárbérek növekednek, de még a tervezett 10 és 12 százalékos béremelés is alig kompenzálja a szárnyaló inflációt. Kérdéses azonban, hogy a kisebbségi kormányzásra kényszerült kormánykoalíció mennyire lesz képes a parlamentben átültetni a jövő évi költségvetést, mely számol majd az állami alkalmazottak megnövekedett bérkiadásaival. Sajnos a nyugdíjasok ennél sokkal rosszabb helyzetben vannak, az inflációellenes lépések eddig kimerültek az év végi tizenharmadik nyugdíj előrehozatalában. A nyugdíjak ugyan januárban az infláció tempójával növekednek majd, de a megnövekedett életköltségek már most érzékenyen érintik a nyugdíjból élőket. Különösen nehéz helyzet­ben vannak az egy nyugdíjból élő nyugdíjasok, akiknek már most sür­gősen pénzügyi támogatásra van szükségük. Ki kell mondani, hogy nehéz hónapoknak nézünk elébe. A magas energiaárak begyűrűznek az élet minden területére, és még mindig nem igazán világos, hogy januártól mennyit fogunk fizetni a lakossági energiáért. Ismert tény, hogy a szlovák lakosság egy része nagyon ke­vés pénzügyi tartalékkal rendelkezik, ezért nem lesz képes feldolgoz­ni a megnövekedett életköltségeket. A helyzetet súlyosbítja az is, hogy Oroszország szemmel láthatólag elhatározta, hogy gazdasági fegyver­ként fogja felhasználni a földgázt Európa ellen, és könnyen előfordul­hat, hogy még a magas feltöltöttségű tárolók mellett is szűkölködni fo­gunk ebben a kulcsfontosságú energiaforrásban. Az éppen megbénult kormánykoalíció nem ígér nagy akcióképességet, és csak reménykedni lehet, hogy a szlovák politikai elit végre igazán átérzi a szlovák ház­tartások egyre súlyosbodó helyzetét. A társadalmi feszültség ugyan­is már most is tapintható, és félő, hogy a folytatódó magas infláció ezt még magasabb szintre emeli. FIGYELŐ Betiltották a Novaja Gazetát Egy moszkvai bíróság visszavon­ta a Novaja Gazeta független lap bejegyzési bizonyítványát, ezzel betiltva a működését. A lapot az orosz médiafelügyelet, a Rosz­­komnadzor azzal vádolta, hogy nem nyújtotta be hozzá az alap­szabályát a 2006-os tulajdonos­­váltás után. A lap jogi képviselő­je szerint ez alapján nem lehetne visszavonni a bejegyzési bizo­nyítványt. Dmitrij Muratov, a lap Nobel-békedíjas főszerkesztője az ítéletet politikai gyilkosságnak nevezte. A lapot 1993-ban alapí­tották, részben Mihail Gorbacsov néhai szovjet elnök Nobel-békedí­­jából. 3 évtized alatt 7 újságíróját gyilkolták meg, s vezető tényfel­táró médium maradt az orosz saj­tószabadság fokozatos visszaszo­rítása közepette is. Március 28-án felfüggesztette működését, miu­tán a Roszkomnadzor kétszer is figyelmeztette, hogy olyan anya­got közölt, mely az előírt megje­lölés nélkül említett egy „olyan szervezetről, amely szerepel a külföldi ügynöki feladatokat ellá­tó nonprofit szervezetek nyilván­tartásában”. (168.hu) Hazaárulás miatt 22 óv fegyház Hazaárulásért 22 évi börtönbün­tetésre ítélte a moszkvai városi bíróság Ivan Szafronovot, a Roszkoszmosz vezérigazgatójá­nak tanácsadóját, katonai szak­írót. A TASZSZ hírügynökség szerint hazaárulás ügyében ez volt az utóbbi évek legsúlyosabb ítélete. Szafronov állítólag az orosz fegyverszállításokra vonat­kozó titkos információkat adott a cseh polgári hírszerzésnek, s ezeket az USA-nak továbbítot­ták. Az ellenzék szerint újságírói tevékenysége miatt támadta őt a hatalom, és az általa kiszolgálta­tott anyagok szabadon hozzáfér­hetőek az interneten. (24.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents