Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-29 / 225. szám
8 I MAGYARORSZAG ES A NAGYVILÁG 2022. szeptember 29. | www.ujszo.com Szabotázs az Északi Áramlat ellen ÖSSZEFOGLALÓ Terrortámadás, szabotázs? A Dániához tartozó balti Bornholm szigeténél fodrozódik a tenger a kilyukadt gázvezeték miatt. (TASR/AP) RÖVIDEN Beomlott a forint a dollárral szemben Budapest. Bár kedden brutális mértékben emelt kamatot a Magyar Nemzeti Bank, 13 százalékra, ez sem segített érdemben a forint árfolyamán. A szerdai devizapiaci kereskedésben a dollárral és az euróval szemben is látványosan gyengült a forint - a befektetők az általános rossz piaci hangulatban fontosabbnak tartották a 22 éves csúcsra emelt alapkamatnál Matolcsy György jegybankelnöknek azt a bejelentését, hogy a jegybank ezzel befejezettnek tekinti a kamatemelési ciklust, a 13%-os szinttel elérték a csúcsot. A dollár ára délelőtt többször átlépte a korábbi 428,836 forintos csúcsot, majd 431,8 forint fölé ment fel az árfolyam. A legfrissebb történelmi csúcs 432 forint, azaz a nap folyamán 8 forinttal gyengült a magyar fizetőeszköz! Az euróval szemben szintén gyengélkedik, 415-öt adtak az unió fizetőeszközéért. (Tx, só) Magyarország vószfékezés előtt Budapest. Borús jövőt helyezett kilátásba a GKJ Gazdaságkutató Zrt. elemzése: a magyar infláció tovább nő, a fogyasztás viszont csökken, aminek köszönhetően visszaesik majd a gazdasági növekedés is 2023- ban. 2023-ra már nem 2,7%-os növekedést, hanem 3,5% körüli visszaesést prognosztizál, és a recesszió 2023 közepéig jellemző lehet a mostani stagnálás után. A nagy változást az év közbeni törés indokolja, benne a látványosan romló költségvetési egyensúllyal, az egyre veszélyesebb világpolitikai és világgazdasági helyzettel és a fogyasztást nagyban befolyásoló, nyáron bejelentett megszorításokkal. Az infláció sem áll meg. A gazdaságkutató jelentősen, 14,5%-ra emelte idei inflációs előrejelzését, jövőre már 16 százalékos drágulást vetít előre, a forint esetében pedig az idén átlagosan 385 forintos eurójegyzés után jövőre már átlagosan 410 forintos árfolyammal számolnak. Az idei negyedik negyedévben a 20 százalék körüli infláció következtében 3,5%-os lehet a reálbércsökkenés. (444, ú) A cseh kormány távozását akarják Prága. Tízezrek követelték tegnap Prágában, Brünnben, Ostravában és más cseh városban a Petr Fiala miniszterelnök vezette jobboldali kormány lemondását és Csehország „politikai irányultságának módosítását”. „Szeretnénk 180 fokkal megfordítani Csehország politikai irányultságát. A fordulatot erőszakmentesen akarjuk elérni” - jelentette ki Jifí Havel, a tüntetések egyik főszervezője a prágai nagygyűlésen. Ladislav Vrábel, a tüntetések másik szervezője kijelentette: új választást kellene kiírni. Prága központjában több tízezer ember vett részt a tüntetésen - közölte a cseh rendőrség a Twitteren. (MTI) Brüsszel. Az Északi Áramlat-1 ós -2 csővezetéken keletkezett kár nem véletlen, az európai energiainfrastruktúra szándékos megzavarása teljességgel elfogadhatatlan, amire az Európai Unió határozott választ fog adni. Svéd és dán kutatóintézetek is megerősítették, hétfőn éjjel és kedden robbanások történtek a tengerben ott, ahol az Északi Áramlat-1 és -2 gázvezetékek kilyukadtak. A két vezetékből 3 helyről ömlik a gáz a tengerbe. A vezetékek közül ugyan egyik sem működött, mert az elsőt az oroszok lekapcsolták, a másodikat pedig soha meg sem nyitották, de gáz mindkettőben volt, mert a nem működő csövekben is kell valamennyi gázt áramoltatni, hogy azok használhatók maradjanak. Az Északi Áramlat csövei Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Mindkét vezeték lyukas A vezetékek közül az egyes és a kettes is kilyukadt ott, ahol egymás mellett futnak Bornholm szigetétől északkeletre. Itt elég lehetett egy robbanás ahhoz, hogy mindkét