Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-20 / 217. szám
2 KÖZÉLET 2022. szeptember 20. | www.ujszo.com RÖVIDEN Három pótképviselő távozott Pozsony. Az SaS minisztereinek lemondásával és parlamentbe való visszatérésükkel hárman elveszítették pótképviselői mandátumukat. Az SaS-ből kettő, a Za l’udíból pedig egy képviselő. Távozott a parlamentből Miroslav Ziak képviselő és Milan Laurencík, a törvényhozás alelnöke (mindkettő SaS). Mária Kolíková (SaS) volt miniszter visszatérése miatt Alexandra Pivkovának (Za l’udi) kellett távoznia, Kolíková ugyanis a Za l’udí listáján indult a választáson, de később kilépett a pártból. Az SaS-nek jelenleg 20 képviselője van, Kolíkovával együtt 21, de ő egyelőre függetlenként szerepel. Anna Zemanová, az SaS frakcióvezetője a TASR-nek megerősítette, hogy Kolíková az SaS-frakció tagja lesz. A Za l’udínak már nincs képviselői klubja, mivel csupán három parlamenti képviselője maradt, a frakció működéséhez legalább nyolcra van szükség. Továbbra is az OLaNO-nak van a legnépesebb frakciója (47 képviselő), majd a Smer-SD következik (27). A Sme rodinának 20 képviselője van. Jelenleg összesen 36 független képviselő van a parlamentben, egyelőre Koliková is közéjük tartozik. (TASR) New Yorkba repült Őaputová London. Közvetlen II. Erzsébet királynő temetése után Londonból az Amerikai Egyesült Államokba repült tegnap Zuzana Caputová államfő. Ma New Yorkban felszólal az ENSZ közgyűlésén és részt vesz a Joe Biden amerikai elnök által szervezett díszvacsorán, majd találkozik az ENSZ főtitkárával, Antonio Guterresszel. Az államfő csütörtök tér vissza Szlovákiába. (TASR) Za ludí: egyetértünk az EB döntésével Pozsony. Ideiglenes intézkedés az Európai Bizottság részéről a Magyarországnak szánt uniós források kifizetésének részleges felfüggesztése, amíg Magyarország nem hozza meg a megfelelő intézkedéseket - tájékoztatott a Za l’udí kormánypárt, hozzátéve, hogy támogatja az EB javaslatát. „Mivel európai uniós költségvetési pénzekről van szó, melyekhez Szlovákia is hozzájárul, támogatjuk az EB javasolt intézkedéseit, a végső cél azonban az, hogy Magyarország elfogadja a szükséges korrekciókat” - közölte állásfoglalásában a párt. A Za l’udí hozzátette, Magyarországon tartósan gond van a közbeszerzési pályázatokkal és azok ellenőrzésével, melyek lebonyolítása nem felel meg az uniós szabályoknak. Eduard Heger (OLaNO) kormányfő leszögezte, az EB aszerint jár el, amiben az uniós tagállamok megegyeztek az EU hétéves költségvetésének elfogadásakor. Szükség esetén szerinte Szlovákia kész támogatni a határidő meghosszabbítását, hogy Magyarországnak több ideje legyen az EB-vel folytatott tárgyalásokra. (TASR) Energiaválság: Matovic 30 milliója sem fogja megmenteni az iskolákat Üresen maradt osztályok? Az iskolák megpróbálnak mindent megtenni annak érdekében, hogy az energiaválság miatt ne kelljen bevezetni a távoktatást. (TASR-feivétel) BUGÁRANNA Pozsony. „Nem zárnak be az iskolák az emelkedő energiaárak miatt" - jelentette ki Eduard Heger (OLaNO) kormányfő, aki átmenetileg az oktatási tárca vezetője is egyben. Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója szerint azonban óriási a baj. A csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskolában és Óvodában a villamos energia ára 27596-kal emelkedett, de a kormánytól eddig nem kaptak támogatást. Heger a múlt héten mondta, nincs ok pánikra, az iskolákat nem zárják be az energiaárak növekedése miatt. A pénzügyminisztérium tegnap közölte, jóváhagyták az oktatási tárca kérvényét, melyben az energiaköltségek fedezésére igényeltek plusztámogatást. A tájékoztatás szerint a 30 millió eurót az iskolák kiadásai alapján határozták meg. A pénzt az önkormányzatok, illetve a megyék kapják meg. Egyelőre azonban az energiaszolgáltatók sem tudják, milyen szintű áremelkedésre kell számítani, így kérdéses, a 30 millió euró milyen kompenzációra lesz elég. Ez a lépés ráadásul csak a regionális oktatást érinti, az egyetemek többletkiadásai továbbra sem oldódtak meg. A szerencsésebb iskolák időben megegyeztek a szolgáltatókkal, így még nem került veszélybe az intézmény mindennapi működése a többszörösére megugrott árak miatt, de van, ahol már a villanyszámla kifizetése is felemészti a költségvetés nagy részét. Bizonytalan tál Várady Kornélia, a csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskola és Óvoda igazgatónője lapunknak elmondta, az energiaköltségekre szánt pénzcsomagot április végére jóformán el is költötték. Az áram közel a háromszorosára emelkedett, az iskola napi áron kapja a villanyt, miután a Slovakia Energy energiaszolgáltató kivonult a piacról, a Nyugat-szlovákiai Áramszolgáltató (ZSE) nem kötött velük szerződést. „Az iskolaügyi