Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-22 / 219. szám
2 KÖZÉLET 2022. szeptember 22. | www.ujszo.con Nőhetne az egészségügyi dolgozók bére „Az egészségügy válságban van, ez tény, ami felett nem hunyunk szemet, ugyanakkor nem gondolom, hogy az összeomlás fenyegeti" - jelentette ki Vladimír Lengvarsky (OLaNO-jelölt) egészségügyi miniszter (TASR felvétel) BUGÁRANNA Pozsony A kormány szerdai ülésén rébólintott az egészségügyi dolgozók béremelésére vonatkozó javaslatra, melyről gyorsított eljárásban dönthet a parlament. A koalíciónak azonban az ellenzéki képviselők támogatására is szüksége lesz, így egyelőre kérdéses, az ígéreteken kívül mást is kapnak-e az egészségügyben dolgozók. A jogszabály a tervek szerint 2023. január elsején lép érvénybe. Vladimír Lengvarsky (OEaNO-jelölt) egészségügyi miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a béremelés egy a lehetséges eszközök közül, mely hozzájárul az egészségügyi dolgozók elvándorlásának megakadályozásához és a helyzet stabilizálásához. Kiemelte, a javaslat a kórházak, a gyógyfürdők és mentőszolgálatok, valamint az idősotthonok alkalmazottjait egyaránt érinti, konkrétan 25 egészségügyi hivatás képviselői számíthatnak béremelésre, ha a parlament jóváhagyja a törvényjavaslatot. Vannak kivételek A bemutatott intézkedésből azonban így is kiesnek például a rendelőkben, az iskolákban, az otthoni ápolási ügynökségeknél dolgozó nővérek. A tárcavezető ezzel kapcsolatban azt mondta, nem feledkeztek meg ezekről az egészségügyi dolgozókról sem, viszont a bérautomatát érintő törvény csak a kórházi alkalmazottakra vonatkozik. Állítása szerint már megkezdték a tárgyalásokat a pénzügyminisztériummal a rendelők finanszírozásának növeléséről. A minisztérium állítja, 2013-tól nem volt ennyire átfogó és jelentős béremelés az egészségügyben, s a jobb anyagi jutalmazásnak köszönhetően Szlovákia versenyképessé válik a V4 országai között. Lengvarsky szerint kompromisszum született, s ez a maximum, amit az adott körülmények között ki tudtak harcolni, a jövőben azonban további rendszerszintű intézkedést ígér az egészségügyi dolgozók helyzetének javítására. Eduard Heger (OEaNO) kormányfő és Igor Matovic (OEaNO) szintén arról beszélt, hogy az országot sújtójelenlegi és előző válságok árnyékában kiváltképp fontos, hogy sikerült megegyezni a fizetésemelésben. Matovic szerint a nehéz gazdasági helyzetben, amikor minden euró számít, nem egyszerű előteremteni az intézkedésre szánt 232 millió eurót. A miniszterelnök felszólította az orvosokat, értékeljék át a felmondásuk benyújtását. „Szeretném megkérni az orvosokat, hogy értékeljék át a felmondásukat. Erre most igazán nem alkalmas az idő” - szögezte le, majd arról beszélt, kormánya prioritásként tekint az egészségügyre. Peter Visolajsky, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke augusztusban kritikával illette a kormányt, amiért szerinte továbbra sem veszi komolyan a követeléseiket, így a rendszerszintű megoldás hiányában nem maradt más hátra, mint a tömeges felmondás. A Szlovák Nővérkamara (SKSaPA) elnöke korábban szintén csalódottságát fejezte ki a kormány javaslatával kapcsolatban, elsősorban azt kifogásolták, csak a kórházi nővéreket érinti az intézkedés. Ledolgozott évek A tervezet szerint 2023-tól jócskán megemelik a nővérek alapbérét, az erre irányuló javaslatot már augusztus közepén nyilvánosságra hozták, s azóta lényegében nem változott. Az egészségügyi dolgozók fizetését jelenleg bérautomata szabályozza - a nővérek bérét a szakmai végzettségtől függően a két évvel korábbi átlagbérből állapítják meg. Egy középiskolai végzettséggel rendelkező nővér 2022-ben a 2020-as átlagfizetés 0,89-szeresét kapja kézhez, ami 1008 eurónak felel meg. A magasabb végzettséggel rendelkező ápolók esetében a szorzók is növekednek, például egy szakosodott nővér az átlagbér 1,06-szorosát keresi meg (ez jelenleg 1200 euró). A kormány által jóváhagyott javaslat célja a szorzó megemelése, illetve bevezetnének egy új tényezőt, ami szintén befolyásolja a fizetés összegét: minden ledolgozott év után az átlagbér további 1 százalékával nőne a fizetés, legfeljebb 20 évig. Egy szakosodott szülészasszisztens, aki már 5 éve dolgozik a szakmájában, 16%-os emelésre számíthat: a jelenlegi 1200 eurós alapbér 1392 euróra növekszik (az 1,15-ös új szorzónak köszönhetően). A legnagyobb emelkedést értelemszerűen az idősebb dolgozók tapasztalnák - az alacsonyabb végzettséggel rendelkező nővér, aki már 20 éve a szakmában van, az új évtől 1453 eurót kaphat kézhez, ami a mostani fizetéséhez képest 444 eurós növekedést jelent. A szakvizsgával rendelkező, 20 éve praktizáló orvos bére januártól meghaladhatja a 3000 eurót. Ami a kezdőket illeti, jóval nagyobb összegre számíthatnak: akiknek nincs szakvizsgájuk, 279 euróval kapnak töb: bet, konkrétan 1416-ról 1695 euró- i ra emelkedik a fizetésük, ami közel ; 20%-os növekedésnek felel meg (ez i azt is jelenti, hogy a szorzó 1,25-ről 1,40-re ugrik). A szakosodott orvo soknál az alapszorzó nem emelke dett, csupán a ledolgozott évek utál járó résszel lett magasabb. A feltün tetett összeg az alapbért jelzi, tehá a túlórákért, éjszakai, hétvégi, illet ve ünnepi műszakért járó juttatássá még kiegészül az egészségügyi dől gozók fizetése. Ami a ledolgozott évek beszámí tását illeti, a minisztérium a külföld tapasztalatot is hajlandó lenne elismerni, valamint a szülői szabadság egy része után is magasabb fizetés járhat. A szaktárca ebben az esetben 6 évnél húzta meg a határt, miközben egy gyermeknél legfeljebb 2 évet ismernek el. A kabinet által jóváhagyott dokumentum alapján nagyobb emelésre számíthatnának még a mentősök is a szakvégzettséggel rendelkező pályakezdőket az 1189 eurós alapbéi helyett 1307 euró illeti, tapasztaltabb kollégáik, akik 20 éve gondoskodnak a páciensekről 2023-tól havi 360 euróval magasabb fizetésért dolgozhatnak. Más ágazatok képviselői szintén emelésre készülhetnek: a szakosodott kezdő logopédusok és a pszichológusok például 199 euróval, a fiatal gyógyszerészek pedig 106 euróval keresnének többet. A képviselőkön a sor A tervezet előkészítése hónapokig tartott, a bejelentés után pedig újabb heteket kellett várni a végső megállapodásra. A kormányon tegnap átjutott a javaslat, az időzítés azonban nem túl ideális - a kisebbségi kormány megalakulása után egyelőre nem rendeződtek a viszonyok a parlamentben. Az ellenzékbe vonult SaS nem árulta el, megszavazza-e a tervezetet, a liberálisok azonban rendszeresen kritizálják, ha a kormány visszaél a gyorsított törvényalkotási folyamat intézményével. Energiaválság: pótmentőövvel rukkolt elő a kormány Igor Matovié pénzügyminiszter és Eduard Heger kormányfő továbbra is az Európai Uniótól várják a megoldást, de könnyen kifuthatnak az időből (TASR) ÖSSZEFOGLALÓ Ha energia-vészhelyzetet hirdetnek, a kormány a tegnapi döntésnek köszönhetően egy egyszerű rendelettel dönthet majd a villamos energia és géz áréréi. Az energiatörvény ezzel kapcsolatos módosítását a kormány már a szerdai ülésén jóváhagyta, a parlamentnek pedig gyorsított eljárásban kellene megvitatnia. Pozsony. „A célunk, hogy megakadályozzuk a villamos energia és a gáz árának az indokolatlanul gyors növekedését a legkiszolgáltatottabb fogyasztók számára” - állítja Karel Hirman gazdasági miniszter. „Az energiaárak az idei év végéig biztosan nem változnak, p jövő évtől ugyan