vezeték (valójában kétszer két párról van szó) kilyukadjon. A robbanás pont ott történt, ahol a dán és a svéd állam kizárólagos gazdasági övezetének tengeri határa van. A másik robbanás a 2-es áramlatnál történt, dán gazdasági övezetben, éppen annak a zónának a határán, amit még parti tengernek nevez a nemzetközi jog, vagyis éppen Dánia közvetlen felségterülete és a gazdasági zónája tengeri határán. Egyértelműen szándékos cselek-Oroszország hivatalosan is bekebelezheti a megszállt ukrán területeket, miután azok a népszavazáson állítólag támogatták Moszkva uralmát. Mindezt annak ellenére, hogy világszerte érvénytelennek tekintik az álreferendumot. Moszkva/Kijev. Az ukrajnai Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került részén a szavazók 93,11%-a, a szakadár Luhanszki Népköztársaságban 98,42%-a, a Donyecki Népköztársaságban a 99,23%-a, Herszon megyében pedig 87,05%-a szavazott az Oroszországhoz való csatlakozásra a szeptember 23. és 27. között megtartott népszavazáson. Ezeket az adatokat közölte tegnap a TASZSZ hírügynökség a helyi választási hatóságokra hivatkozva a szavazatok összesítése alapján. Sokan elmenekültek a régiókból még a népszavazások megkezdése előtt, mert féltek attól, hogy erőszakkal szavazásra kényszerítik őket, vagy a népszavazás után besorozzák őket az orosz hadseregbe. Mások azt mondták, elbújtak, hogy ne kelljen válaszolniuk a fegyveres katonáknak, akik házról házra jártak szavazatokat gyűjteni. A népszavazást már az Európai Unió, a NATO, az ENSZ, az USA, sőt még az oroszbarát Szerbia is elítélte és érvénytelennek tekinti. VolodimirZelenszkij ukrán elnök komédiának nevezte Oroszország győzelmét a gépfegyverekkel kikényszerített „népszavazáson”, és kijelentette, a szavazatok semmilyen hatással mények okozták az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken a szivárgást, amely nem lehetett baleset következménye - jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök. „A hatóságok egyértelműen úgy értékelik, hogy szándékos cselekményekről van szó. 100 kiló dinamit? Svédország az- Északi Áramlat gázvezeték elleni feltételezett szabotázsakciót nem tekinti ellene irányuló támadásnak - jelentette ki Ann Linde svéd külügyminiszter tegnap. A gázvezetéken a lyukakat nem svéd, hanem nemzetközi felségvizeken ütötték, így nemzetközi incidensről van szó - közölte a tárcavezető. Hozzátette: amerikai hivatali partnere, Antony Blinken máris felajánlotta Washington segítségét annak érdekében, hogy kiderítsék, mi történt. A svéd parti őrség egyik szóvivője tegnap azt közölte, a gáz szivárgánem lesznek katonai céljaira. „Cselekedni fogunk, hogy megvédjük az embereinket, mind a herszoni, mind a zaporizzsjai régióban, mind a Donbászban, mind a jelenleg megszállt harkivi régió területein, mind pedig a Krímben” - közölte az államfő. Putyin megint jótakar... Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Oroszország „csak meg akarja menteni az embereket” Ukrajna négy megszállt területén. Putyin valószínűleg rövidesen bejelenti Ukrajna megszállt régióinak Oroszországhoz való formális annektálását - ezt a brit védelmi minisztérium közölte. Alapsát sajnos nem tudják megállítani és nem lehet megbecsülni, körülbelül mennyi gáz szökhetett már el a vezetéken keletkezett lyukakon. Björn Lund, a svéd szeizmológiai hálózat (SNSN) szakembere a svéd SVT közszolgálati televíziónak nyilatkozva közölte: kétség sem férhet ahhoz, hogy ezek robbanások voltak, s nem földrengésről vagy földcsuszamlásról van szó. Hangsúlyozta, hogy a robbanások a vízben történtek, nem pedig a tengerfenék alatti kőzetben. Stockholm szerint az egyik robbanás ereje egy 2,3-as erősségű földrengésnek és több mint száz kilogramm dinamitnak felelt meg. Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő az unió nevében közzétett nyilatkozatában kiemelte: az Európai Uniót mély aggodalommal tölti el, hogy minden rendelkezésre álló információ alapján a gázszivárgás szándékos cselekmény következménye. Az orosz vezetés állhat az Észavetően megváltozik a Donyec-medence és Ukrajna más orosz ellenőrzés alá került területeinek jogállása az ott megrendezett népszavazás nyomán, ami a biztonságot garantáló intézkedéseket von maga után - közölte az orosz elnöki szóvivő. Besoroznák az ukránokat Hogy mire a nagy sietség, arra eddig a gyorsan lezavart referendumra az volt a magyarázat, hogy a területek gyors Oroszországhoz csatolása talán elrettentheti a nyugati szövetségeseket Ukrajna felfegyverzésétől, mivel a nyugati fegyvereket így, legalábbis Oroszország értelmezése széki Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezeték elleni támadás mögött a német szövetségi parlament (Bundestag) védelmi bizottságának elnöke szerint. Marie-Agnes Strack-Zimmermann szerint minél tovább tart és minél brutálisabb az ukrajnai háború, annál nagyobb a Balti-tenger medrében lefektetett vezetékek elleni szabotázshoz hasonló „gátlástalan támadások” veszélye. Nem lehet kizárni, hogy éppen Moszkva megrendelésére hajtják végre ezeket az akciókat, méghozzá azzal a céllal, hogy súlyos feszültségeket keltsenek a nyugati piacokon - fejtette ki a kormányzó liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa. A Kreml szerint az állítások, miszerint Oroszország állt az Északi Áramlat gázvezeték elleni támadás mögött, „megbízhatóan ostobaság.” Orosz provokáció lehet Ha bebizonyosodna, hogy katonai művelet történt, például orosz tengeralattjáró lőtte ki a vezetékeket, akkor annak nagyon súlyos következményei lennének. Egyelőre egyetlen nyugati kormányzati forrás sem kezdett találgatásokba arról, hogy ki (vagy mi) idézhette elő a robbanásokat. Csak Kijev állítja, hogy az oroszok voltak. Az USA sem akart találgatásokba bocsátkozni, csak annyit mondott, hogy minden lehetséges eszközzel segíti az európaiakat a nyomozásban. Ha kiderülne, hogy Oroszország hadserege rongálta meg a vezetékeket, akkor az azt jelenti, hogy a NATO (Dánia) és az ÉU (Dánia és Svédország) területén támadt fegyverrel infrastruktúrára. Az ilyen típusú eszkaláció teszt is lehet az oroszok részéről. Megnézik, a Nyugat mit reagál, egy nem egyértelmű, de nagyon is valószínűsíthető támadásra. (MTI, 444, Tx) rint orosz területek ellen vetnék be. Egy másik szempont is lebeghetett az Moszkva előtt. Oroszországban évente kétszer tartanak rendes sorozást, ekkor hívják be a 18—19 éves fiatalokat a rendes, 1 éves katonai szolgálatra. Az őszi sorozás október 1-én kezdődik, vagyis ha most a kamu népszavazások eredményeként négy ukrán megyét - melyek közül egyik sincs teljes egészében orosz kézen - is Oroszországhoz csatolnák, és az annexiót az orosz Állami Duma még október 1-e előtt szentesítené, ott is sorozhatnának. Azaz a megszállt területek ukrán fiataljait kényszeríthetnék az orosz hadseregbe. Újabb szankciók Az Európai Bizottság nyolcadik szankcióscsomag elfogadására tett javaslatot Oroszországgal szemben, tekintettel arra, hogy Oroszország „folytatja az Ukrajna elleni agreszsziót” - jelentette be tegnap Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Közölte: a javasolt szahkciós csomag szerint az EU megtiltaná a repülőgépgyártáshoz használható termékek, bizonyos elektronikus eszközök, valamint egyes kémiai anyagok kivitelét Oroszországba, számos orosz termék importját, szolgáltatások nyújtását orosz vállalatok és hatóságok számára. Javaslatot tesznek annak a jogalapnak a megállapítására is, amely alapján meghatároznák az orosz olajár felső határát. (MTI,Tx.indx, 24.hu) Leonyid Paszecsnyik, az ún. Luhanszki Népköztársaság vezetője pezsgővel ünepli a szerinte sikeres népszavazásnak hívott bohózatot (TASR/AP) A világ nem ismeri el az erőszakos népszavazást