minisztériumnál lehetett kérvényezni pluszpénzt, ezt körülbelül egy hónapja megtettük, de azóta sem érkezett válasz” - mondta. Egyelőre a pénzek átcsoportosításával próbálják kezelni a helyzetet, ez azonban legfeljebb ideiglenes megoldás lehet. „Májustól azt a pénzt költjük energiára, amit a költségvetés szerint másra szántunk. December végéig valahogy kihúzzuk” - válaszolta arra kérdésünkre, mennyire sürgős az állam beavatkozása. Ami a fogyasztás csökkentését illeti, igyekeznek odafigyelni a takarékosságra, de az étkezde működtetése szintén áramot igényel, amin nehéz spórolni. „Napról napra létezünk, egyelőre nem tervezünk bezárást, de meglátjuk, mi következik” - jegyezte meg. Elárulta, a szülői értekezleten felmerült a távoktatás kérdése is, tájékoztatta a szülőket arról, hogy az iskola igyekezni fog elkerülni az energiaproblémák miatti szünet elrendelését. Úgy véli, a fűtés a felújított épületnek köszönhetően nem jelent majd rendkívüli kihívást. Andruskó elmondta, Nyitra megye, az intézmény fenntartója tavaly közös közbeszerzés keretén belül biztosította a villamos energiát és a gázt az iskolák számára. Hozzátette, ennek a lépésnek köszönhetően valahogy sikerül túlélni az évet, de hoszszú távon óriási a baj. „Nálunk csak kétszeres emelkedés lesz. Tavaly 27 ezer eurót fizetett az iskola a villanyért és a gázért, idén pedig körülbelül 54 ezer euróra jön ki” - mondta, majd kiemelte, nagy iskolaként rendelkeznek elegendő tartalékkal, így ki tudják gazdálkodni a pluszköltségre fordítandó összeget. „Ez viszont azt jelenti, hogy semmi mást nem tudunk venni. A kollégáknak joggal nem tetszik, hogy nem lesz papír fénymásolásra, a szülőket megkérjük, hogy a jelenlegi helyzetre való tekintettel az osztályokban biztosítsák a törlőkendőt. Ilyen szempontból padlón vagyunk, de az iskola léte egyelőre nincs veszélyben” - tette hozzá. Az igazgató nem tartja kizártnak, hogy az eddigi bejelentések ellenére, a gázhiányra való tekintettel télen a kormány kiad egy rendeletet, s az iskolák néhány hétre újra átállnak a távoktatásra. Hangsúlyozta, az energiaárak 2023 végéig le vannak kötve, de véleménye szerint ez sem jelent teljes garanciát, a szolgáltató ugyanis a rendkívüli drágulás miatt menetközben is megpróbálhat emelni. Heger számol A miniszterelnök a kormányülés utáni sajtótájékoztatón azt mondta, utasította az iskolákat, hogy küldjék el, pontosan mekkora az évi áramfogyasztásuk. Ezt azzal magyarázta, hogy ki kell számolni, milyen hatással lesz a költségvetésre az energiakiadások fedezése. „Azt gondolják, hogy az iskolásokat és a hallgatókat hagyjuk majd fagyoskodni az iskolákban? Azt gondolják, hogy a pácienseket hagyjuk majd fagyoskodni a kórházakban? Szó sem lehet róla” - jelentette ki a kormányfő a Szlovák Rektori Konferencia (SRK) közleményére reagálva, melyben arra figyelmeztettek, ha a kormány nem kompenzálja az egyetemek megemelkedett energiaköltségeit, novembertől akár be is szüntethetik az oktatást. Andruskó szerint az iskolák esetében a minisztérium rendelkezik ezekkel a számokkal, a fenntartó rendszeresen kommunikál a szaktárcával. Emlékeztetett, Branislav Gröhling (SaS) volt oktatási miniszter már hónapokkal ezelőtt elismerte, hogy gond van, de állítása szerint Igor Matoviö (OLaNO) pénzügyminiszter nem volt hajlandó felszabadítani a szükséges forrásokat. Az igazgató számításai alapján körülbelül 150— 200 millió euró hiányzik, beleértve az óvodákat, alap- és középiskolákat, valamint az egyetemeket. „Ezt már régen meg kellett volna oldani, nem szeptember elsején derült ki, hogy baj van. Már fél éve jeleztük” - folytatta azzal, ha a kormány komolyan gondolja a probléma megoldását, akkor most kell lépnie. Kiemelte, a 15%os inflációt és a többszörösére megemelkedett energiaköltségeket bele kell dolgozni a diákok után járó normatív támogatás összegébe. Az iskolában pénteken tartották a szülői értekezletet, ahol az intézményvezető afelől biztosította a szülőket, hogy mindent megtesznek a jelenléti oktatás garantálása érdekében. Az áremelkedés azonban a szalagavatót is befolyásolhatja, a koronavírus-járvány kitörése előtt 500-600 fős bált szoktak szervezni, de a jelenlegi gazdasági helyzet miatt ezt is jobban meg kell fontolni. „Mi van akkor, ha a kormány úgy dönt, hogy a nem létfontosságú intézményeket bezárja, hogy ezáltal is spóroljon az energián?” - kérdezte a bizonytalan jövőre utalva, majd rámutatott, nemcsak oktatási, hanem össztársadalmi problémával állunk szemben, és sürgősen hosszú távú megoldásra van szükség. Bár Eduard Heger kormányfő állítja, nincs ok pánikra, s az iskolákat nem fogják bezárni a drága energiaárak miatt, mindeddig nem tették közzé, hogyan akarnak segíteni a tanintézeteken (TASR-felvétel)
