Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)

2022-09-26 / 222. szám

www.ujszo.coml 2022. szeptember 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Hány otthonunk lehet az életünk során? r MÉSZÁROS KRISZTINA erda kora délután a j-tm kisfiámmal a falusi i W élelmiszerbolt előtt M-jL ülünk egy pádon. A gyerek az oviban tartózkodás he­lyett kénytelen elviselni az anyja folyamatos figyelmeztetését: fújd erősebben az orrod, megint inni kell, gyere, használni kell az orr­­cseppeket! A fiam ott kuporog mel­lettem, legófigurák kerülnek elő a zsebéből, harcol velük, szakadékba zuhannak, majd megmenekülnek a szuperhős szuper erejének hála. Né­zem a gyermekem, miközben süti a hátamat a nap, és eláraszt a béke érzése, mert hihetetlen nyugi van körülöttünk, csendesek az utak, já­rókelők alig vannak. Néha beszélek a kicsihez, aki pár szavas válaszokkal próbál le­rázni, mert nagyon lefoglalja a já­ték - minden hónappal magasabb, önállóbb, erősebb fiú, hamarosan már ennyire sem vesz igénybe, mint most. Mivel ő nem sok figyelmet igé­nyel tőlem, lehetőségem van megfi­gyelni a körülöttem és bennem zajló eseményeket, érzéseket, hangula­tokat. Egészen belemerülök a har­móniába, amikor eszembe jut, hogy mióta élek a falumban, és tudatosí­tom, hamarosan vár ránk a költözés, el, egy másik faluba. A lakhelyem, amely eddigi kor­szakaim színhelye volt, az embe­rek, akiket még egykor fiatal szü­lőként csókolommal köszöntöttem, ma már nyugdíj előtt álló, ráncaikat vállaló nagyszülők, mind passzív részesei voltak a mindennapjaim­nak. Ma még természetes velejá­rói a reggeli sétáknak, amikor ovi­ba ballagunk a gyerekkel, tavasz­­szal majd csak a kocsiból látom őket. Nagyokat köszöntünk, tudom, ki kinek a fia, lánya, emlékszem a közös élményekre, ha vannak. A kisfiam gyakran kérdi: te őt hon­nan ismered, én pedig azt mondom: de hát egy helyen élünk, így előbb vagy utóbb az emberek megismerik egymást. Ettől a biztonságot adó, ismerős közegtől és az emberektől kell ha­marosan elbúcsúzni, persze, csak lélekben, nagyot sóhajtva, hogy ez a korszak is lezárul, ez is megválto­zik, indul egy másik, szép házzal, kerttel. Kinek mi az otthon? A négy fal, a kerítéssel szegélyezett udvar, az utca, a falu, a város? S ki számít eb­ben a közegben? A szűk család, a nagy rokonság, a templomba járó kör, a munkatársak? Talán kisgyermekes anyaként éreztem leginkább, hogy ez a kis világ, amely a falum, az otthonom. Azokkal, akiket nem kedvelek, de az egész részeként elfogadok. Ez az a földrajzi hely, ahol, ha a határban fu­tok, nem félek, mert bárkijöhet rozo­ga bicajjal, az biztosan köszön vagy biccent, hiszen tudjuk, ki a másik. Nem tudom, hány falu lehet az ember otthona élete során. De a mi­énk bűbájos: fáival, amelyek ága­it minden évszakváltáskor némán kémlelem, a kanálissal, amely ma­gas náddal szegélyezett, a vadka­csákkal, amelyek ideszoktak, mert etetve vannak, a mókusokkal, ame­lyek a jegenyékre szaladnak fel, miközben a játszótéren a gyerekek izgatottam kiabálják egymásnak, hogy nicsak, itt van, figyeld! Végtelen szeretettel és hálával emlékszem az elsős tanító nénim­re, akinek családi háza helyén ma az unoka épített szép, új házat, de megmaradt a Szűz Mária-szobor az előkertben, ami előtt elhaladva a nagynéném után keresztet vetettem mint gyerek. Nehéz lesz mindezt hátrahagyni és csak látogatóba hazajönni. Ülök a pádon, és könnyes lesz a szemem, mert tudom, ez az ősz az utolsó itt, az otthont nyújtó faluban. WFP: éhínség kopogtat a világ ajtaján Gyors lépéseket sürget David Beasley, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) ve­zetője, aki szerint éhínség ko­pogtat a világ ajtaján, amely „tökéletes viharral tetézett tö­kéletes viharral néz szembe”. A diplomata szerint hamarosan „káosz lesz az egész világon”, s ezt elkerülendő arra kérte a világ milli­árdosait: áldozzák fel „pár napi profit­jukat”, és segítsenek megoldani a mű­trágya-ellátást, különben jövőre sú­lyos élelmiszerhiány lesz világszerte. Beasley rámutatott: pár éve még „csak” 80 millióan éheztek, ám a klí­maválság miatt 135 millióra, majd a koronavírus-járvány miatt 275 milli­óra nőtt a számuk. Majd jött az ukraj­nai háború miatti energia-, műtrágya- és élelmiszerhiány, s már 345 millióan éheznek. „Ezen belül 50 millió azok­nak a száma, akik az éhínség kapu­ján kopogtatnak, és ha nem jutunk el hozzájuk, akkor éhínség lesz, és még 2007-2008-ban és 2011-ben sem látott mértékben fognak országok desta­­bilizálódni, és megindul a tömeges migráció” - figyelmeztetett Beasley. Ukrajna 400 millió ember táp­lálásához elég élelmiszert állít elő, és a háború miatt az. oroszországi szállításokban is zavar támadt. Sú­lyosbítja a helyzetet az infláció és az, hogy a koronavírus-járvány so­kakra gazdaságilag megsemmisítő csapást mért. „Ez a tökéletes viharral tetézett tö­kéletes vihar” - hangsúlyozta Beasley, rámutatva: anyáknak a világon vá­lasztaniuk kell, hogy étolajat vesznek és enni adnak a gyerekeiknek, vagy fűtőolajat, hogy ne fagyjanak meg, mert mindkettőre nem futja. (MTI) Uzsorás repülőjegyek SZABÓ LACI akorlatilag percek alatt elfogytak a repülőjegyek az Oroszországból induló járatokra, a fiatal, hadköteles, behívható férfiak menekülnek a háború elől. Vlagyimir Putyin mozgósításról szóló bejelentése után alig lehe­tettjegyet találni, ha valakinek „szerencséje” volt, tudott még foglal­ni, ám az árak az egekbe szöktek. E sorok írásakor a legolcsóbb jegy Moszkvából Isztambulba - aho­va még korlátozás nélkül utazhatnak az oroszok - 1081 euró volt, más­napra, de ebből is már csak egyetlenegy maradt, és lehet, mire végzek a mondattal, már le is foglalták. Hasonló a helyzet az összes olyan járat­nál, amelyre szabadon foglalhatnak az orosz férfiak. Hétfőtől péntekig tartó időszakra jelenleg a „legkedvezőbb” ár 3304 euró, a legdrágább pedig 11 881 euró - igaz, ez utóbbi már első osztály, de ez a mostani helyzetben senkit sem izgat, hiszen nem a luxusra vágyik, csak az eset­leges halál elől menekül. Ezekből a jegyekből is csak egy-egy foglalha­tó, és ismerve a légitársaságok üzletpolitikáját, nagy valószínűséggel az összes járatot túlkönyvelik, ami azt jelenti, hogy több jegyet adnak el az adott gépre, mint amennyi hely valójában van rajta. így valakik minden bizonnyal lemaradnak, és ilyen helyzetben az átfoglalás sem egyszerű, ha nem lehetetlen. Igaz, az egyirányú jegyek mindig drágábbak, mint az oda-vissza szólók, ám most retúrjegyet nem is lehet foglalni (akár azzal a tudattal, hogy a visszafelé szóló részt nem veszi igénybe a menekülő utas), ez esetben pedig nem is lenne értelme. Mondhatnánk, hogy ilyen helyzet abszolút piaci alapú, hiszen az extrém kereslet felverte az árakat, ám ez esetben, lehet, érdemes lenne a légitársaságoknak is némi humanitárius szempontot mérlegelni, és nem a profit maximalizálására törekedni. Átéltünk már hasonló helyzetet, nem is olyan régen, amikor kitört a koronavírus-járvány, a külföldön, sokszor távoli országokban rekedt utasok csak sok ezer eurós