Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)

2022-09-21 / 218. szám

8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. szeptember 21. | www.ujszo.com Újabb megyében nyomuló ukránok Romeltakarítás az oroszoktól visszafoglalt Izjumban (tasr/ap felvétel) RÖVIDEN Életeket követelő iráni zavargások Teherán. Hárman meghaltak, amikor rendőrök tüzet nyitottak Iránban a tüntetőkre, akik an­nak a fiatal nőnek a halála miatt tiltakoztak, aki az erkölcsrendé­szeti őrizetbevételt követően halt meg. Azért tartóztatták le, mert nem viselte az előírás szerint kö­telező ruhadarabot, a hidzsábot. A 22 éves Masa Aminit múlt kedden vették őrizetbe, a ren­dőrök megverték, majd kómába esett és meghalt. A rendőrség ta­gadta, hogy az őrizetbe vételnek köze lett volna a nő halálához. A belügyminisztérium vizsgá­latot indított az ügyben. Az eset országos felháborodást váltott ki, a napok óta tartó zavargások­ban a Kurdisztán tartománybeli Szákkezben, Amini lakóhelyén ketten meghaltak, amikor a ren­dőrök tüzet nyitottak a tüntetők­re - közölte a Hengav emberi jogi szervezet, mely szerint egy további áldozat a kurd Dehgo­­lánban halt meg szintén „rend­őrségi tűz által”. Az állami tele­vízió szerint nincs áldozat. (MTI) Helikopterről lőttek egy mianmari iskolát Rangun. Legalább 13 ember, köztük hét gyerek életét vesztette és 30-an megsebesültek Mian­­mar Szagaing régiójának Let Jet Kone településén, miután a had­sereg helikoptereiről tüzet nyi­tottak az ottani iskolára - közölte a helyi iskolavezetés. A helikop­terekről a sajtójelentések szerint egy buddhista kolostorban lévő iskolát lőttek. Az országot irányí­tó junta azzal védekezett, hogy lázadók használták az épületet, ahonnan a kormányerőket tá­madták. Mianmarban mindenna­pos az erőszak, mióta a hadsereg 2021 februárjában átvette a ha­talmat, bebörtönözve a választá­son győztes Aung Szán Szú Kjít, az ország addigi de facto vezető­jét és további több tízezer ellen­zéki politikust. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Elérte Luhanszk megyét az ukrén ellentámadás. Szlo­vénia számos harckocsit küld Ukrajnának, Németország a rettegett önjárá tarackja­it adja, Nagy-Britannia pedig jövőre még nagyobb értékű katonai segélyben részesíti Kijevet. Az oroszok mér a ten­geralattjáróikat is menekítik. Ukrajna visszafoglalta Bilohor­­ivkát, ez pedig azt jelenti, hogy Oroszország már nem gyakorol el­lenőrzést egész Luhanszk régió fö­lött. Ez azért különösen kínos az oroszoknak, mert Vlagyimir Pu­­tyin elnök, miután összeomlott a háború elején alkalmazott villám­háborús taktika, a Donbasz, vagyis Luhanszk és Donyeck megye elfog­lalását tűzte ki céljául. Bilohorivka Liszicsanszk külvárosa, Szerhij Haj­­daj, Luhanszk kormányzója pedig azt ígérte: hamarosan Liszicsanszk­­ból is kiűzik az orosz csapatokat. Az oroszok hátrahagyott T-72-es tank­jait, lőszereit és egyéb harceszköze­it is felhasználva nyomulnak előre északkeleten az ukránok, írják az Institute for the Study of War elem­zői moszkvai forrásokra is hivat­kozva. Ukrajna szeptember elején indított ellentámadást, és benyomult a második legnagyobb városa, Har­­kiv körüli területekre. Az oroszokat a jelek szerint meglepte az ellentá­madás, sok helyen villámgyorsan vonultak vissza, felszereléseiket is hátrahagyva. Oroszország Fekete-tengeri Flot­tájának több tengeralattjáróját áthe­lyezte a Krím félszigeti Szevaszto­­polból a Fekete-tenger északkele­ti partján, a Krasznodari területen fekvő Novorosszijszkba - közölte a brit védelmi minisztérium. A tárca szerint