Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-06 / 206. szám
2 KÖZÉLET 2022. szeptember 6. | www.ujszo.com A fizetéseinkből egyre kevesebbre telik MOLNÁR IVÁN Pozsony. Az idei első negyedévben 22 éve nem látott ütemben csökkentek a szlovákiai reálbérek, vagyis a fizetéseinkből egyre kevesebbet engedhetünk meg magunknak. A munkapiacon egyelőre elmaradt a katasztrófa, tovább nő azonban a tartósan állástalanok aránya. Az egy évvel korábbi 1202-ről az idei második negyedévre több mint 7 százalékkal, 1291 euróra nőtt a bruttó átlagbér Szlovákiában - derül ki a Statisztikai Hivatal legfrissebb felméréséből. Csak összehasonlításképpen: a koronavírus-járvány kitörésének az évében, 2020-ban ez 1088 euró volt, 203 euróval alacsonyabb az ideinél. Túl sok okunk az örömre azonban nincs. Épp ellenkezőleg, az ukrajnai konfliktus és a nyugati szankciók miatt elszabadult infláció a fizetéseinkre is rányomja a bélyegét. „A megélhetési költségek jóval gyorsabb ütemben emelkedtek, mint a fizetéseink. Az inflációt is figyelembe vevő reálbérek 4,5 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. Ekkora visszaesésre 22 éve nem volt példa Szlovákiában” - mondta el lapunknak Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Látványos különbségek A havi bruttó 745 eurós átlagbérrel továbbra is a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás számít a legroszszabbul fizető ágazatnak. A sorban az építőipar (909 euró) és a mezőgazdaság (978 euró) következik. Az iparvállalatoknál ugyanez 1364, a kereskedelemben 1243, az oktatásügyben 1176, az egészségügyben 1403, a közlekedésben és raktározásban pedig 1232 euró. A legjobban fizető ágazatok toplistáját továbbra is az IT-ágazat vezeti, 2244 eurós bruttó átlagbérrel, amit a bankszekA havi bruttó 745 eurós átlagbérrel továbbra is a vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás számit a legrosszabbul fizető ágazatnak (TASR-felvétel) tor (2226 euró) és az energiaágazat (2130 euró) követ. Regionális szempontból az országos átlagot az átlagbér már csak Pozsony megyében haladja meg, ahol ez 1577 euró. A többi régióban a havi átlagbér 984 euró (Eperjes megye) és 1260 euró (Kassa megye) között mozgott. A magyarok által is lakott többi megye közül Nagyszombat megyében ez 1198, Nyitra megyében 1065, Besztercebánya megyében pedig 1145 euró. A bruttó átlagbér ugyan minden régióban magasabb volt, mint egy évvel korábban, ám a növekedés egyik régióban sem volt elegendő az infláció hatásának az ellensúlyozására. A reálbérek így Szlovákia valamennyi régiójában csökkentek, a legnagyobb mértékben Eperjes megyében (6,2%-kal), a legkevésbé pedig Kassa megyében (2,8%-kal). Csökkenhet a fogyasztás A reálbérek csökkenése a lakossági fogyasztásra is rányomja a bélyegét. „Az ukrajnai háború és a rekordszintű infláció miatt kimerülnek az alsó középosztály és az alacsony jövedelmű háztartások pénzügyi tartalékai, ezért a lakossági fogyasztás csökkenésére számítunk. A kormány inflációellenes intézkedései ezt valószínűleg csak részben tompítják majd” - vallja Eubomír Koronák, az UniCredit Bank elemzője. Többen dolgoznak A foglalkoztatottság 2022 második negyedévében 2,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a foglalkoztatottak száma így elérte a 2,604 millió főt. A foglalkoztatási ráta, amely a dolgozóknak a teljes népességhez viszonyított arányát méri, az előző évhez képest 2,8 százalékponttal 76,8%-ra emelkedett. „Regionális szempontból a pozitív tendencia Szlovákia öszszes régiójában folytatódott: mind a foglalkoztatottak száma, mind a foglalkoztatási ráta emelkedett az előző évhez képest. A legalacsonyabb (70% alatti) foglalkoztatási rátát Eperjes megyében mérték, ezzel szemben Pozsony megyében ez elérte a 85%-ot” - tette hozzá Morhácová. A világjárvány lecsengését követően egyre többeket vonz a külföldi munkavállalás is. 2022 második negyedévében 114 ezer szlovák állampolgár ment külföldre dolgozni, 7%kal több, mint az előző év azonos időszakában. Közülük legtöbben az építőiparban (38,5 ezren), az iparban (26,6 ezren) valamint az egészségügyben és szociális ellátásban (12,4 ezren) dolgoztak. A szlovákiai munkavállalókat az európai országok közül Németország, Ausztria és Csehország vonzza a legnagyobb mértékben. A munkavállalás miatt külföldre ingázók abszolút többsége Eperjes (24,8 ezer), Zsolna (22,8 ezer) és Nyitra megyéből (20 ezer) származik. Tartósan állástalanok A munkanélküliek száma az előző év azonos időszakához képest 2022 második negyedévében 10%kal, 169,9 ezerre csökkent. Eszerint a gazdaságilag aktív lakosság 6,1 százalékának nem volt munkája, szemben az