Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)

2022-09-28 / 224. szám

www.ujszo.comj 2022. szeptember 28. RÉGIÓ 5 A Petőfi-múzeum busza Királyfiakarcsán járt A Petőfi Baráti Társulás tagjai a múzeumbusz előtt a királyfiakarcsai Ligetben fis (A szerző felvétele) SOMOGYI KATALIN Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmá­ból a Petőfi Irodalmi Múze­um egy múzeumbuszt indított Budapestről. A mozgó tárlat jövő nyárig bejárja az egész Kárpát-medencét. Első kül­földi megállóhelye a Csalló­közben volt. KIRÁLYFIAKARCSA „A kultúra is az én hatásköröm­be tartozik, így amikor megláttam, hogy a Petőfi-busz a dunaszerdahe­­lyi vásárt is útjába ejti, azonnal fel­vettem a kapcsolatot a múzeummal, hogy ki ne hagyják Királyfiakarcsát, hiszen itt működik már évek óta a Petőfi Baráti Társulás” - mesél az előzményekről Horváth Csaba ki­rályfiakarcsai alpolgármester. így következett a nyékvárkonyi, majd a dunaszerdahelyi megálló után Ki­­rályfiakarcsa, ahol a Ligetben, szom­baton reggeltől várta az érdeklődő­ket a mozgó múzeum. A Budapesti Petőfi Irodalmi Mú­zeumnak nem ez az első effajta kez­deményezése, 2017-ben, Arany János születésének évfordulóján is indítot­tak egy, az ő életútját és munkássá­gát bemutató kiállítást egy autóbusz­ban, akkor azonban csak Magyaror­szágon. Nagy volt az érdeklődés, és ezen a sikeren felbuzdulva döntöt­tek a múzeum munkatársai a Petőfi 200 busz projektről is, ami augusztus 31-én indult Kiskőrösről, és a tervek szerint 2023 nyaráig körbejárja az egész Kárpát-medencét. Vásári múzeum Az eddigi állomásokon, akár Ki­rályfiakarcsán, Nyékvárkonyon, akár Dunaszerdahelyen, nagy volt az ér­deklődés a mozgó múzeumi tárlat iránt. Dunaszerdahelyen annak elle­nére, vagy talán éppen azért, hogy a vásári forgatag kellős közepén, egy nem tipikus múzeumi közegben vár­ták az érdeklődőket. A látogatók szí­vesen idézték fel iskolai emlékeiket, akár a költőről, akár egyes ikonikus verseiről. Élvezték, hogy a már sok­szor hallott és közismert információk mellé sok-sok ismeretlen apró rész­lettet is megtudhattak Petőfi életéből. „Például azt, hogy szeretett feltűnően öltözködni. Sőt, mondhatni, extrava­gáns volt az öltözködési stílusa. Volt egy lila frakkja, amelyet egy vándor­­színész barátjától kapott, amihez'sár­ga csokornyakkendőt viselt, megle­hetős feltűnést keltve ezzel Pest ut­cáin, ahol a józan, német divat volt az uralkodó stílus” - meséli a törté­netek egyikét Cseri Anett múzeum­­pedagógus. Egy estém otthon „Petőfi életét nem kronológiai sor­rendben mutatjuk be, vagyis a szü­letésétől a haláláig, sőt a halálát meg sem jelenítjük. A hangsúlyt inkább az utóéletére helyezzük. Arra, hogy 200 év múltán is még róla beszélünk, így a múzeumunkban fellelhető tár­gyak alapján próbálunk szeleteket bemutatni az életéből, egy-egy vers köré kanyarítva életének fontos mo­mentumait, amilyen például az »Egy estém otthon«, ami az édesapjával való bensőséges kapcsolatra utal. vagy »Az Alföld« az utazási álma­iról” - magyarázza tovább Gyenes Fanni múzeumpedagógus és tárlat­vezető. Kortól függetlenül, minden­ki számára érdekes a Petőfi-busz tár­lata, mert egészen más szemszögből, sok érdekes és sokak számára isme­retlen momentummal mutatja be a legismertebb magyar költőt és nem­zeti hőst. Királyfiakarcsáról Sopron, Kőszeg, Ugod és Pápa felé veszi útját a Petőfi-busz. Kistárkányi Szilvanap, nagyszülejük örökén Az 500 kilóból kifőzött kistárkányi szilvalekvár mellett a szilvórium is fontos szerepet kapott (A szerző felvétele) NÉMETI RÓBERT Hatalmas rózüstbsn fortyogó szilvalekvár, népzene ós nép­tánc, kemencében sült krump­­lilángos és helyben kószült szíverősítők gazdag választé­ka jellemezte a 9. Kistárkányi Szilvanapot a falu szívében ál­ló vendógház udvarán és kör­nyékén. A vártnál is több ér­deklődő érkezett, de a fellépők száma is gyarapodott. KISTÁRKÁNY Az előző rendszerben a kistárká­nyi szilváról mindenkinek a szilva­pálinka jutott eszébe, hiszen a helyi szövetkezet közel 70 hektáron ter­mesztette itt a gyümölcsöt, amelyből majdnem ipari méretekben készült a szilvórium. Mára ez már a múlté, hiszen rég nem készítenek ekkora mennyiségben pálinkát, és a szil­vás nagy része is elpusztult. Kondás Aranka helyi aktivista és néhány tár­sa azonban évekkel ezelőtt úgy dön­tött, visszaállitja a kistárkányi szilva hírét. Nemcsak pálinka-, hanem szí­nes gasztronómiai fesztivállal hívják fel az emberek figyelmét a település