az áthelyezés oka az lehet, hogy a közelmúltban megváltozott a biztonsági fenyegetés szintje, mert az ukránok immár távolabbi célpon­tokra is képesek csapást mérni. „Az elmúlt két hónapban a flotta sze­­vasztopoli központját és a Szakiban lévő fő légitámaszpontját is támadás érte” - emlékeztetett London. Érkező nyugati fegyverek London az ideivel azonos vagy még nagyobb értékű katonai se­gélyben részesíti Ukrajnát 2023- ban - közölte Liz Truss brit mi­niszterelnök hivatala. A Downing Street szerint Truss csütörtökön, az ENSZ közgyűlésén felszólalva je­lenti be a brit kormány újabb kö­telezettségvállalását Ukrajna kato­nai segélyezésére. A miniszterel­nöki hivatal által ismertetett adatok szerint Nagy-Britannia az idén 2,3 milliárd font értékben nyújt kato­nai támogatást Ukrajnának, és ezzel az ukrán fegyveres erők második legnagyobb katonai támogatója az USA után. Nagy-Britannia 2015 óta 27 ezer ukrán katonának nyújtott kiképzést, és az utóbbi egy évben több száz rakétafegyvert, öt teljes légvédelmi rendszert, 120 páncélo­zott járművet és 200 ezernél több úgynevezett nem halálos katonai eszközt szállított Ukrajnának. Né­metország további 4 darab Panzer­haubitze 2000 típusú önjáró löveget szállít Ukrajnának. Christine Lamb­recht védelmi miniszter közölte, ezzel 14-re nő á Németország által Ukrajnának szállított ilyen típusú fegyverek száma, a Hollandia által szállított tarackokkal együtt pedig 22-re. Ljubljana 28 darab M-55S tí­pusú, a Szovjetunióban kifejlesztett, de több országban gyártott közepes harckocsit küld Ukrajnának, cseré­ben Németország a saját készletéből 35 német teherautót és 5 víztartályt ad Szlovéniának - közölte a szlovén kormányhivatal. Erről Robert Golob szlovén kormányfő és Olaf Scholz német kancellár állapodott meg. Az M-55S harckocsi a T-55-ös modell modernizált változata. Erdogan: A Krím Kijévé Recep Tayyip Erdogan török el­nök szerint az Oroszország által megszállt területeket vissza kell adni Ukrajnának, beleértve a 2014- ben annektált Krímet is, olvasha­tó a török elnökkel készített interjú leiratában. „Ha Ukrajnában békét akarnak, akkor a megszállt területek visszaadásának kérdése lesz igazán fontos. Ez el is várható. Putyin tett is lépéseket, mi is tettünk lépése­ket. A megszállt területeket vissza fogják adni Ukrajnának” - idézi a Guardian. Az interjúban Erdogan azt mondta, „semmilyen invázió nem igazolható”, de diplomatikus maradt, amikor arról kérdezték, va­jon Putyin elszámította-e magát: „Egyetlen vezető sem ismerné be utólag, hogy hibázott. Senki sem fogja azt mondani, hogy igen, hibát követtem el. A vezetőknek nagyon nehéz visszakozniuk.” Műholdfelvételek mutatják, hogy az orosz hadsereg régi légelhárító rakétákat szállított Ukrajnába, mi­vel az idén nyáron fejlett fegyverek hiányával szembesült, ami súlyos károkat okozott a civilekben - je­lentette a finn Yle műsorszolgáltató. A Szentpétervárt körülvevő 14 lég­védelmi rakétabázis közül legalább négyet „kiürítettek a felszerelés­ből” augusztusban és szeptember­ben - idézte finn lap Marko Eklund katonai szakértőt. Valószínű, hogy az eltávolított berendezések a régi S-300-as rendszerből származnak - tette hozzá Eklund, aki bő 20 éve figyeli az orosz fegyveres erőket. Népszavazást sürgetnek Szeptember 23. és 27. között tar­tandó népszavazás kiírására szólí­totta fel saját regionális vezetőjét mind a délkelet-ukrajnai szakadár Luhanszki Népköztársaság, mind a Donyecki Népköztársaság társa­dalmi kamarája az Oroszországhoz való csatlakozásról. Gyenyisz Pu­­silin, a Donyecki