Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)

2022-09-19 / 216. szám

6 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. szeptember 19. | www.ujszo.con Elvehetnek 3000 milliárd forintot Magyarországtól RÖVIDEN Patrusev Kínába tart Moszkva. Kínába látogat Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára, hogy hétfőtől biztonsági kérdésekről folytasson konzultációkat - közölte vasárnap az orosz biz­tonsági tanácsi apparátus saj­tószolgálata. Patrusev Jang Csie-csivel, a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizottság Politikai Hivatalának tagjával, a párt vezető külügyi tisztségvise­lőjével a stratégiai stabilitásról, a pártban hasonló tisztséget be­töltő Kuo Seng-kunnal pedig az igazságszolgáltatásról és a köz­rendről fog tárgyalni. Patrusev rendszeresen találkozik kínai kollégáival. (MTI) Három kohéziós operatív program esetében a források 65 százalékának felfüggesz­tését javasolja az Európai Bi­zottság Magyarország eseté­ben - közölte Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa tegnapi sajtótájékoztatóján. Brüsszel. A 7,5 milliárd eurós, azaz 3000 milliárd forintnak megfe­lelő összeg a teljes költségvetés kö­zel harmadát jelenti, illetve Hahn je­lezte, hogy azt kérik, az Európai Ta­nács adjon november 19-ig még időt Magyarországnak, hogy elfogadja a bizottsággal folytatott tárgyalások eredményeként benyújtott törvény­­javaslatokat, mielőtt szavaznak az ügyben, és ténylegesen megtörténne a források megvonása a jogállamisági mechanizmus részeként. Hahn a tájékoztatón arról is be­szélt, hogy előrelépéseket érzékeltek Magyarország részéről az utóbbi idő­ben, példaként hozta fel az új korrup­cióellenes hatóság létrehozását és a büntetőeljárási törvény módosítását. Egyúttal jelezte, hogy költségveté­si kockázat ennek ellenére fennáll, ezért van szükség az intézkedésekre Magyarországgal szemben. Hahn azt is elmondta, egyhangú döntést hoz­tak a bizottságban a Magyarország­gal szembeni intézkedésről. Dániel Freund német zöldpárti EP-képviselő azt mondta: ha az Euró­pai Bizottság konkrét lépések nélkül menti fel Magyarországot a jogállami mechanizmus alól, még az is lehet, hogy az Európai Parlament megbuk­tatja a bizottságot. Varga Judit, Magyarország igaz­ságügyi minisztere arról beszélt, hogy nagyon konstruktív tárgyaláso­kat folytatnak az Európai Bizottság­gal a valódi kérdésekről, és hasonló szellemben nyilatkozott a Miniszter­­elnökséget vezető Gulyás Gergely is a szombati Kormányinfón, mondván, a kormány az Európai Bizottság ké­réseit vagy elfogadta, vagy kompro­misszumra jutottak. Újabb elvárások nem támaszthatók Magyarországgal szemben a jogállamisági eljárásban, az eddig tett vállalásokat pedig telje­síteni fogja az ország - közölte Nav­­racsics Tiborterületfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért fele­lős miniszter. A magyar kormány több törvény­­javaslatot - így a büntetőeljárási törvény módosítását - beterjesztett már, de további jogszabály-módosí­tásokat is ígért. Ma beterjeszthetik azt a törvénycsomagot, mely egy­részt az európai csalás elleni ügy­nökséggel (OLAF) való együtt­működést szabályozza, másrészt szigorúbb összeférhetetlenségi sza bályokat állapít meg a közfeladato ellátó közérdekű alapítványok va gyonkezelésénél. Pénteken nyújthat ják be dz integritási hatóságról szó ló jogszabályt. Navracsics reménye szerint az új, kormánytól függetlei hatóság november