Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-28 / 224. szám
www.ujszo.coml 2022. szeptember 28. KULTÚRA 111 Sárkányok és politikusok Jubilál a legendás Katona József Színház, a negyvenedik évad is izgalmasnak ígérkezik RÖVIDEN Oroszország nem nevez filmet Tarnóczi Jakab a Katona társulatából (Forrás: Katona József Színház) SZABÓ G. LÁSZLÓ Ebben az évben ünnepli megalakulásának 40. évfordulóját az önálló Katona József Színház. 1982 őszén Zsámbáki Gábor rendezésével, A manó című Csehov-darabbal nyitotta meg kapuját. Legendás előadások követték az első bemutatót: a Három nővérrel, a Platonovval és A revizorral az egész világot bejárta a társulat. Két, nagy tehetségű rendezőegyéniség állt akkor a színház élén: Székely Gábor mint igazgató és Zsámbéki Gábor mint művészeti vezető. Előbbi 1989- ben távozott a színháztól, és rendezőtársa, Zsámbéki Gábor vette át az igazgatói posztot, aki 2011-ig vezette a társulatot. Azóta Máté Gábor ül az igazgatói székben, aki a színház friss évadkönyvében azt írja: „A mögöttünk álló évek, hónapok nem könnyítették meg a hazai kulturális szereplők életét! A sorozatos járványhullámok, a bezárások majd a szomszédunkban zajló háború, a hazai gazdasági, társadalmi és környezeti válság nehézségei közepette sokszor idézőjelbe kerülhetett a színház szerepe. Mi ugyanakkor hiszünk abban, és ezen szemlélet mentén indulunk neki a 2022/2023-as évadnak, hogy a színház az ilyen, kihívásokkal teli időben sem veszít társadalmi jelentőségéből.” Bár a jelenlegi helyzet nem kedvez a felhőtlen ünnepségnek, vélekedik az igazgató, szerény eszközeivel a színház mégis szeretné különlegessé tenni a jubileumi évadot. Ennek jegyében szólalt meg az évadkönyvben Nádasdy Adám, a neves költő és műfordító, aki évtizedek óta szoros kapcsolatot ápol a Katona József Színházzal, és saját személyes élményei alapján írt a társulat elmúlt négy évtizedéről. „Elfogult vagyok - jegyzi meg rögtön az elején ezt előre kell bocsátanom: nagyon szeretem a Katona József Színházat. Ide készült az első Shakespeare-fordításom, a Szentivánéji álom, amit Gothár Péter felkérésére csináltam 1994-ben, s abban az évben színre is került. Rám azért is volt érzelmi hatással, mert negyven évvel korábban ugyanezen a színpadon láttam először a Szentivánéjit. A szüleim hoztak el, hatéves lehettem, koraérett kisfiú. Ezt a színházat akkor mindenki Belvárosinak emlegette, jóllehet már hivatalosan Katonának hívták: 1951-ben szűnt meg Belvárosi Színházként működni (már 1949-ben államosították), innentől a Nemzeti Színház kamaraszínháza volt.” A mai Katona József Színház 1982-ben alakult meg rendkívül erős társulattal. Első előadásukkal, A manóval Pozsonyban és Prágában is vendégszerepeitek, az ezt követőkkel pedig világszerte ismert és elismert csapattá váltak. Az új évad első három premierjét októberben, első bemutatójuk 40. évfordulóján tartják. A nagyszínpadon Székely Kriszta rendezi Ibsen Hedda Gablerét, amelyet 2002-ben ugyanitt Gothár Péter vitt színre Básti Julival a címszerepeben. „Most is egy magas, erős nő lesz Hedda - állapítja meg Nádasdy Adám Jordán Adél.” Székely Kriszta szerint „Hedda Gabler azt gondolja, azt tanulta, hogy ha kifelé minden rendben van, akkor valójában minden rendben is van. Státusz, pénz, komfort. A híresen gyönyörű és élesen okos, már-már tökéletes nő belső lénye tele van titkokkal, repedésekkel, sötét tónusokkal és elfojtásokkal. Amikor egy volt szerelem váratlanul betoppan az életébe, a kitalált maximalizmus sebezhető felszínén repedezni kezd ajég.” Ascher Tamás a Kamrában állítja színpadra Tadeusz Slobodzianek (A mi osztályunk írója) A