Népköztársaság vezetője azt javasolta a Luhanszki Népköztársaság élén álló Leonyid Paszecsnyiknek, hogy egyesítsék erőiket a referendum megrende­zésében. Amíg a luhanszki entitás egésze az orosz és a szakadár köz­társasághoz tartozó erők ellenőrzése alatt áll, addig a donyecki régiónak csak mintegy a fele. Kirill Sztre­­mouszov, Herszon megye Moszkva által kinevezett katonai-polgári köz­­igazgatásának helyettes vezetője azt mondta, ennek a régiónak a lakói is készek referendumot tartani annak érdekében, hogy Moszkvától biz­tonsági garanciákat kapjanak, és az orosz hatóságok tartósan a régióban maradjanak. Az északról az Ukraj­nától 2014-ben elcsatolt Krímmel határos Herszon megye a helyi ha­tóságok szerint teljesen orosz ellen­őrzés alatt áll. A dél-ukrajnai Herszon megye kormányzói hivatala azt tanácsolta az orosz ellenőrzés alól megszaba­dult térségben található települések lakóinak, hogy a téli időszakra utaz­zanak el otthonukból. „Tekintettel a felszabadult településeken kiala­kult helyzetre, azt tanácsoljuk, a téli időszakra költözzenek el Kárpátalja, Hmelnickij és Zsitomir megyék te­rületére” - írta Jaroszlav Janusevics herszoni kormányzó. Kiemelte, ezt főleg a gyermekes családoknak és a mozgásukban korlátozottaknak ajánlják. (MTI, Tx, 24.hu, hvg) MERT ELŐFIZETŐNEK LENNI ÉRDEMES! A nyeremény iskolakezdő csomagot pótmamánktól kaptuk. Álba még csak végzős óvodás, így a csomag tartalmát csak jövőre használ­juk majd. A könyvesboltba pedig Bogyó és Babóca könyvért indulunk nemsokára:). Nagyon szépen köszönjük! Cs. Dalma. Für ÚJ szó 1 (IS( II *11(11) ff Sietős magyar módosítás Budapest. A magyar kormány nevében Semjén Zsolt miniszter­elnök-helyettes benyújtotta a par­lamentnek azon módosító javas­latok egy részét, amiktől a Kar­melita-kolostorban azt remélik, az elfogadásukkal megúszható az uniós pénzmegvonás. Brüsz­­szel ugyanis 3000 milliárd forint forrásmegvonást helyezett kilá­tásba abban az esetben, ha az Or­­bán-kormány november 19-ig nem teljesíti a korrupció letörésére tett ígéreteit Brüsszelnek az úgyne­vezett jogállamisági eljárás kere­tében. A most benyújtott javaslat például úgy módosítaná az uni­ós csatlakozásról szóló törvényt, hogy mostantól az Európai Csa­lás Elleni Hivatal, azaz az OLAF megkeresése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénz­ügyőri támogatást nyújt a hely­színi ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatásához. Az ilyen vizsgá­latok alkalmával a NAV pénzügy­őrei ugyanolyan intézkedéseket tehetnek, mintha a magyar ható­ság utasítására járnának el. Tehát ha valaki nem hajlandó együtt­működni az OLAF nyomozóival, akkor a NAV-osok közigazgatási bírságot szabhatnak ki rá. A Semjén által benyújtott má­sik javaslat értelmében a vagyon­kezelő alapítványokat nevesíteni kell a közbeszerzési törvényben a közbeszerzési ajánlatkérők kö­zött. Ezenkívül szigorúbb össze­férhetetlenségi szabályok vonat­koznának az alapítványok „párt­káderekkel telepakolt” döntéshozó szerveire is. Másrészt nem jelent összeférhetetlenséget az Európai Uniónak tett vállalásokkal az, hogy a miniszterek a közérdekű vagyonkezelő alapítványokban vállalnak vezető tisztséget - derült ki Navracsics Tibor területfejlesz­tésért és EU-s forrásokért felelős miniszter nyilatkozatából. Össze­férhetetlenség esetén több minisz­ter is pórul járna, Navracsics maga a Pannon Egyetemért Alapítvány­ban ül, Lázár János a Jövő Nemze­déke Földje Alapítványban, Varga Judit pedig a Miskolcinensis Ala­pítványban érdekelt. (444, hvg)

Next

/
Thumbnails
Contents