Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)

2022-09-22 / 219. szám

www.ujszo.comj 2022. szeptember 22. KULTÚRA Film az emberi gyarlóságról Ha jól menedzselik, szerintünk akár az Oscar-jelolésig is eljuthat Ivan Trajkov filmballadája JUHÁSZ KATALIN Mától látható a mozikban a Piargy című, szlovák-cseh­­macedón koprodukcióban, röpke nyolc év alatt kószült film Bárdos Judittal a fősze­repben, aki mellett Mokos Attila is nagyot alakít. Nádasdi Péter pedig papként az ő lelki üdvükért aggódik, ám ez az aggodalom egy ko­molyabb pénzadománnyal azért kiváltható. Frantisek Svantner a múlt század első felének talán legizgalmasabb szlovák írója. Szövegeit különleges, titokzatos légkör jellemzi. Atalában súlyos erkölcsi dilemmákat ábrázol, szereplői lelki állapotát sok metafo­rával, és természeti elemek bevoná­sával érzékelteti. És gyakran a sors, avagy a jóisten is beavatkozik a cse­lekménybe. Piargy lakói például úgy bűnhőd­nek, hogy elsodorja őket egy lavina. A kis hegyi falu néhány perc alatt tű­nik el, mintha az ördög húzta volna le a pokolba. Az egyetlen túlélő pe­dig azt állítja, látta az antikrisztust a romok alatt. A film elején ezt az ügyet oldják a püspöki hivatalban, hümmögve, fejcsóválva - azaz nem titok, ho­gyan végződik a történet. A hüm­­mögés közben képek ugranak be az előttünk álló történetből, az első öt percben csak „nézünk, mint a mozi­ban”, nem nagyon tudjuk összerakni a legót. Aztán lassan, lineárisan és megállíthatatlanul halad a történet a tragikus végkifejlet felé. Minden egyes lépést előre tudunk, de ez nem a kiszámítható dramaturgia, hanem az emberi természet, saját természe­tünk beható ismerete okán van így. Mert hiába játszódik a film cselek­ménye 1939-ben, a hataloméhség, a birtoklásvágy, a kiszolgáltatottság, a választási lehetőségek korlátozottsá­ga, a lázadás elfojtása, a sorsunkba való belenyugvás örök témák, me­lyek egyetemessé teszik ezt a tör­ténetet. Nem véletlenül szövegeltem eny­­nyit a sztoriról, hiszen a Piargy már az alapanyag kiválasztásával győzel­met aratott nálam. A novellát elol­vasva úgy gondoltam, ezt nem na­gyon lehet elszúrni. Igazam lett, sőt minden várakozásomat felülmúlta Ivó Trajkov rendező és kitartó stáb­ja. A film ugyanis - különböző okok miatt - lassúsági rekordot döntött: az első csapó 2016-ban csattant el, a színészek többsége azóta már el is felejtette, mit csinált a kamera előtt, úgyhogy a keddi premieren nyilván ők is csodálkozva pislogtak. Mert amit látunk a vásznon, az lenyűgöző. A dicséretek sorát kezdjük Peter Bencsík operatőrrel, aki igazi má­gus. Képei egyszerre naturalisták és titokzatosak. Kerítés mögül leselke­dik, ajtónyílásokból kukucskál, istál­lóban ólálkodik a kamera, és mindig azt látja meg, amit a szereplők titkolni igyekeznek. A lírai közelik grandió­zus nagytotálokkal váltakoznak, és legalább annyira tükrözik a szereplők lelkiállapotát, mint Frantisek Svant­­ner költői képei. Bencsik a múltba rö­píti a nézőt, miközben szinte észrevét­lenül veti be a legkorszerűbb filmes eszközöket. A szlovák nézők nem láttak még ehhez fogható filmet, talán az Üzlet a korzón ugorhat be nekik itt-ott. Ne­künk, magyar filmrajongóknak vi­szont bevillan a Körhinta, a Talpa­latnyi föld vagy a Ház a sziklák alatt. Teljesen mindegy, hogy a Prágában végzett macedón rendező, illetve az operatőr ismeri-e ezeket a filmeket, lényeg, hogy egy olyan tradícióra kapcsolódtak rá, amely egy konkrét korba ágyazva prezentál egyetemes emberi történeteket, egészen a görög tragédiákig visszanyúlva. A színészek egytől egyig brillíroz­nak. Bárdos Judit percek alatt vedlik át gondtalan fruskából kendős aszr szonnyá, aki belekerül egy remény­telen szerelmi háromszögbe. Mokos Attila élete egyik legfontosabb fil­mes alakítását nyújtja a falu legpén­zesebb gazdájaként, aki úgy gondol­ja, saját birtokán minden az övé, be­leértve fia (Dániel Fischer) feleségét is. Az ő felesége (Lucia Klein Svobo­­da) ugyanis csak arra jó, hogy estén­ként lehúzza a csizmáját, hogy legyen kit elpáholnia, majd megdöngetnie a kocsmából hazaérve. A házhoz ke­rült fiatalasszony átlátja a helyzetet, tudja, hogy nem menekülhet. A ta­nulmányai végeztével hazaérkező fiú bizonyítani akar nagymenő apjának, de rendre alul marad, a fater modern gépek helyett inkább egy új lóra költi pénzét. Utolsó kitörési kísérletként az ifjú férj megveszi a kiutált zsidó Klein