zseni című darabját, amelyben Sztanyiszlavszkij, a zseniális színházcsináló (Máté Gábor játssza majd a szerepet) huzakodik Sztálinnal, az őrült diktátorral (Fekete Ernő megformálásában). Egy képzelt beszélgetés áll a darab fókuszában. Ahogy Ascher Tamás fogalmaz: „Az idős mester helyzetgyakorlatok sorával oktatja a diktátort, hogyan tűnjön még hatékonyabb önkényúrnak, hogyan keltsen még nagyobb rettegést - s mindezért cserébe néhány művész számára kér kegyelmet, elsősorban Mejerhold számára.” A Sufniban Jevgenyij Griskovec Tél című darabját Dankó István rendezi Béres Bence, a társulat új tagja főszereplésével. Máté Gábor ígéri: az idei évad bemutatóival „a minket foglalkoztató kérdések minél szélesebb spektrumát igyekszünk beemelni a színházi térbe.” Decemberi bemutató lesz a nagyszínpadon Grecsó Krisztián műve, a Tíz eszkimó, amelynek budapesti hősei gazdagok, műveltek, befolyásosak - és boldogtalanok, sőt erkölcstelenek. A Kamrában ugyanekkor a Gerhart Hauptmann drámája alapján készülő Magányos embereket Tarnóczi Jakab viszi színre. „A kísérlet tárgya egy magyar család, illetve négy, önálló életét éppen elkezdő fiatalember néhány nyár végi, feszültségekkel teli napjának érzékletes bemutatása. A történet alapvetően hat ember összezártságából eredő konfliktusainak stációit járja végig” - árulta el a fiatal rendező. Ugyancsak az ő nevéhez kötődik a tavaszra tervezett Istenek alkonya, amelynek organikus része lesz Wagner zenéje, mégsem operát láthatnak a nézők. „Pénz, szex, hatalom és világvége. Sellők, óriások, sárkányok és istenek. A természet kizsákmányolása, egy lány lázadása, egy fiú felnövéstörténete és egy régi világrend pusztulása” - ezt ígéri Tarnóczi Jakab. A Kamrában április második felében Zsótér Sándor a híres lengyel drámaíró, Witkiewicz szférikus tragédiáját, a Vizityúkot állítja színpadra. „Expresszív, szürreális, későbbi fogalommal abszurd darab ez - így a rendező miközben teljesen hétköznapi. Könnyed és szellemes, a mélyértelműnek hitt gondolatokat lerántja a földre.” Pálos Hanna Médeiát játssza majd a Sufniban, ahol Wolfram Lotz, a neves kortárs német szerző darabját, A politikusokat, online színházi előadásként pedig (az eSzínház oldalán) Nádas Péter tragédiáját, a Találkozást tekinthetik meg a nézők. „Azt gondolom, hogy ez az 1979- ben írt darab ma is velünk van, talán ismét, egyre inkább. Van benne minden, ami ma is körülvesz bennünket: kiégés, identitásválság és -keresés, politika meg persze szerelem” - mondja Török Marcell, az előadás rendezője. Tartalmas és tetszetős a Katona József Színház idei évadkönyve. Dömölky Dániel szép portréival és Kazimir Annamari interjúival hasznos útikalauza lesz a készülő előadásoknak. A szerző a Vasárnap munkatársa Moszkva. Az Orosz Filmművészeti Akadémia idén nem nevez alkotást a legjobb nemzetközi film Oscar-díjáért folyó versengésbe. Az akadémia illetékes bizottságának elnöke, Pavel Csukrad közölte, hogy a döntésről nem egyeztettek vele, egyúttal bejelentette lemondását. A Putyin támogatójaként ismert Nyikita Mihalkov filmrendező ezzel szemben feleslegesnek minősítette a nevezést. „Azért kiválasztani egy filmet, hogy egy olyan országban képviselje Oroszországot, amely jelenleg végső soron tagadja Oroszország létét, nos ez egyszerűen értelmetlen” - fogalmazott a rendező. Emlékeztetett arra is, hogy korábban már javaslatot tett az Oscar-díj „eurázsiai” megfelelőjére, és ezt a tervét azóta sem adta fel. Mihalkov 1995-ben, a sztálinista diktatúrát ábrázoló Csalóka napfény című filmjéért Oscar-díjat kapott a legjobb nemzetközi játékfilm kategóriájában. Ezen kívül orosz film 1968-ban (Szergej Bondarcsuk Háború és békéje), illetve 1981-ben (Vlagyimir Mensov Moszkva nem hisz a könnyeknek című filmje) kapott Oscar-díjat. (MTI) Adócsalással vádolják Shakivát Barcelona. Bíróság elé kell állnia Shakirának Spanyolországban, ahol 14,5 millió eurós adócsalással vádolják a kolumbiai énekesnőt - erről döntött tegnap egy barcelonai törvényszék. A Grammy-díjas popsztárt 2019- ben vádolták meg azzal, hogy 2012 és 2014 között nem fizetett adót külföldi bevételei után, holott már Spanyolországban élt. A 45 éves Shakira ártatlannak vallja magát, és elutasította, hogy vádalkut kössön a bírósági tárgyalás elkerülése céljából. A spanyol ügyészség jelezte, hogy nyolc év börtönt és komoly pénzbírságot fog kérni Shakirára, ha bűnösnek találj ák. (MTI) Szlovákia holnaptól Budapesten díszvendégeskedik Idén is akkora tumultus várható, mint 2019-ben (Fotó: Juhász Katalin) Holnap kezdődik, és vasárnapig tart a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amelynek díszvendége a Nobel-díjas Szvetlána Alekszijevics, a díszvendégország pedig Szlovákia. A megszokott április végi időpont idén őszre tolódott, de fo, hogy végre meg tudják rendezni ezt a fontos könyves eseményt, amely a világirodalomra fókuszál, és a szervezők minden évben meghívnak egy „sztárvendéget”, illetve fókuszba kerül egy ország irodaloma. Ez utóbbi nem csupán megtisztelteié gesztus. A könyvfesztiválra 29 szlovák kötet jelenik meg magyar fordításban, a szerzők többsége jelen lesz a Millenárison, ahol könyvbemutatók és kerekasztal-beszélgetések váltják egymást - zavarba ejtő mennyiségben. Ezeket a BÁZIS - Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában szervezi, akik a fordítókról sem feledkeztek el: minden egyes programban szerepelnek, sőt, szombat délután egy beszélgetés is lesz a műfordításról Kinek a szövege? címmel. Az irodalom és a fordítások szlovákiai támogatási rendszerét, illetve az itteni irodalmi díjakat, intézményi hátteret is megismerhetik az érdeklődők, ezek a kulisszatitkok péntek délután kerülnek terítékre. A könyvfesztiválra időzített fordításkötetek különböző magyarországi kiadóknál (Európa, Magvető, Kalligram, Typotex, Gondolat, L'Harmattan stb.) jelentek meg, a hazai kiadók közül a Womanpress volt a legaktívabb ebből a szempontból. Ok a női szerzőkre specializálódtak, és végig jelen lesznek a Millenárison felolvasásokkal, író-olvasó találkozókkal. Csak néhány cím ízelítőnek: Katarina Kucbelová - Főkötő, Irena Brezná - Minden világok legjobbika, Alena Sabuchová - Seppegők, Dominika Madro - Szentélyek. A frissen megjelent fordításkötetekből olyan ismert színészek olvasnak fel a fesztivál ideje alatt, mint Kerekes Vica, Borbély Alexandra és Nagy Ervin, nyilván lesznek olyanok, akik elsősorban miattuk mennek el ezekre a rendezvényekre, aztán a könyvekhez is kedvet kapnak. A BÁZIS ráadásul azt is megszervezte, hogy valamennyi fordításkötetet neves magyarországi irodalmárok mutassák be, például Závada Pál, Nádasdy Ádám, Szabó T. Anna, Dragomán György és Németh Gábor, akiknek a neve sokak számára garanciaként szolgál - vagyis amit ők ajánlanak figyelmükbe, azt szívesen elolvassák. A szlovákiai magyar alkotók sem maradnak ki a jóból, érdekesnek ígérkezik példáiul az a szombat esti költészeti megmozdulás, amelyen együtt lép fel a hazai Gyurász Marianna és Mellár Dávid, és két magyarországi „sztár”, Kemény Zsófi és Závada Péter. Nyilván utóbbiak vonzzák majd be a közönség nagy részét, akik árukapcsolásként megismerkedhetnek két zseniális szlovákiai magyar alkotóval is. A szlovák díszvendégség teljes programja a bázis.me honlapon érhető el. (juk)