egy évvel korábbi 6,9 százalékkal. Az állástalanok többsége, közel 111 ezer fő, több mint egy éve képtelen munkát találni. Morhácová szerint a tartósan munkanélküliek aránya elérte a 65%-ot, ami jóval magasabb, mint egy évvel ezelőtt, amikor ez a csoport az összes munkanélküli 53%-át tette ki. Csaknem 49 ezren vannak azok is, akik még soha életükben nem dolgoztak. A legmagasabb munkanélküliséget továbbra is Eperjes (11,5%), Kassa (10%) és Besztercebánya megyében (9%) mérték. Sokatmondó adat, hogy a munkanélküliek csaknem 170 ezres táborából 112 ezren az említett három megyében élnek. Pozsony megyében ezzel szemben 2,1 százalékos munkanélküliséget mértek, ami alig valamivel több mint 8 ezer állástalannak felel meg. Nagyszombat megyében 4, Nyitra megyében 4,5 százalék a munkanélküliek aránya, az előbbiben 12 ezer, az utóbbiban 15,5 ezer állástalan van a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában. Az elszabadult árak miatt luxusnak számít az iskolakezdés Az iskolakezdés idén különösen nagy megterhelést jelentett a családi költségvetésre (TASR-felvétel) BUGÁRANNA Az iskolakezdáshez szükséges taneszközök beszerzése minden évben jelentős kiesést okoz a családi költségvetésben. Az idei tanév miatt azonban még mélyebben a zsebükbe kellett nyúlniuk a szülőknek, az infláció okozta árvágta ugyanis a papucstól a ceruzáig szinte minden használati cikket érint. Pozsony. A visszatérés az iskolapadba eddig sem volt olcsó, a szülők átlagban 200-300 eurót költöttek a szükséges iskolai eszközök beszerzésére - derült ki a Postabank által rendelt felmérésből. A két számjegyű infláció azonban a szeptemberi tanévkezdésre is rányomta a bélyegét, a szülők nagy része úgy véli, idén a megszokottnál is drágább a gyerekek beiskoláztatása. Lenka Kalafut Lendacká, a Postabank szóvivője rámutatott, a statisztikai adatok a családok félelmeit igazolják: a toll és papucs ára az előző évhez képest átlagban 12%-kai emelkedett, a füzetekért 15%-kal kell többet fizetni, a közönséges ceruza ára pedig több mint 21%-kal nőtt. „Az iskolások felszerelése tehát lényegesen nagyobb terhet jelenthet a családi költségvetésre, mint korábban” - tette hozzá. Megteszi a használt is A felmérés szerint, melyet a 2muse közvélemény-kutató ügynökség hajtott végre, a szülők 44%-a úgy gondolja, a tavalyi évhez viszonyítva átlagban 50-100 euróval magasabbak az iskolakezdéshez fűződő kiadások. A megkérdezettek ötödé szerint ennél is rosszabb a helyzet, és az iskolaköteles csemete oktatására az eddiginél 200 euróval is magasabb összeget kellett félretenni. Az optimista válaszadók legfeljebb 50 eurós többletkiadással számoltak. Lendacká szerint az áremelkedés arra kényszeríti a szülőket, hogy jobban odafigyeljenek a gazdálkodásra, valamint nagyobb figyelmet kap a fenntarthatóság kérdése is. Mint kiderült, a megkérdezettek 60%-a csak a legszükségesebb dolgokat vásárolta meg, gyakran az előző évről megmaradt eszközök mellett döntöttek, sok esetben pedig úgy igyekeznek spórolni, hogy az idősebb gyerek után a kisebb utód örökli meg az egyes tárgyakat. Kevesebb, mint a szülők harmada nyilatkozta azt, hogy teljesen felújítja a tanuláshoz szükséges készletet. Akadnak olyanok is, akik egyáltalán nem terveztek új tanszerekbe fektetni, ez az arány azonban mindössze a 12%-ot éri el. A kiadásokat lehetne sorolni - a ruházat, étkeztetés, napközi, délutáni foglalkozások, tankönyvek ára szintén terheli a szülőket, a zsebpénzről és a szülői szövetség díjáról már nem is beszélve. Az iskolatáskától a tornaruhán és a rajzeszközökön, illetve a tisztálkodószereken keresztül számos cikket kellett beszerezni a tanévkezdésig. A nagyobb diákok esetében a telefon, az internet és a számítógép egyaránt jelentős befektetésre kényszeríti a szülőket. A családok tudják, nemcsak egyszeri kiadásokkal kell számolniuk, szeptembertől az ebéd, a napközi és egyéb díjak mellett a különböző kirándulásokra is félre kell tenni bizonyos összeget, ha pedig nem a helyi intézménybe jár a gyerek, akkor a közlekedés költségeit is fedezni kell. Tudatosan olcsóbb A felmérés adatai alapján az egyes régiók között mutatkozik némi különbség - míg Besztercebánya megyében, Nyitra megyében és Kassa megyében a szülők 35%-a hajlott abba az irányba, hogy új felszerelést biztosít a gyereke számára, addig Eperjes megyében jóval takarékosabbak a szülők: a tavalyi iskolaévből fennmaradt dolgok „újrahasznosítását” 66%-uk tervezte. Trencsén megyében ezt a megoldást a válaszadók közel háromnegyede preferálta. Azok közül, akik az új tanév beköszönése apropójából nem vásárolnak új kellékeket, Pozsony megyében élnek a legtöbben.