nőnek, ám nem hagyjuk cserben az embereket” - ígéri Igor Matovic pénzügyminiszter. Állami árszabályozás A jogszabály módosításával a kormány nemcsak akkor hirdethetne vészhelyzetet, ha energiahiány van, hanem akkor is, ha az energia ára olyan magas, hogy az a fogyasztók számára megfizethetetlenné válik, és veszélyeztetheti „az állam "biztonságát, a villamosenergia-fogyasztók nagy csoportjának az egészségét és életét, vagy jelentős gazdasági károkhoz vezetne”. A kormány által elfogadott javaslat szerint az energia-vészhelyzetet a kormány hirdetheti ki a gazdasági tárca javaslatára, és ez utóbbi dönt majd az általa kiadott rendeletekkel az ezzel kapcsolatos intézkedésekről is. A kormány javaslatot tett a kiszabható intézkedések jegyzékére is. Megtilthatnák például a villamos energia kivitelét, és dönthetnének arról is, hogy a hazai áramtermelők kapacitásait milyen célra használják fel, és milyen áron adják a fogyasztóknak. Gyakorlatilag az áram és a gáz „államosításáról” van szó, a felmerült indokolt költségeket azonban az államnak vissza kell térítenie az energiaszolgáltatóknak. Hasonló mechanizmust javasolnak a gázágazatban is. Magas büntetések A gazdasági miniszter szerint a most elfogadott intézkedések csak megelőző jellegűek. „Ez nem jelenti azt, hogy holnap rögtön bevezetjük őket” — mondta Hirman, aki szerint ezeket csak végszükség esetén vennék igénybe. Az energiacégeknek azonban nem éri meg majd ellenállni, a kormány által elfogadott javaslatban ugyanis az is szerepel, hogy ha a villamosenergia- vagy gázellátási vészhelyzet során elrendelt intézkedéseknek nem tesznek eleget, az közigazgatási szabálysértésnek minősül. A Szlovák Fogyasztóvédelmi Felügyelőség (SOI) pedig emiatt 50 ezer és 10 millió euró közötti bírságot szabhat ki. Tekintettel arra, hogy szükségállapotban az árakat a kormány rendeleti úton állapítja meg, a módosítás a szokásos árszabályozás alóli mentességet is előírja. Ä kormány által meghatározott ár tehát kizárja az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) által meghatározott árak alkalmazását. Ha a módosításra a parlament is rábólint, az a kihirdetésének napján azonnal életbe léphetne, hogy a kormány minél hamarabb meghozhassa a szükséges intézkedéseket. Brüsszelre várnak A kormány tervei között szerepel az árplafon bevezetése is az áram- és gázszolgáltatásban, a szociális juttatások a kiszolgáltatott fogyasztóknak, és a cégeket is szeretnék kompenzálni valamilyen módon. „A kormány szerdán a magas energiaköltségekkel küzdő vállalatoknak nyújtott segítségről is tárgyalt” - közölte Heger, hozzátéve azonban, hogy konkrét döntésre csak akkor számíthatunk, ha az EU megegyezik a vállalati szférának nyújtott közös szabályokról. „Amint ismert lesz a brüsszeli recept, azt is meg tudjuk majd mondani, hogyan fogunk segíteni a szlovákiai vállalatoknak” - mondta Heger. Bizonytalan jövő Hogy a parlamentben meglesz-e a jogszabályok elfogadásához szükséges többség, az továbbra is kétséges. Ezzel tisztában van Boris Kollár házelnök (Sme rodina) is, aki szerdán felszólította a parlamenti képviselőket, hogy tegyék félre a pártérdekeket, és szavazzák meg a lakosság megsegítését célzó törvényeket. „Gyorsított eljárásban fog foglalkozni a törvényhozás az energiaválsággal és az energiaár-plafonnal. Megkérem önöket, hogy ha lehetséges, tegyük félre ezeknél a politikai ellentéteket” - kérte a képviselőket szerdán Kollár a parlamentben. Hozzátette, a kormánykoalíció tudatosítja, hogy nincs meg a parlamenti többsége a törvények elfogadásához, ezért köszönetét mondott azoknak a képviselőknek, akik - mellőzve a személyes érdekeket - segítettek egyes módosítások megszavazásánál. (mi, TASR)
