Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-23 / 220. szám
www.ujszo.coml 2022. szeptember 23. KULTÚRA 9 Tiltakozni a konvenciók eilen A pozsonyi Kunsthalle csoportos kiállítása 15 kortárs alkotó egy-egy művét vonultatja fel RÖVIDEN Télre bezár az Erkel Színház Mina Bonakdar berlini divattervező Fail better és Sámuel Linus Gromann Frankfurtban élő képzőművész Prime Time cfmü alkotása (A szerző felvétele) HAVRAN KATI Pont olyan nehézkes lenne műfajilag behatárolni a Kunsthalle Nieőo horí (Valami ég) című aktuális tárlatát - van itt videó, fotó, performance, divat és szobrászat -, mint ha a tárnáját szeretnénk meghatározni. A közös nevezőt mindezeken túl, műfaji és tematikus korlátokat hátrahagyva, valahol a korszellem ábrázolásában kereshetnénk. Aki besétál a Szlovák Nemzeti Felkelés terére nyíló fő kiállítóterembe, vagy csak elsétál a kiállítóterem üvegfala mellett, első pillantásra egymástól teljesen eltérő motívumokba botlik majd: egy digitális kijelzőn visszaszámlálást látunk, van itt egy szürke falióra, felöltöztetett manöken modell, hangjáték egy felmosórongy és egy tisztítóflakon között, installáció billiárdgolyókból, kompozíció magassarkú cipőkből, a kivetítőkön pedig rövid videófelvételek és fotók váltakoznak. Ha nem maradunk a felszínes nézelődésnél, és merünk elmélyedni az alkotók által felkínált gondolatmenetekbe, fel fog tűnni, hogy az alkotások összefüggnek: azt vizsgálják, hogy hogyan létezünk a mai fogyasztói társadalomban. A művek többségében központi helyet foglal el az emberi test: az alkotók a test viszonyát vizsgálják mindazzal, ami körülvesz bennünket és ami megalkotja azt a rendszert, melyet normának tekintünk. A kiállítás anyaga helyenként pont azért tűnhet akár provokatívnak, mert azt boncolgatja, milyen, amikor a létezés és az emberi test eltér azoktól a társadalmi szabályoktól, amelyek mindennapi életünket meghatározzák, és amelyek követendő szabályként vannak belénk kódolva. A tárlaton kiállított művek tizenöt alkotója többnyire európai városokban élő művész (Berlin, Frankfurt és Bécs a leggyakoribb helyszínek). Alkotásaikban jellemzően a normativitás fogalmát kérdőjelezik meg, azokkal a társadalmi konvenciókkal mennek szembe, melyeket előírásszerűnek tekintünk. Ezek a művek a kor lenyomataiként is értelmezhetőek, egyben azt is bizonyítják, hogy a korszellem a mai felgyorsult világban állandóan változik. Julius Pristauz kurátor úgy fogalmaz, hogy „a kiállítás a jelen pillanat érzékelését illusztrálja - a kortárs kultúra vizsgálatából indul ki, annak produkciójából és a feszültségekből, melyek vele függenek össze.” Egyes alkotók a popkultúra elemeit veszik ehhez alapul, a mindennapi használati tárgyakból indulnak ki - legyenek azok tisztitószerek utáni üres flakonok, körömcipő vagy egy próbababa. Vannak, akik arra az elmélyülő gazdasági krízisre reagálnak, amely a művészetekre is kihat, hiszen napjainkban a művészetben is gyakran az anyagi irányultság a mérvadó. Mások az emberi test kortárs megjelenítési módjait vizsgálják. Anna Rímmel ir származású, Bécsben élő alkotó videómontázsa például a popkultúra által „felöltöztetett” (vagy épp eltorzított) emberi test és az antik, klasszikus szépségideál között húzódó párhuzamokra és összefüggésekre világít rá. És ha már az emberi testnél és a konvenciók felborításánál tartunk, mindenképp érdekes Nelson Sullivan műveit megemlíteni - aki egyébként az egyetlen tengerentúli résztvevője ennek a kiállításnak a queer szubkultúrát dokumentálta New Yorkban 1983-tól haláláig. Érdekes, hogy Sullivan, aki a manhattani queer művészéletet és az éjjeli klubok világát videózta, már a nyolcvanas években videóblogokat készített - még azelőtt, hogy a műfaj népszerűvé vált volna az internetnek köszönhetően. Sullivan videóanyagait egy New York-i levéltárban archiválták, ebből érkezett most egy válogatás Pozsonyba. A tárlat összesen három teremben helyezkedik el, a Kunsthalle teljes kiállítóterét kihasználva. Az itt látható műveket a progresszív művészeti szemlélet jellemzi, azonban bárki előtt nyitva állnak, aki nem fél attól, hogy belekóstoljon egy-egy alkotás nyújtotta gondolatmenetbe, értelmezze a felkínált asszociációkat - még akkor is, ha ezek az asszociációk az első pillanatban ijesztően hatnak. Jön a második Free Noise Music Festival (Képarchívum) Két és fél év kényszerszünet utón októberben újra megrendezik Somorján a Free Noise Music Festivalt. A szervezők ebben az évben a feltörekvő hazai magyar zenekarokat szeretnék bemutatni a közönségnek. Az eseménynek a Somorjai Városi Művelődési Ház nagyterme ad otthont október 8-án 17 órától, a belépés ismét ingyenes lesz. A hosszúnak ígérkező est folyamán több érdekes formáció is színpadra lép. A szervezők egy kezdő zenekarnak is esélyt szeretnének adni, így a fesztivál nyitányaként a 2019-ben alakult komáromi Entrópia hallható. Még középiskolásként kezdtek együtt játszani, stílusuk a heavy metal, de ez nem akadályozza őket abban, hogy akár Faludy-verset is megzenésítsenek. Utánuk következik a dunaszerdahplyi Anima zenekar, amelynek tagjait sokaknak talán nem is kell bemutatni, hisz a hazai zenekedvelők jól ismerhetik a Biró testvéreket, Mátét és Dávidot, akik nem mellesleg a dunaszerdahelyi Rockfeszt lelkes szervezői is. Az alternatív rock vonalat képviselő bősi/somorjai supergroup, a Gomoly Csiba Csibusz Gábor veze-A Phoenix RT tésével működik, aki egyben a Free Noise fesztivál egyik szervezője. A zenekar idén tervezi kiadni újabb kislemezét, amelyről több számot is be fognak mutatni. Az est további fellépője a stoner rock műfajt képviselő The Butchers Somorjáról, akik itt fogják megünnepelni a zenekar fennállásának 10. évfordulóját. A régebbi szerzemények mellett a The Butchers bemutatja majd pár új dalát is. Az estet a csallóközcsütörtöki Phoenix RT zárja. Ez a szimpatikus rockzenekar az utóbbi években komoly rajongótáborra tett szert, és szép sikereket ért el. Megfordultak már minden klubban és nagyobb fesztiválon Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Ausztriában is. Olyan népszerű magyarországi zenekarokkal turnéztak együtt, mint a Tankcsapda, a Road, a Depresszió, a Kowalsky meg a Vega, a Junkies vagy az Alvin és a Mókusok, emellett két alkalommal is részt vettek A Dal című tévés zenei vetélkedőn. A 2019-ben rajtolt Free Noise Music Festival egy igazi alulról jövő kezdeményezés, amely Somorja város vezetésének anyagi támogatásával kerül megrendezésre. Megkockáztatjuk, hogy ennek a befektetésnek van értelme, a hazai magyar amatőr zenekarok fellépési lehetőségei ugyanis igen korlátozottak, és a helyzet évről évre romlik. Egyre kevesebb klub alkalmas arra, hogy élő koncerteknek adjon helyet, a fellépők pedig általában saját zsebből fizetnek a helyi technikus szolgálataiért, és a bevételből kapnak százalékot. A koncepció némiképp változott, mivel a fesztivál eredetileg showcase jellegű volt, vagyis a zenekarok gyors egymásutánban váltakoztak a színpadon, és 20 perc tiszta játékidőt kapnak - a szakemberek ennyiből már meg tudták állapítani, mennyire izgalmas, piacképes a produkció. Idén azonban mindenki teljes koncertprogramot mutathat be, hiszen egy kivétellel már ismertebb fellépőkről van szó. (juk) Budapest. A megemelkedett rezsiárak miatt a fűtési szezon idején nem lesznek előadások az Erkel Színházban. „Az Operaházra és az Erkel Színházra vonatkozóan olyan árakat kaptunk, amelyek kifizethetetlenek, ezért az Erkelt be is fogjuk zárni november 6-ával, és majd a fűtési idény végén nyitjuk ki”- mondta Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója az InfoRádiónak. A megvont állami támogatás és az új rezsiszámlák összességében hárommilliárd forint mínuszt jelentenek az intézmény költségvetésében. „Most csak arra tudunk koncentrálni, hogy az Operaházat működőképes állapotban tartsuk, és az oda betérő nézőket a legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki. A 18 fokot meg remélem, elviselik majd, úgyis hamar belehelik a nézőteret. Nem hiszem, hogy ott fázás lesz” - nyilatkozta a főigazgató. Amint arról korábban beszámoltunk, az operához tartozó, nemrég felújított és megnyitott Eiffel Műhelyházban is számos előadást töröltek az idei évadban, szintén takarékossági okokból. (juk) Visszadobták Bulgária nevezését Los Angeles. Az amerikai filmakadémia visszautasította a legjobb nemzetközi film Oscar-díjára Bulgária által benevezett, Anya című filmet arra hivatkozva, hogy abban a párbeszédek több mint 50 százaléka angol nyelvű. A deadline.com szerint a film készítői még a nevezés előtt érdeklődtek az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémiánál (AMPAS) arról, pontosan milyen feltételekhez kötik egy idegen nyelvű film indítását a megmérettetésen. A testület válaszában azt közölté, hogy az angol és nem angol nyelvű párbeszédek időtartama alapján döntik el, mely filmek számítanak több mint 50 százalékban idegen nyelvűnek, és ettől függ, hogy indulhatnak-e a kategóriában. A bolgár film alkotói csapatának két tagja - egymástól függetlenül - ezt követően stopperórával lemérte az angol és a nem angol nyelvű párbeszédek hosszát. Egyikük mérése szerint a bolgár, szuahéli és maszáj nyelven folyó párbeszédek időtartama 30 másodperccel meghaladja az angol nyelvűt, a másik mérés pedig még hosszabb, 1 perc 35 másodperces különbséget mutatott az idegen nyelvű szövegek javára. Mivel ennek alapján biztosak voltak abban, hogy Zomica Szofija rendezőnő filmje megfelel az előírásoknak, szeptemberben benevezték az alkotást a legjobb nemzetközi film Oscar-díjára. A visszautasítás után a bolgár jelölőbizottságnak október 3-ig van lehetősége másik filmet jelölni. Nem ez volt az első alkalom, hogy az akadémia a párbeszédek aránya miatt elutasított egy nevezést: két éve Deepa Mehta kanadai rendező Funny Boy című filmjét dobta vissza a testület hasonló okokból. (MTI)
