Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-24 / 221. szám
4 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. szeptember 24. | www.ujszo.com Elrajtolt a népszavazási bohózat Az egyetlen ország által sem elismert népszavazás Luhanszkban. Az oroszok által sürgetett voksolás végeredménye előre borítékolható. (TASR/ap) RÖVIDEN Szijjártó Péter kezet rázott Lavrovval New York. Az ENSZ New York-i közgyűlése újból alkalmat adott arra, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kezet rázhasson régi barátjával, Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. A beszélgetésre egy olyan teremben került sor, aminek a falán Vlagyimir Putyin képe lógott. Szijjártó Péter egyedüli ÉU-s külügyminiszterként tárgyalt Lavrovval, ezt megelőzően az unió arra kérte a tagállamokat, hogy ne tartsanak kétoldalú megbeszéléseket az orosz féllel. (444, ú) 20%-os infláció Magyarországon Budapest. Varga Mihály pénzügyminiszter felvázolta, mekkora válság vár Magyarországra: az idei év utolsó negyedévétől 2023 utolsó negyedévéig recesszió, 20 százalékon tetőző, és 2023 közepéig alig mérséklődő infláció, az idei évre a vártnál sokkal nagyobb költségvetési hiány. A kormány ráadásul újratervezi a már elfogadott 2023-as költségvetést, mivel az visszaesés helyett még növekedéssel és csupán 5%-os inflációval számolt. (hvg, ú) Újra jön a nemzeti konzultáció Budapest. A Fidesz arra kéri a kormányt, hogy kérdezze meg a magyarokat az Oroszország elleni, energetikai tárgyú EU-s szankciókról. Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető szerint a nemzeti konzultációval Európában elsőként a magyarok mondhatnák el a véleményüket. Igaz, már csak utólag, és olyan szankciókról, amelyeket Magyarország is megszavazott, de ezeket Orbán Viktor kormányfő szerint most vissza kellene vonatni. Az újabb kormányzati propagandaakció költsége 6-10 milliárd forint is lehet. (hvg) ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva, ötnapos népszavazás kezdődött tegnap az ukrajnai szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint Herszon és Zaporizszsja megyék orosz ellenőrzés alá került területeinek Oroszországhoz való csatlakozásáról. Továbbra is menekülnek az oroszok a besorozás elől. Ukrajna négy tartományában népszavazás kezdődött az orosz ellenőrzés alá került területeinek Oroszországhoz való csatlakozásáról. Az első szavazóhelyiségek az orosz Távol-Keleten, majd Szibériában nyíltak meg az érintett területek elmenekült lakosai számára. Oroszországba csak a háború kezdete óta a védelmi tárca szerint több mint 3 millió embert evakuáltak. Biztonsági okokból személyes szavazás mind a négy régióban csak a zárónapon, szeptember 27-én lesz, addig mozgóurnás szavazással vagy a szomszédos területeken lehet majd voksolni. A Donyecki Népköztársaság 450 szavazóhelyiséget nyit meg a területén, több mint 200-at Oroszországban. Herszon megyében 8 területi és 198 körzeti választási bizottság alakult, de a helyi lakosok a Krímben, Moszkvában és számos más orosz városban is szavazhatnák. Moszkva szerint a donyecki régióban potenciálisan másfél millió, Herszon megyében 750 ezer, Zaporizzsja megyében pedig félmillió ember adhatja le szavazatát. A Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban a szavazólapokat csak oroszul nyomtatták ki, Herszon és Zaporizzsja megyében pedig ukránul és oroszul. A nyugati hatalmak előre jelezték, hogy a népszavazás eredményét nem fogják elismerni, ugyanúgy, ahogy az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krímben megtartott referendumét sem. Az orosz erők az ún. népszavazások miatt fokozták a lakosság terrorizálását és orosz útlevelekkel történő ellátását az általuk megszállt ukrajnai területeken - közölte az ukrán vezérkar friss helyzetjelentésében. A kijevi katonai vezetés információi szerint az oroszok Herszonban megerősítették az általuk alakított rendészeti szerveket, akiknek tagjai átvizsgálják a házakat, és pszichológiai nyomást gyakorolnak a helyi lakosokra. Herszon megye településein a megszálló hatóságok képviselői a humanitárius segélyek elosztásának ürügyén igyekeznek megszerezni a helyi lakosok személyes adatait. Értesülések szerint az oroszok fegyveres csoportokat hoznak létre, hogy azok végigjárják a házakat, és rákényszerítsék az embereket, hogy vegyenek részt a „népszavazáson”. Az ukrán vezérkar szerint Zaporizzsja megye megszállt területén a helyi lakosoknak pénzjutalmat és ajándék háztartási gépeket ígérnek a személyes adatok megadásáért és az orosz állampolgárság felvételéért. Szinte bárkit besoroznak Csütörtök este legalább két újabb orosz toborzóirodát próbáltak felgyújtani az Amuri területen található Szvobodnijban és a habarovszki Iparosnyijban. A részleges mozgósítás szerdai bejelentése óta már legalább öt irodát támadtak meg. Gyújtogatások történtek Szentpéterváron, az Orenburgi területen lévő Gaiban és a Transz-Bajkál területen lévő Kira faluban. Még mielőtt buszra szálltak volna, összeverekedtek a mozgósított fiatalok Oroszországban. Részegen elkezdték egymást csépelni, ami jelzi, hogy nem lehet túl jó a csapatmorál. Az incidens a Japántól északra elhelyezkedő Kuril-szigeteken, Juzsno-Kurilszken történt, ami azt jelenti, a hatalmas ország legtávolabbi csücskéből is viszik a frontra a hadkötelezetteket. Állítólag akár 4 gyerekes családapákat is érint a mozgósítás, van, hogy 60 év körüliek kapnak behívót, sőt a Mongóliával határos Burjátföldön a helyi egyetem diákjait vitték el, pedig ők minimális katonai kiképzésen sem estek át. Rolleren menekülnek Továbbra is sok orosz állampolgár várakozik a finn határon belépésre várva, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalosan 300 ezer embert érintő részleges mozgósítást rendelt el az ukrajnai háború miatt. A délkeleti határon változatlanul nagy a forgalom - tájékoztatott tegnap a finn határőrség. Már csütörtökön is sokan hagyták el Oroszországot, az átkelni vágyók száma megduplázódott az előző heti adatokhoz képest. A legtöbbet a rendkívül forgalmas vaalimaai átkelőnél kellett várni, ahol mintegy 500 méteres kocsisor alakult ki. Á második legnagyobb határátkelőnél, Nuijamaánál is a szokásosnál hosszabb ideig kellett várakozni. Eközben Finnország beutazási korlátozásokat fontolgat. Finnország egyike azon utolsó európai államoknak, melyeken keresztül az orosz állampolgárok még elhagyhatják országukat. Rollereket bérelnek és azzal mennek át az orosz-grúz határon az országból menekülők - állítja a Guardian moszkvai tudósítója. Andrew Roth szerint hatalmas, 8 órás várakozást igénylő kocsisor áll Oroszországból Grúzia felé a határon, ezt pedig sokan a környéken bérelhető rollerekkel előzik meg. Korábban hasonló történt az orosz-norvég határon is, ahol sokan biciklin keltek át. A határt gyalog nem lehet átlépni, csak járművön, de mivel a roller is járműnek számít, az amúgy gyalog utazóknak ez a legegyszerűbb megoldás az átkelésre. Gyerekkínzó oroszok A helyszínen gyűjtött bizonyítékok alapján megállapítható, hogy Ukrajnában háborús bűncselekmények történtek - jelentette be tegnap az ENSZ által életre hívott független bizottság elnöke, a norvég Erik Mose. A bizottság tagjai 27 helyszínt kerestek fel Ukrajnában Kijev, Csernyihiv, Harkiv és Szúrni térségében, és több mint 150 áldozattal és szemtanúval beszéltek. A vizsgálóbizottságot márciusban hozta létre az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa annak érdekében, hogy kivizsgálja a jogsértéseket. Mose az Emberi Jogi Tanács előtti beszámolójában elmondta: az orosz hadsereg lakott területeket bombázott, civileket végzett ki és kínzott meg, nemi erőszakot követett el és rosszul bánt az ukrán lakossággal. Lesújtott minket a felkeresett régiókban elkövetett kivégzések nagy száma - tette hozzá a tisztségviselő. A bizottság olyan eseteket is dokumentált, amelyekben gyerekeket erőszakoltak és kínoztak meg és jogellenesen tartottak fogva - mondta Mose. Megjegyezte, a háborúban a gyermekeket sem kímélték. 436 holttestet exhumáltak a kelet-ukrajnai Izjum város egyik tömegsírjából, a holttestek közül mintegy 30-on kínzások egyértelmű jeleit találták. (MTI, Tx, 24.hu) A tartalomból: • Meghosszabbították a kérvények benyújtásának a határidejét • A szármaradvány hasznosítása a biogazdaság keretein belül Hogyan lehet jó termésünk fokhagymából? Fontos olasz választás Róma. Olaszország ideológiai és fizikai megvédelmezése állt az olasz jobbközép koalíció csütörtöki, Rómában tartott kampányzáró rendezvényének középpontjában az érintett pártok vezetőinek felszólalásai szerint. A vasárnapi választás előtt néhány nappal, a szombati kampánycsendre is készülve az Olasz Testvérek (Fdl), a Hajrá, Olaszország és a Liga pártok alkotta szövetség vezetői egyhangúlag kiálltak Olaszország stabilitásának helyreállítása mellett. A 85 éves Silvio Berlusconi, a Hajrá, Olaszország vezetője, aki négy kormányban szolgált az ország miniszterelnökeként, elítélte a „pénzügyi elnyomást és a migránsok ellenőrizhetetlen invázióját.” Úgy tűnik, Berlusconi együttérez Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, legalábbis erre utal az egyik megjegyzése: „Putyint az orosz nép, a pártja, a miniszterei kényszerítették arra, hogy elindítsa ezt a különleges műveletet.” Matteo Salvini, a Liga párt vezetője emlékeztetett rá, hogy belügyminiszterként egyszer már megakadályozta az illegális bevándorlók olaszországi partraszállását, s kormányra kerülve most sem cselekedne másképp. Giorgia Meloni, a fasiszta múltú Olasz Testvérek miniszterelnök-jelöltje közölte: „Erős mandátumok megszerzésével szilárd kormányt fogunk építeni, amely öt évig hatalmon marad majd.” A korábban Mussolini diktátorról dicsérően nyilatkozó Meloninak jó esélye van rá, hogy az első nő legyen Olaszország miniszterelnöki posztján. A felmérések, melyeket utoljára a választás előtt két héttel közöltek, negyvenhat százalékos támogatottságot mutattak a hárompárti, erőteljesen populista, illetve részben fasiszta múltú jobbközép koalíció számára, ami a kétharmados parlamenti többséghez is elegendő lehet. Az is előfordulhat, hogy az új parlament első üléséig, október 13-áig nem alakul meg a kormány, így akár a jövő évi költségvetési csomag parlamenti elfogadása is kitolódhat. (MTI.Tx, ú)