közepére má munkába is állhat, addigra megvá lasztják az elnökét és a személyzeti is kialakul. A hatóság élére olyai személyt kívánnak jelölni, aki ; kormány és az Európai Bizottsáj számára is garancia, bár a döntés formálisan a kormány hozza maj< meg. A helyzet tehát súlyos, énnél ellenére a kormányoldali médiábó tájékozódók ismét alternatív való Ságban vannak. Mráz Ágoston Sá muel kormánypárti elemző szerin Magyarország megnyert egy brüsz szeli csatát, miközben éppen 300( milliárd forint a tét. (24 hu, mti Több száz holttest Izjum közelében Egy ukrán katona kisétál egy olyan pincéből, amelyet az ukrán hatóságok szerint az orosz megszállás alatt kínzócellaként használtak a visszafoglalt Kozaha Lopan faluban (TASR/AP-felvétel) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Prága. Háborús bűnöket vizsgáló nemzetközi különbí­róság létrehozását szorgal­mazta szombaton az Európai Unió jelenleg soros cseh el­nöksége, miután ukrán be­számolók szerint több száz holttestet fedeztek fel a ke­let-ukrajnai Izjum közelében, ahonnan az országot támadó orosz erők kivonultak. Ilyen támadások a polgári lakos­ság ellen elképzelhetetlenek és visz­­szataszítók a 21. században - írta a Twitter közösségi oldalon Jan Lipav­­sky cseh külügyminiszter, akinek az országa látja el jelenleg az EU Taná­csának soros elnöki tisztségét. Nem mehetünk el szó nélkül a történtek mellett. Minden háborús bűnös meg­büntetését akarjuk - fogalmazott a cseh külügyminiszter. „Különleges nemzetközi bíróság gyors megalakí­tását szorgalmazom” - tette hozzá. Az ukrán hatóságok kedden jelen­tették be, hogy 450 polgári személy holttestére találtak rá tömegsírokban egy erdőben Izjum közelében, a ma­radványokon erőszakos halál és kín­zás nyomai látszottak. Több holttes­tet hátrakötött.kézzel, egyet a nyakán kötéllel temettek el. Ezeket az embe­reket minden bizonnyal megkínozták és kivégezték, írta Telegramon Oleh Szinyehubov, Harkiv megye állami közigazgatási hivatalának a vezető­je. Dmitro Lubinec ukrán ombuds­man szerint feltehetően több mint ezer állampolgárt kínoztak meg és öltek meg Harkiv megye felszabadí­tott területein. Civileket támadnak Az orosz hadsereg az Ukrajna el­leni offenzíva februári 24-i kezdete óta is több ezer nagy hatótávolságú rakétát vetett be, de az utóbbi egy hét­ben egyre többször veszi célba a civil infrastrukturális létesítményeket - áll a brit katonai hírszerzés vasárnap is­mertetett friss helyzetértékelésében. A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés szerint a célpontok között olyanok is vannak, amelyek támadásától valószínűleg Moszkva sem vár azonnali katonai eredményt. Ilyen jellegű támadások érték egye­bek mellett az áramelosztó vezeték­­hálózatot, valamint a dnyipropet­­rovszki régióban lévő Krivij Rih város víztározójának gátját. Erről a támadásról a héten a helyi hatóságok is beszámoltak, közölték: az orosz erők manőverező robotrepülőgépek­kel mértek csapásokat a város víz­tározójának gátján épült hidraulikus szerkezetre, és ennek következtében több környező településen megsza­kadt a vízellátás. A brit katonai hír­szerzés vasárnap ismertetett helyzet­­értékelése szerint Oroszország az ukrajnai frontokon elszenvedett ku­darcok nyomán valószínűleg széle­sítette a csapásmérésre kijelölt hely­színeket, így próbálva megingatni az ukrán nép és a kormány morálját. A londoni védelmi minisztérium a ka­tonai hírszerzés adatait idézve a mi­nap arról is beszámolt, hogy az orosz nyugati katonai körzet parancsnoksá­ga alá tartozó alakulatok ütőereje az Ukrajnában elszenvedett veszteségek miatt súlyos mértékben leépült, így a NATO-val szembeni hadviselésre lét­rehozott hagyományos orosz haderők általánosságban is jelentősen meg­gyengültek, és valószínűleg évekbe telik, mire Oroszország ismét ki tudja építeni ezt a katonai kapacitást. 