Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-28 / 224. szám
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2022. szeptember 28. | www.ujszo.com Németország elvesztette egyik gleccserét Hallgathatunk a szívünkre? Aki szívveréseit jobban érzékeli, az intenzívebb érzelmeket él át, legyen szó akár negatívokról, akár pozitívokról (Fotó: pixabay.com) Ezen a nyáron Németország elvesztette még megmaradt glecscserei egyikét, a Schneeferner déli ágát. A Bajor Tudományos Akadémia hétfői közleménye szerint a déli Schneeferner a gyors olvadás miatt elvesztette gleccser státuszát. „A Schneeferner jegének vastagsága jelentősen csökkent, és legnagyobb részén már a kétméteres vastagságot sem éri el, és valószínű, hogy már nem mozog” - írta az akadémia a jelentésben. Még a legvastagabb folt is hat méter alá csökkent, holott 2018- ban még a tíz métert is elérte. A 2018-2022 közötti időszakban a gleccser felülete is a felére zsugorodott, jelenleg egyhektárnyi. Az akadémia előrejelzése szerint a megmaradt jég egy-két éven belül várhatóan teljesen elolvad. Az akadémia 1892 óta végez rendszeres méréseket a gleccseren, ezek most véget érnek. A déli Schneeferner eltűnése azt jelenti, hogy Németországban csupán négy gleccser maradt: a Zugspitzéről induló Höllentalferner és a Schneeferner északi vonala, valamint a berchtesgadeni Alpokban lévő Blaueis- és Watzmann-gleccser. Az Alpokban és más hegységekben megfigyelt, a klímaváltozás hatásának tulajdonított gyors gleccserolvadást a 2000-es évek kezdetétől kísérik figyelemmel. A bajor környezetvédelmi minisztérium tavalyi jelentésében arról számolt be, hogy az éghajlatváltozás miatt Németország még ebben az évtizedben elveszítheti utolsó gleccsereit is. A tudósok korábban úgy becsülték, hogy a glecscserek az évszázad közepére tűnhetnek el. Egy 2021 áprilisában közzétette globális tanulmány megállapította, hogy a világ szinte valamennyi gleccsere egyre nagyobb ütemben veszít tömegéből, és ez okozza a tengerszint-emelkedés több mint 20 százalékát ebben az évszázadban. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ A szívdobbanások számlálására építő, sokat vitatott Schandry-teszt használati módjára és az eredmények értelmezésére tesznek javaslatokat a PPK kutatói. Ferentzi Eszter és munkatársai cikkét a Trends in Cognitive Science folyóirat közölte. Az interocepció, vagyis a testérzetek kutatásában az egyik jól ismert szívdobogás-érzékelést mérő módszer az a Schandry által 1981-ben kifejlesztett teszt. A kísérleti szituációban a résztvevők magukban számlálják a szívdobbanásaikat, és a mérés végén megmondják az eredményt. A szívdobbanások számát ugyanezen idő alatt műszeresen is mérik, a bemondott szám és a mért érték összevetéséből számítható az a mutató, amely a szívdobogás érzékelésének pontosságát jelzi. A Schandry-teszt a világon az egyik legszélesebb körben alkalmazott testérzetet vizsgáló módszer annak ellenére is, hogy számos tudós kritizálja az eljárást. Kritikusai megbízhatatlannak tartják a vizsgálati alanyok által közölt számokat, hiszen például a testalkat, a pillanatnyi koncentráció, sőt, az önmagukkal szemben támasztott (vagy vélt) elvárások is befolyásolhatják, hogy mit érzékelnek vagy mit közölnek a saját pulzusszámukkal kapcsolatban. Mivel a legtöbb ember számára ismert, milyen ritmusban ver a szív, könnyű „csalni” és jó eredményt elérni valós érzékelés nélkül. Megannyi vizsgálati eredmény ugyanakkor a teszt megbízhatósága és használhatósága mellett szól. Ügy tűnik például, hogy aki szívveréseit jobban érzékeli, az intenzívebb érzelmeket él át, legyen szó akár negatívokról, akár pozitívokról. Ezt az összefüggést EEG-t alkalmazó, agyi potenciálokat vizsgáló kutatások is alátámasztják. Az eredmény összhangban van azokkal a pszichológiai elméletekkel, amelyek a testi folyamatok és a szubjektív élmények összefonódásának fontosságát hangsúlyozzák az átélt érzelem kapcsán. Az Adám György Sport-pszichofiziológiai Laboratóriumban nagy múltra tekint vissza az interocepció, vagyis a testi érzetek empirikus kutatása, nem meglepő tehát, hogy éppen ebben a szellemi műhelyben születtek a Schandry-tesztet övező szakmai vitákban frappáns érveket szolgáltató, méréseken alapuló válaszok. A Trends in Cognitive Science folyóiratban megjelent cikk szerzői, Ferentzi Eszter, Köteles Ferenc és német kollégájuk, Oliver Wilhelm abból indultak ki, hogy a testi érzetek kutatása során semmilyen vizsgálati módszer esetén sem küszöbölhető ki néhány tényező. Ilyen például a vizsgált egyén testi érzetének szubjektivitása, hiszen éppen az érzékelés képezi a vizsgálat tárgyát. Vagyis akkor járunk el helyesen, ha a teszt eredményeinek értékelésekor tudatosan figyelembe vesszük azokat a tényezőket, amelyek az adott egyén szívritmus-érzékelését befolyásolják, és az eredményeket ennek függvényében értelmezzük. Ezek jórészt nem a teszt hibáit, hanem a testi jelek érzékelésének sajátosságait tükrözik. A szerzők azt javasolják, hogy a Schandry-teszt eredményével dolgozó kutatók vegyék tekintetbe, hogy például a tesztalany testösszetétele, fizikai