méltatlanul háttérbe szorult büszke­ségére. A már-már fesztiválnak titu­lálható Kistárkányi Szilvanap évről évre egyre sikeresebb. „Ez a rendezvény arról szól, hogy visszahozzuk a vidéki hétköznapok­ba az emberi kapcsolatokat. Persze nagy szerepet játszik a rendezvény névadója, a kistárkányi szilva, a szil­valekvár és a szíverősítő szilvórium is. Idén már a szlovák nyelvű ven­dégekből is sokkal több érkezett, de egyébként teljes egészében is többen látogattak el hozzánk, mint koráb­ban. Ezt nagyon jó látni, mert min­den azt bizonyítja, hogy van értelme annak, amit csinálunk” - közölte la­punkkal Kondás Aranka, a rendez­vény ötletgazdája és társszervezője. A szilvanapot a Kistárkány és Kör­nyéke Polgári Társulás szervezi az önkormányzat segítő kezével. Bálint Csilla, a település polgármestere sze­rint az emberekben tudatosítani kell a helyi értékeket és azt, hogy vidékén is van mit látni, csinálni és kipróbálni. „Igazából azokat az értékeket sze­retnénk bemutatni, amelyeket apáink, nagyapáink és dédapáink is fontosnak tartottak. Gyümölcsből lekvárt főztek és olyan antioxidánst készítettek, me­lyet nem tabletta formájában, hanem finom italként a pohárból gördítettek fel nap mint nap, persze mértékkel. S ehhez az életformához az a néptánc és a népzene is hozzátartozik, melyet sajnos egyre kevesebben ismernek. Éppen ezért kell újra és újra bemu­tatni őket, hogy a fiatalabb generá­ció is tisztában legyen vele, és ismer­je felmenőik legfontosabb értékeit” - közölte az Új Szóval Kistárkány polgármestere. A kilencedik szilva­nap lebonyolításának anyagi hátterét elsősorban a Kassa Megyei Önkor­mányzat, a Bethlen Gábor Alap, a Kisebbségi Kulturális Alap, valamint az agrárminisztérium támogatásából biztosították. Generációk közös szüreti ünnepe Felsőszeliben A kultúrház konyhájában 15 kiló lisztből készült pogácsa és lepény, amelyek­kel a nézelődőket és a vendégeket kínálták (A szerző felvétele) TORNYAI BIANKA Több évtizede tartanak minden évben szüreti felvonulást és mulatságot Felsőszeliben. A szervezők igyekeznek minden generá­ciót bevonni az előkészületek' be ás a megvalósításba. FELSŐSZELI A Csemadok helyi alapszervezeté­nek hagyományos szüreti ünnepségét az 1950-es évektől kezdve szerve­zik meg rendszeresen Felsőszeliben. Voltak időszakok, amikor elmaradt a rendezvény, de a ‘90-es években újra felelevenítették ezt a hagyományt. Az előkészületek a szombati mu­latságra már pénteken elkezdődtek. „A helyi nyugdíjasklub, a Csema­dok és az egészségkárosultak szer­vezetének tagjai segítségével mákos pogácsát és keszöcés-mákos lepényt készítettek az alapiskola szakköré­nek, a Felfedező csapatnak a tag­jaival és olyan gyerekekkel, akiket érdekel a sütés. Mindkét étel helyi jellegzetesség, a régi receptek alap­ján készülnek, amelyeket korábban egy kiadványban gyűjtöttünk össze” - mondta el Mészáros Magdolna, a Csemadok Felsőszeli Alapszerveze­tének elnöke. Hangsúlyozta, az egyik szívügye átadni a gyerekeknek a régi hagyományokat, megismertetni ve­lük azt, ami nincs a tankönyvben, hogy a közösen végzett munka során a közösség részévé váljanak. Mészá­ros Magdolna célja, hogy a gyerekek minél többet tanuljanak, tapasztalja­nak, lássanak és érzékeljenek az őket körülvevő világból. Minden évben a szüreti mulat­ság napján, délelőtt szüreti felvonu­láson hívják meg az érdeklődőket az esti programokra. A menet idén is a kultúrház elől indult, énekszó­val végigvonult a főutcán, majd az esti ünnepségen fellépő csoportok a község központjában lévő téren tartottak ízelítőt műsorukból. Bállá Gáspár katolikus plébános és Slízi­ková-Tóthová Zuzana evarfgélikus lelkész megáldotta a kenyeret, a sző­lőt és más terményeket. A borosgaz­da, Renczés László és fivére, a kür­tös Renczés Ágoston előadásukkal szórakoztatták az egybegyűlteket. A felsőszeli Nyíló Rózsa Tánccso­port és a Rozmaring Éneklőcsoport, a helyi alapiskola Höcögők tánccso­portja, a darnózseli Őszirózsa Nép­dalkor és a Szigetköz Táncegyüttes, valamint a helyi Mátyus Néptáncs­­csoport rövid műsora alatt a helyben főzött keszőcével készült mákos le­pénnyel és mákos pogácsával kínál­ták meg a résztvevőket. A kultúrházban Nagy Tibor és Maczelka Róbert vetített képes be­számolót adott elő a 16 napos Tria­non motoros emléktúráról. Az esti gálaműsorban fellépett még a felső­szeli Kikelet és a hodosi citerazene­­kar is. A szüreti ünnepség hajnalig tartó mulatsággal zárult.

Next

/
Thumbnails
Contents