Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-27 / 223. szám
www.ujszo.coml 2022. szeptember 27. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A nyitott orosz jövő vataőőin PÉTER A háborúk nemcsak a harctereken folynak - s nem akkor érnek véget, amikor a legutolsó lövedék becsapódik, vagy ha aláírják a békemegállapodást. Társadalmi és kulturális értelemben szinte be- és átláthatatlan az, ami zajlik, s ami még történni fog. A harkivi ukrán ellentámadás sikerei kapcsán és után egyre érdekesebb eltöprengeni azon is, hogy milyen sorsa juthat az orosz hatalmi rendszer. Egy barátom nemrég megismerkedett egy - maradjunk ennyiben - Közép-Európába menekült, értelmiséginek is nevezhető orosz családdal. Mindent, szó szerint mindent eladtak abban az oroszországi nagyvárosban, ahol eddig éltek, s most egy idegen nyelvű közegben próbálják kitalálni, hogyan folytassák tovább az életüket. Joggal nevezhetjük őket politikai menekülteknek, még akkor is, ha menekültstátuszhoz nem folyamodtak. Egy kis beszélgetés után nyilvánvaló volt, hogy nem voltak képesek tovább elviselni azt a nyomasztó hatalmi légkört, amely otthon dívik - s hát hova máshova mennének, mint a „hanyatló” Nyugatra, még ha az nincs is távolabb Közép-Európánál... Nem ők az egyetlenek, akik mostanában így döntenek. Ráadásul akár közvetlen, akár közvetett politikai okok miatt már eddig is óriási tömegeket vesztett az az országuk, amelynek egyébként is a csökkenő lakosságszám jelentette gondokkal kell farkasszemet néznie. Van-e visszaút az ilyen családok számára, képesek volnának-e egy másfajta társadalmat létrehozni, ha csillapodik a helyzet, s szabad elhatározásból mégis hazatérnek? Számos elemző van azon a véleményen, hogy az ukrán hadsereg győzelmei után a Kreml jelenlegi lépései pánikról tanúskodnak - illetve arról, hogy az orosz elit a saját túlélésének érdekében kész még nagyobb tétekkel játszani, s tovább eszkalálni a háborút. Az okfejtésekből - s a napokban magas fokozatba kapcsoló sorozásból - az is kitűnik, hogy Moszkva nem fél már a társadalmi béke megpiszkálásától sem. Ahhoz pedig különösebb elemzésekre sincs szükségünk, hogy lássuk, az orosz határokon átmenekülő férfiak ezrei vagy a karhatalommal sok helyen nagy tömegekben szembeszálló tüntetők a Kremllel szembeni ellenszenv növekedéséről tanúskodnak. Hogy ez milyen mértékben felszínes dolog csupán, s vonatkozik csak a sorozásra, s mennyire szól esetleg valami fordulópontról a társadalmi-politikai értékek terén, azt nem igazán lehet tudni - ám szólhat utóbbiról is! A történelem nem mentes azoktól a példáktól - nézzük csak meg az Osztrák-Magyar Monarchiát amikor a háború azt az államot kezdi ki, majd gyakorlatilag semmisíti meg, amely elsőként üzent hadat. Sokan spekulálnak arról, hogy Oroszország akár etnikai vonalak mentén is széteshet. Ezt olyan barátaim, akik sokat kutattak orosz terepen, valamint személyes kötelékek is fűzik őket az országhoz, nem tartják valószínűnek. Ám az, hogy mind több átlagos állampolgár küszöbe alatt is átszivárog a harctéri vér, már valós kockázatokat jelenthet. Az elmúlt 10 évben az orosz filmipar ugyan ontotta magából a II. világháborús - sőt, legalább egy esetben az afganisztáni - katonai hősiességet túlhangsúlyozó filmeket, vélhetően volt, van is ezekre igény az orosz publikum részéről is. Kérdés azonban, hogy ma hányán szeretnék a saját tragédiájukat később viszontlátni a mozivásznon. A helyzet óvatosan optimista olvasata az, hogy az „orosz” jövő nyitottabb, mint akár fél évvel ezelőtt. A Kreml gyakran csak hordaszerűen működő katonai egységeinek kudarcai esélyt adhatnak arra, hogy elkezdődjön egy másfajta Oroszország története. Irán-ellenes tüntetés Londonban Már Nagy-Britanniára is átterjedtek az Iráni politikai rendszer elleni tüntetések, melyeknek Iránban a helyi kormány az internet korlátozásával próbál vágat vetni. Elon Musk föntről érkező se' gítséget (górt. Nagy-Britanniára is átterjedtek az iráni politikai rendszer elleni tüntetések. Vasárnap Londonban több száz demonstráló csapott össze a rohamrendőrökkel az iszlám köztársaság végét követelve. A Daily Mail információi szerint az összecsapásokban több rendőr is megsérült, közülük öten súlyos sérülésekkel, köztük csonttöréssel kerültek kórházba. 12 embert letartóztattak erőszakos rendbontás gyanújával. Iránban a tüntetések a múlt héten erősödtek fel, miután az erkölcsrendőrök letartóztattak és állítólag halálra kínoztak egy fiatal kurd nőt, aki éppen a hidzsábviselés ellen lépett fel. Vasárnap pedig elterjedt a hír: a 22 éves kurd Mahsa Ámini mellett újabb fiatal áldozata van a tüntetéseknek. Az eset országos felháborodást váltott ki, véres tüntetésekkel, aminek az iráni vezetés az internet, valamint a közösségimédia-platformok korlátozásával próbált véget vetni - a demonstrálok ezek hiányában ugyanis nehezebben tudnak kommunikálni, menekülési útvonalakat keresni és helyzetjelentést adni társaiknak. Az Anonymous nemzetközi hackercsoport közben állami weboldalakat tett használhatatlanná, majd pedig térfigyelő kamerák százai fölött vette át az irányítást. Elon Musk, a SpaceX és a Tesla nevű cégek első embere azt ígérte, aktiválni fogja Iránban a Starlink műholdas internethálózatot, hogy így segítse a helyi tüntetők és a lakosság dolgát. A gesztus az amerikai kormány nyilatkozatára tett válaszlépés is, aminek célja, hogy az irániak ne maradjanak - tartósan - internet nélkül. (24 hu, hvg) Mozgósítási káosz JUHÁSZ KATALIN K épzeljék magukat az orosz polgárok bőrébe! Az országuk megtámadott egy másik országot, és ha ezzel nem értenek egyet, saját egzisztenciájukat kockáztatják. Ez eddig is így volt, aki például tüntetett a háború ellen, azt vagy a helyszínen gumibotozták kékre-zöldre a rendőrök, vagy bevitték a fogdába. A diákokat kirúgták az egyetemről, az állami alkalmazottak elveszítették állásukat, akik pedig nyilvánosan kritizálták az inváziót, azok folyamatos zaklatásra, jogi procedúrára számíthattak. Abszolút érthető tehát, hogy a nagy többség csendesen meghúzódott - egészen mostanáig. Múlt hétfőn még azt mondták nekik, semmilyen módon nem érinti őket az ukrajnai háború, mert azt hivatásos katonák vívják, szerdán viszont Putyin kihirdette a „részleges” mozgósítást. Eddig összesen kétszer történt ilyesmi Oroszország, illetve a Szovjetunió területén, az első mozgósítást még a cár rendelte el, a másodikat pedig Sztálin. És hiába történik ma már minden online és szervezetten, az adminisztrációban meglehetős káosz mutatkozik. Putyin háromszázezer besorozandó állampolgárról beszélt, de ez állítólag kamu szám, valójában egymillió katonaköteles férfival számol a hadsereg. Oroszországban jelenleg is érvényben van a kötelező katonai szolgálat, amely alapesetben egy év, és 4-6 hetes alapkiképzés előzi meg. Ezt a felkészülést azonban nem biztos, hogy lesz idő abszolválni. És ha lenne is, akkor sincs, aki kiképezze az embereket, mert a kiképzőtisztek zöme Ukrajna területén harcol. Állítólag már tavasszal is ez volt a helyzet, a kiképzés akadozott, illetve csupán formális volt. Mostanában már olyan hírek is érkeztek Moszkvából, melyek szerint a tüntetésekről egyenesen a sorozásra, majd a frontra viszik a férfiakat, hogy alaposan megtanulják, mi is az a hazaszeretet. Őket a megtizedelt egységek „feltöltésére” használják, vagyis menet közben kénytelenek megtanulni a fegyverhasználatot, már ha jut nekik működőképes lőfegyver. Aki ilyen feltételek mellett túléli az első három-négy hetet, az már kiképzett katonának számít. A szolgálat megtagadásáért, szökésért vagy egyéb ellenállásért az eddigi öt helyett tíz év szabadságvesztés jár. A múlt héten még azt ígérte az orosz vezetés, hogy csak a katonai tapasztalatokkal rendelkezőket mozgósítják, az egyetemistákat és sokgyerekes apákat békén hagyják. Ehhez képest ma már azt olvastam valahol, hogy Jakutföldön az illetékesek végigjárták az egyetemeket, és minden fiút azonnal elvittek. A sokgyerekes anyukák is arról számoltak be a közösségi hálón, hogy férjeiket gond nélkül besorozták. A rendőrség pedig egyre brutálisabban lép fel a tüntetők ellen. Ezek után természetes, hogy a háborúellenes oroszok tömegével menekülnének az országból. Kérdés, hogy hol fogadják be őket. Nálunk például nem kapnak automatikusan menekültstátuszt, a szlovák szervek közölték, hogy minden egyes esetet külön-külön megvizsgálnak. El sem tudom képzelni, honnét veszik áz ehhez szükséges munkaerőt és adminisztratív eszközöket, de tegyük fel, hogy sikerül mindezt biztosítani. Ez esetben is hetekig eltarthat, amíg egy-egy család, illetve családfő viselt dolgainak kellő alapossággal utánanéznek. A magam részéről az utóbbi időben ritkán értettem egyet a magyar kormány döntéseivel, de ez esetben kalapot emelek előttük, amiért gond nélkül beengednek és segítenek minden orosz menekültet. Mert ez: az értelmetlen háború őket is ugyanúgy sújtja, mint az ukránokat. És ha nem érzik biztonságban magukat saját országukban, nekik is joguk van másutt menedéket kapni. Attól tartok - és nem vagyok egyedül -, hogy sokáig tart még ez az öldöklés, és mindannyian megszenvedjük. Legyünk emberségesek, megértők, tényleg képzeljük magukat az ő helyükbe, és közben ne foglalkozzunk azzal, milyen nemzetiségűek! Remélem, sikerülni fog... FIGYELŐ Delfinek gyógyítják az ukrán katonákat Légitámadásokban traumatizált delfinek gyógyítják a traumatizált ukrán katonákat - Harkivban ugyanis van egy delfinárium, ahol légitámadásokat is túlélt delfinek és belugák várják a háborúból hazatérőket. Az oroszok a február 24-én indított háború első óráiban elfoglalták Harkivot, de a Nemo delfinárium azóta is működik, háborús üzemmódban. (I68.hu) Pápa: A hívők dolga a bevándorlók segítóse Ferenc pápa a bevándorlók és menekültek világnapján a bevándorlók befogadásáról beszélt a dél-olaszországi Materában, írja az MTI. Az egyházfő a szabadtéri misén egy „befogadó, testvéries jövőt” szorgalmazott, amelyben megvalósítják „Isten tervét”, egy embercsempészettől mentes, békés világot. Hozzátette: „A bevándorlókat üdvözölni, segíteni, támogatni és integrálni kell.” A pápa menekülteket és szegényeket védő megszólalásai az elmúlt években gyakoriak voltak, de Ferenc már a megválasztása utáni, 2013. júliusi lampedusai látogatásával is szimbolikusan jelezte, hogy fontos témának tartja ezeket. Az egyházfő a 2015- ben kezdődő bevándorlási válság idején is felszólalt a menekültek védelme mellett, mondván, a kereszténységjegyében segítenünk kell embertársainkon. (telex)