fittsége, kardiodinamikája és összpontosítási képessége befolyásolja azt, mely szívdobbanások esnek a számára érzékelhető tartományba. Ugyancsak tekintetbe kell venni a vizsgálati alanynak a saját teljesítményével kapcsolatos elvárásait, például azt, ha az alany tisztában van a saját jellemző nyugalmi pulzusszámával, és ezt az értéket tükrözi saját érzékelése is. Mint írják, a tesztet használó kutatóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy olyan szívverést is érzékelhetünk, amely a valóságban nem történt meg - ez is magyarázhatja a Schandry-tesztben időnként tapasztalt magas értékeket. És számolni kell azzal is, hogy az érzékelt és bemondott szívdobbanásszám között is lehet eltérés (például, ha a tesztalany úgy gondolja, hogy magasabb számmal jobban megfelel valamiféle elvárásnak, vagy ha valami okból szándékosan a valóstól eltérő képet szeretne festeni magáról). (ELTE PPK) A déli Schneeferner eltűnése azt jelenti, hogy Németországban csupán négy gleccser maradt: a Zugspitzéről induló Höllentalferner és a Schneeferner északi vonala, valamint a berchtesgadeni Alpokban lévő Blaueis- és Watzmann-gleccser (Fotó: TASR/AP) Gyűlnek a fellegek az MI által generált képek felett A mesterséges Intelligencia segítségével generált fotórealisztikus és grafikus képek mér olyan minőségben készülnek és olyan ütemben terjednek, hogy az súlyosan elkezdte foglalkoztatni például a cégeket, a művészeket vagy a felhasználói alkotásokat közlő online képgalériákat. Most éppen a Getty Images mutatott piros lapot ezeknek a feltöltéseknek a sokasodó jogi kérdések miatt. A tisztázatlan jogi kérdésekre hivatkozva innentől kezdve a Getty Images tiltja a mesterséges intelligencia alapú programokkal készített képek feltöltését és értékesítését az adatbázisában. Ebbe a körbe tartoznak például a DALL-E, a Midjourney vagy a Stable Diffusion segítségével létrehozott tartalmak. A médiavállalat aggályai szerint az MI-vel létrehozott képekkel kapcsolatban túl sok szerzői jogi és egyéb tisztázatlan kérdés merült fel, amely problémát okozhat a jövőben az adatbázis vásárlóinak. A képgeneráló programok ugyanis jellemzően az internetről nyilvánosan elérhető képek segítségével tanulnak be, hogy utána saját alkotásokat hozzanak létre. A tanításhoz használt képadatbázisok azonban gyakran tartalmaznak például blogokról bedolgozott művészeti alkotásokat vagy éppen a Getty Images-ről és hasonló képadatbázisokból származó, egyébként jogvédett tartalmakat. A legenerált képeken nagyrészt nehezen azonosítható a kiindulási alap, kivéve mikor az MI még a Getty Images jellegzetes vízjelét is ráteszi a képre elmaszatolt változatban. A szerzői jogi kérdéseken kívül más jogi kérdések is felvetődnek a képgenerálókkal kapcsolatban. Jó példa a rossz gyakorlatra a programok betanításához használt LAION-5B képgyűjtemény újabban feltárt esete, amelyről kiderült, hogy orvosi képadatbázisból származó betegképeket is tartalmaz. Ezt a gyűjteményt használja többek közt a betanításhoz a Stable Diffusion és a Google Imagen képgenerálója is. A helyzetre az egyik beteg lett figyelmes, aki megtalálta saját 2013-as fényképét a Have I Been Trained alkalmazás segítségével a forrásfájlok közt. A fotókat készítő orvos már elhunyt, de a képei valahogyan nyilvánossá válhattak az interneten. Az Egyesült Államok szabályai szerint legálisan összegyűjthetők az interneten nyilvánosan elérhető képek, és ebből kifolyólag a LAION nem is vállalta az orvosi képek törlését. A cég javaslata szerint a panaszosnak a fotót nyilvánosságra hozó weboldalhoz kell fordulnia a törlésért - számol be róla az Ars Technica. A helyzet az EU polgárai számára sem annyira egyszerű, a GDPR-ra hivatkozva a fotó törléséhez elméletileg ebben az esetben is bizonyítani kell, hogy a fénykép alapján a személy neve is beazonosítható. Nemcsak a tanító adatbázis képeinek törlése, hanem a már legenerált képek eltávolítása sem olyan egyszerű egyébként a képadatbá-A tisztázatlan jogi kérdésekre hivatkozva innentől kezdve a Getty Images tiltja a mesterséges intelligencia alapú programokkal készített képek feltöltését és értékesítését az adatbázisában (Shutterstock) zisból a Getty vezérigazgatójának elmondása szerint. Jelenleg a cég a felhasználókat kéri, hogy jelentsék az MI által generált tartalmakat a törlés érdekében. Az automatizált szűrési megoldásokon viszont még dolgozik a vállalat. Más, kisebb felhasználói képadatbázisok is tiltották már az MI segítségével készített alkotásokat, de némileg más okokra hivatkoztak. A FurAffinity az alkotókat szeretné védeni, mivel az oldal üzemeltetői szerint az MI főként más művészek alkotásait használja fel a tartalmak generálásához, és ez a módszer nem védi a művészek érdekeit. Míg a Newgrounds vagy a PurplePort az emberi alkotásokat szeretné középpontba helyezni az utasítások begépelésével létrehozott technikai megoldások helyett. A képgenerálás körüli kérdések láthatóan foglalkoztatják a képadatbázisok mellett például a kiállításszervezőket vagy az aukciósházakat is, de a szerzői jogi kérdések tisztázása még várat magára. (hwsw.hu)