család üzletét, hogy terhes fe­leségével kikerüljenek végre az atyai felügyelet alól. Csak itt lép be a tör­ténelem, enélkül a szál nélkül akár időtlen is lehetne a sztori. Ha jól menedzselik ezt a filmet, akár az Oscar-jelölésig is eljuthat. Mert én a magam részéről idén még nem láttam ennél jobb hazai alkotást. Kérem önöket, üljenek be a moziba! Nem fogják megbánni. (A filmről bővebben Mokos Attila be­szél Szombati vendég rovatunkban.) I 9 RÖVIDEN Fábry Zoltán Rozsnyón Rozsnyó. Ma délután 16 órakor nyitják meg a Vox Humana című kiállítást a Rozsnyói Bányásza­ti Múzeum Galériájában, amely a hazai magyar irodalom fontos egyéniségét, Fábry Zoltánt mu­tatja be, és amely az író születé­sének idei évfordulóját ünnepli. Fábry Zoltán Stószon született, idén augusztus 10-én volt szüle­tésének 125. évfordulója. Fábry £ két háború közötti időszak egyik legjelentősebb szlovákiai magyar irodalomkritikusa, a háborút kö­vetően a hazai magyar irodalom meghatározó szervezője volt. A kiállítást november 4-ig tekint­hetik meg az érdeklődők. (hk) Könyvbemutató Somorján Somorja. Szeretettel várják a kicsiket és a nagyokat a somor­­jai Moziba, ahol ma este 18 óra­kor mutatják be Koncz Csilla gyerekkönyvét. Az Emerencia, a jó boszorkány a szerző második kötete. A bemutatón a látogatók találkozhatnak a kötet illusztrá­torával, Zalka Judittal, valamint a másik illusztrátorral is, a szer­ző Julika nevű kislányával. A könyv a Madách Egyesület gondozásában jelent meg, Csan­­da Gábor mutatja be. Koncz Csillának ez a második kötete, az első, a Mélymerülők című re­génye 2020-ban jelent meg. (hk) Marad egy Bosch a Szépművészetiben Budapest. Jövő nyárig a Szép­­művészeti Múzeum állandó ki­állításának új szekciójában lesz látható a július közepén bezárt, Menny és pokol között: Hie­ronymus Bosch rejtélyes vilá­ga című tárlat egyik fő műve, a Földi gyönyörök kertje-tripti­­chon középső részének legko­rábbi, fatáblára készült másolata. A különleges alkotás sokáig ma­gángyűjteményekben rejtőzkö­dött, évtizedek után a budapesti tárlat volt az első alkalom, hogy a nagyközönség is megcsodál­hatta. Szintén a múzeumban ma­rad a Bosch-kiállítás anyagából, az Antwerpenből kölcsönzött, Szent Antal megkísérlését ábrá­zoló festmény. (MTI) Megbocsátott a megreformált Golden Globe-nak Hollywood Miután a műsort tavaly a sztárok és az NBC tévécsa­torna is bojkottélta, úgy tű­nik, a szervezet elegendő vál­toztatást eszközölt ahhoz, hogy januárban újra közvetít­sék a díjátadót. A Golden Globe az Oscar-gála után a legnézettebb filmes díjátadó műsor volt korábban. A 2021-es gála előtt azonban a Los Angeles Times arról számolt be, hogy a díjat odaí­télő, Hollywoodban akkreditált kül­földi tudósítók szövetsége (HFPA) 87 tagú újságíró-testületének egyetlen fekete tagja sincs, és etikátlan gya­korlatot folytat. A cikk megjelenése nagy vihart kavart, a stúdiók, a pub­licisták és a sztárok közölték, hogy nem vesznek részt a díjátadón, Tom Cruise vissza is adta három Golden Globe-díját. A soron következő Golden Glo­­be-gálát január 10-én rendezik meg, és a műsort az NBC, valamint a Pea­cock is sugározza, jelentette be a té­vécsatorna és a HFPA. Az elmúlt másfél évben a HFPA kibővítette és sokszínűbbé tette tagságát, és meg­reformálta szabályzatát. A szerve­zet szerint most szavazó testületük 52 százaléka nő, 19,5 százaléka la­tin-amerikai, 12 százaléka ázsiai, 10 százaléka fekete és 10 százaléka kö­zel-keleti. Az NBC üdvözölte a változtatáso­kat, és ennek fényében ismét műsorra tűzi a díjátadót, amelynek közvetíté­sére 2018-ban nyolcéves szerződést kötött. A Golden Globe-gála régóta fontos szerepet játszik a hollywoodi díjszezonban, mivel hidat képez a de­cemberi bemutatók és az Oscar-díj-át­­adó között, amelyet jövőre március 12-én rendeznek meg. A Golden Glo­­be-jelöléseket december 12-én jelen­tik be. A HFPA-t jelenleg Todd Boehly ve­zeti, akinek befektetési cége, az Eld­­ridge Industries megvásárolta a Glo­­best, és nonprofitból nyereségorientált vállalkozássá alakította. Boehly cége egyben a díjátadót készítő Dick Clark Productions anyavállalata, és ő a díj­átadónak otthont adó Beverly Hilton tulajdonosa is. (MTI) A 80. Golden Globe-díj-átadót január 10-én tartják (Shutterstock) Balról jobbra: Nádasdi Péter, Bárdos Judit, Mokos Attila és Daniel Fischer (Fotók: képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents