Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-30 / 226. szám
KÖZÉLET www.ujszo.coml 2022. szeptember 30. I 3 Eltűnhet az üzletekből a hazai csirkehús Az állattenyésztők és húsfeldolgozók növekvő költségeit a vásárlók is megérzik (TASR-felvétel) MOLNÁR IVÁN Pozsony Szédületes gyorsasággal nőnek a szlovákiai baromfitenyésztők ás -feldolgozák gyártási költségei. Ha a kormány nem hoz hatékony intézkedéseket, sorra zárhatnak be az ágazatban működő vállalkozások, aminek elsősorban ezek alkalmazottai, végső soron pedig a fogyasztók ihatják meg a levét. „A baromfiágazat számára nélkülözhetetlen takarmányok ára az elmúlt két évben 59 százalékkal emelkedett, csak az idei év elejétől 35 százalékos drágulást mértünk. A takarmányok látványos drágulása nem csupán az ukrajnai konfliktus és az idei aszály miatt jóval magasabb gabonaárakkal magyarázható, hanem a takarmány előállitásához felhasznált villamos energia és gáz drágulásával is” - mondta el Daniel Molnár, a Szlovákiai Baromfitenyésztők Szövetségének (ÚHS) az igazgatója. Szerinte a takarmányra fordított kiadások a termelési költségeik 60 százalékát teszik ki, ezek drágulása így súlyos érvágást jelent számukra. Költséges tenyésztés Az energiaárak növekedése azonban nem csupán a takarmány árát növeli, a tenyésztéssel kapcsolatos energiafogyasztás is hihetetlen ütemben drágult. A baromfitenyésztők számára a villamosenergia-árak a tavalyinak átlagosan csaknem a négyszeresére, a gázárak pedig a háromszorosára emelkedtek. Ez azonban csak az átlag. „Míg 2020-ban megawattóránként (MWh) 50 eurót fizettünk az áramért, addig egyes baromfitenyésztők most akár 500 eurót is fizetnek ugyanezért, ami tízszeres drágulásnak számít. Hasonló a helyzet a gáz esetében is, ahol a megawattóránkénti árak egyes baromfitenyésztők számára két év alatt 20 euróról 210 euróra emelkedtek. Mindez komoly veszélybe sodorta a szlovákiai baromfitenyésztést, a tenyésztők gázszolgáltatással kapcsolatos költségei ugyanis emiatt 26 millió, az áramszolgálattással kapcsolatosak pedig 5 millió euróval nőttek” - tette hozzá Molnár. A baromfitenyésztők átlagos termelési költségei szerinte az elmúlt két évben 45%-kal emelkedtek. Abszolút számokban ez azt jelenti, hogy a vágóbaromfi egy kilogrammra számított tenyésztési költségei 46 centtel, 0,82 euróról 1,28 euróra nőttek. Nincsenek irigylésre méltó helyzetben azonban a baromfi-feldolgozók sem. Ez utóbbiak átlagos termelési költségei az elmúlt két évben 54%-kal emelkedtek. A hűtött csirke egy kilogrammra számított átlagos feldolgozói költségei 88 centtel, 1,66 euróról 2,54 euróra nőttek. Segítségre szorulnak A szakmai szervezet szerint állami beavatkozás nélkül bizonytalan jövő vár rájuk. „Elengedhetetlen, hogy az állam hatékony és hosszú távú intézkedéseket hozzon az ágazat megőrzése érdekében, legalább akkora pénzügyi támogatásban részesítve a tenyésztőket és feldolgozókat, mint amekkorát a szomszédos országok vállalkozásai kaptak” - figyelmeztet Molnár, aki szerint ezzel párhuzamosan az élelmiszeripar és az állattenyésztés számára is árplafont kellene szabni az energiaáraknak. Ellenkező esetben ezt az ágazatot sem kerülik el a bezárások és az elbocsátások, Szlovákia így még jobban rá lesz utalva a bizonytalan eredetű importbaromfira. r Az energiaválságról beszélgettünk az Uj Szó-stúdióban CZÍMER GÁBOR Lesz-e elegendő és elérhető fűtőanyag, illetve fűtés mindenki számára? Mennyivel és mikor drágul az energia a háztartások és a vállalkozások számára? Előfordulhat-e, hogy a fogyasztók kifizethetetlenül magas számlákat kapnak? Az Új Szó-stúdiéban szakértőkkel beszélgettünk az energiaválságról. Az Új Szó-stúdió ma esti adásában két szakértő, Benová Sylvia, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) szabályozótanácsának a tagja és Élesztős Pál energetikai szakértő, a Szövetség energiaügyi tanácsadója a vendégünk. A műsorban, amelyet korábban rögzítettünk, Benová elmondta, jelenleg rendkívül magas a földgáz és az elektromos áram világpiaci ára, Szlovákiában azonban az Árszabályozási Hivatal már jó ideje ársapkát vezetett be a háztartások és a kisvállalkozók számára. Ez a szabályozott fogyasztói ár év végéig érvényes, de a nagyfogyasztókra, vagyis az évente 30 MWhnál több energiát felhasználó vállalatokra ez az ársapka már eddig sem vonatkozott. Ezek a vállalatok már júliustól piaci áron, vagyis a tavalyi energiaköltség többszöröséért kénytelenek áramot vagy gázt vásárolni. A szakértő rámutatott, ezáltal azoknak a kisvállalkozóknak a számlái is megugorhattak, amelyek valamely nagyobb vállalatnál bérlik a működésükhöz szükséges helyiségeket. Benová szerint, ha az Európai Unió vagy a szlovák kormány nem avatkozik be az energiaárak alakulásába, akkor az elektromos áram esetében ez a korábbi 62 euró/MWh helyett akár 560 euró/MWh is lehet. Példaként elmondta, hogy egy nyugdíjasok által fenntartott háztartás, ahol már most is spórolnak az energiával, éves elektromosáram-fogyasztása 1,5-2 MWh. Egy ilyen háztartásnak a villanyszámlája, az egyéb szolgáltatási díjak beszámítása után, nagyjából 380 eurós éves költséget jelentett. „Ez a jövőben akár 1400 eurós éves költségre ugorhat” - mondta Benová azt hangsúlyozva, hogy ez a legrosszabb forgatókönyv, amely akkor válhat valóra, ha nem történik komolyabb állami beavatkozás. Hozzátette, ilyen esetben utolsó lehetőségként még közbeléphet az ÚRSO is. Élesztős mérsékelt optimizmusának adott hangot, amikor arról beszélt, a legsötétebb forgatókönyv valószínűleg nem fog megvalósulni. Úgy látja ugyanis, már csak azért sem kerül majd sor erre, vagyis az energiaárak megfizethetetlen szintre emelkedésére, mert a nagyvállalatok nyomást gyakorolnak a politikai szereplőkre, így az Európai Unióra, hogy korlátozzák az áremelkedést. A nagy autókonszernek például azzal fenyegetnek, hogy a magas energiaárak esetén elviszik a gyáraikat a térségből. Európai megoldás Benová és Élesztős is egyetértett abban, hogy az elektromos áram és a földgáz szabad piaca a jelenlegi helyzetben, amelyet nagyban meghatároz az ukrajnai háború, nem működik megfelelően. Az ebből kialakult energiaválság miatt az EU-tagállamok illetékes miniszterei ma, pénteken találkoznak Brüsszelben, hogy a krízis megoldásairól tárgyaljanak. Két lehetőség van terítéken: a földgázra vonatkozó ársapka bevezetése, vagy az energiakereskedők rendkívüli nyereségére kivetett különadó bevezetése. Benová szerint az ársapka gyors megoldást jelenthetne, és hozzátette, az uniós szinten elfogadott, egységes megoldás vezethet a valódi kiúthoz. Élesztős azonban arról beszélt, jelenleg az orosz gáz Szlovákia fogyasztásának egyharmadát alkotja, kétharmadát pedig a norvég, illetve a tengerentúli LNG-szállítások teszik ki. „Az oroszok azt mondták, hogy ársapka esetén nem fognak szállítani” - mondta Élesztős, és hozzátette, a kérdés az, le lehet-e mondani erről az Oroszországból érkező gázmennyiségről. Úgy látja, a jövőben csak akkor lesz elegendő gáz a piacon, ha az orosz féllel sikerül megállapodást kötni. A B terv Az uniós folyamatoktól függetlenül a szlovák parlament már jóváhagyta a pozsonyi kabinetnek az energiaválság kezelésére vonatkozó tervét is, ami akkor lépne életbe, ha az uniós megoldás nem, vagy csak későn érkezne. Ha erre sor kerülne, a szlovák gazdasági minisztérium, esetleg az ÚRSO jelentősen szabályozná az energiaárakat. Az áramszolgáltatók ugyanakkor ellenzik az ilyen lépéseket, hiszen szerintük ez akár csődbe is sodorhatja őket. Benová szerint a válságkezelő csomagot jobban át lehetett volna gondolni, ráadásul a jogszabály elég széles mozgásteret biztosít a kormánynak a pontos intézkedések megfogalmazására. Benová és Élesztős is azért bírálta a kabinetet, mert a mostani intézkedéscsomag túl későn érkezett. „Nyáron kellett volna tudnunk, hogy hogyan lépünk” - mondta Benová. Hozzátette, az egyes fogyasztóknak, így a háztartásoknak is el kell gondolkodnia azon, miként takarékoskodhatnak a földgázzal és az elektromos árammal. „Ugyanakkor nem hagyhatjuk, hogy ez a válság tönkretegye a kis-, közép- vagy nagyvállalatokat, ahogy azt sem, hogy egy nyugdíjas ne tudjon kenyeret venni azért, mert magas a villanyszámlája” - mondta Benová. Élesztős pedig arról beszélt, rövid távon arra kell gyors megoldást találni, hogy a háztartásoknak és a vállalatoknak se emelkedjen kifizethetetlen szintre az energiaszámlája, hosszú távon pedig az energiafüggőség csökkentésére kell törekedni.