jeggyel tudtak hazatérni, ha szerencséjük volt... S bár voltak kormányzati „menekülőjáratok”, ám ezekre is csak a legszerencsésebbek fértek fel. A többiek pedig a reptéren éjszakáz­va várták a csodát, hogy talán sikerül hazatérniük, a kötelező kéthetes karantén sem volt elrettentő, csak jussanak haza. Nem ritka a turizmusban, hogy az extrém kereslet extrém árakat eredményez. Ha egy nagy, nemzetközi esemény van egy adott vá­rosban, akkor az oda tartó járatokra méregdrágán adják a jegyeket, a szállodatulajdonosok is maximalizálják a szobaárat, sokszor irreá­lis szintre emelve. Amikor például a Forma-l-es futam van Budapes­ten, a normál esetben 50-100 euróért foglalható szoba 5-600 euróba is kerül, vagy amikor Barcelonában van az MWC mobilkommuniká­ciós szakkiállítás, akkor a háromcsillagos, normál esetben 50-100 eu­rós szobaár sokszor 1500-4000 (!!!) euróra is felemelkedik, mondván, az IT-cégek úgyis kifizetik. Hasonló a helyzet a karácsonyi repülője­gyeknél is, sokszor öt-tízszeres áron kínálják őket a légitársaságok, hi­szen a nagy kereslet extrém árakat eredményez. Ám van egy jelentős különbség a két helyzet között - míg az egyik a menekülésről szól, addig a másik egy élményről, esetleg szakmai, üzleti utazásról. Bár ez utóbbi esetében sem helyes, hogy a normál ár 30-40-szeresét is elkérik, de ilyen a piac. A Covid-helyzetnél vagy most a menekülő orosz férfiak esetében azonban érdemes lenne be­vezetni egy humanitárius elemet, amikor nem a profit maximalizálá­sa, legfeljebb a járat nyereségessége lenne a szempont. Ez pedig egy jó pont lehet az adott légitársaságoknak (amelyek sokszor előszeretet­tel dicsekednek ilyen-olyan pici jótékonysági akciókkal), szívesebben utaznak majd velük azok, akik segítséget kaptak baj esetén. Mert a mostani, már-már uzsoraáron kínált jegyekkel nemcsak az addigi éle­tüket vesztik el, de sok esetben a vagyonukat is. Igaz, megmenekül­nek a háború elől... FIGYELŐ Putyin beavatkozik a háború tervezésébe A New York Times amerikai hír­szerzési információkra hivatkoz­­ta azt írta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az elmúlt hetekben a korábbiaknál közvetlenebbül avat­kozott bele a háború stratégiai ter­vezésébe. Többek között elutasí­totta parancsnokai azon kérését, hogy engedjék őket visszavonulni Herszonból. Egy rendezett visz­­szavonulással az orosz haderő ren­geteg felszerelést és emberéletet megóvhatna, de egy ilyen lépés nyilvánvaló jele lenne annak, hogy az oroszok kudarcot vallottak a há­borúban. A New York Times azt írta hírszerzőkre hivatkozva, hogy a színfalak mögött Putyin még in­kább bevonódott az irányításba, például megmondta a parancsno­koknak, hogy ő hozza meg a stra­tégiai döntéseket a terepen is. Bár az orosz elnök néhány tanácsot elfogadott a katonai vezetőktől, fe­szültséget okoz a vezérkarban új szerepe. Az amerikai hírszerzés szerint miután Putyin elutasítot­ta a visszavonulást Herszonból, az orosz csapatok morálja még lejjebb süllyedt. Az utánpótlási vonalaik egy részét már így is elvágták, és most attól tartanak, hogy az ellen­támadó ukrán haderő megadásra késztetheti őket. Amerikai tiszt­viselők szerint magas rangú orosz tisztek többször megkérdőjelezték a háború korai terveit is. Többen úgy vélték, hogy a villámháború­hoz elégtelen fegyverzettel és nem megfelelően képzett csapatokkal indultak el. Putyin ezután képes volt a korrekcióra, hátrébb vonult, és engedte, hogy új stratégiát dol­gozzanak ki főtisztjei. (Tx)

Next

/
Thumbnails
Contents