40 harcjármű ajándékba A német védelmi minisztérium tájékoztatása szerint megállapodást kötöttek a görög védelmi tárcával, hogy Németország az Ukrajna köz­vetett támogatását szolgáló - körkö­rös cserének nevezett - programjában 40 darab Marder típusú német pán­célozott harcjárművet szállít a görög hadseregnek, a görög kormány pedig cserébe átad 40 darab BMP-1 típusú harcjárművet Ukrajnának. Támadás pszichiátria ellen Négy egészségügyi szakember vesztette életét, amikor az orosz erők tüzet nyitottak egy pszichiátriai kór­házra az orosz határ mentén fekvő Harkiv megyei Szrtilecsa faluban, miközben a személyzet épp a betege­ket evakuálta - hozta nyilvánosságra vasárnap Oleh Szinyehubov megyei kormányzó. „Sztrilecsa faluban az orvosok megpróbálták evakuálni a betegeket egy pszichiátriai intéz­ményből. Az egészségügyi dolgozók még az ágyúzás alatt is, életüket koc­káztatva megpróbálták megmenteni a betegeket. Harminc beteget sikerült kimenekíteniük a kórházból, amely­ben több mint hatszáz beteget ápol­tak. Az evakuálás alatt az oroszok heves ágyúzásba kezdtek” - fejtet­te ki a kormányzó. Hozzátette, hogy eddig négy egészségügyi alkalma­zott haláláról tudnak, és két beteg szenvedett sérüléseket. 11 éves áldozat Ugyancsak Sztrilecsában az oro­szok harckocsiból nyitottak tüzet egy személyautóra, a járműben két nő életét vesztette. Az elmúlt napban az orosz erők hevesen lőtték a megye harkivi, csuhijivi, kupjanszki és iz­­jumi járását, jelentős károkat okozva lakóházakban és a civil infrastruktú­rában. Az említett területeket nemrég szabadította fel az ukrán hadsereg az orosz megszállás alól. Az ágyúzások következtében életét vesztette egy 11 éves kislány Csuhijivben. A kup­janszki járásban öt civil került sérü­lésekkel kórházba, Harkivban három. Az izjumi járásban ketten sérültek meg a helyi lakosok közül, a csuhu­­jeviben egy lakos. Rálőttek szombaton Ukrajnában Konrad Krajewski bíboros pápai főalamizsnásra, az egyházfő kü­­lönmegbízottjára, aki humanitári­us segítséget szállított Ferenc pápa nevében a dél-ukrajnai Zaporizzsja környékére. A lengyel bíboros sér­tetlenül került ki az incidensből. Orosz rakétatámadások Az Ukrajinszka Pravda hírpor­tál összeállításában arról számolt be, hogy vasárnapra virradóra az orosz erők rakétatámadásokat haj­tottak végre a Donyeck megyei Kra­­matorszk és Rodinszke ellen, ahol többen megsebesültek, Herszon tér­ségében pedig tovább folynak a he­ves harcok. A stratégiai jelentőségű Kramatorszknak a központját érte támadás, károkat okozva egy szállo­da, egy főiskola épületében. A kor­mányzói hivatal szerint egy nő sé­rült meg a városban. Az orosz erők a Dnyipropetrovszk megyei Nyiko­­pol térségét is lőtték az éjjel Grad sorozat vetők kel és más nehéztüzér­ségi fegyverekkel, három helyi la­kos sérült meg - jelentette a megye kormányzója. Valerij Marcsenko Izjum polgármestere közölte, hog; a városban tömegesen elföldelt ál dozatok exhumálása még legalábl két hétig eltart, a hatóságok továbl kutatnak újabb tömegsírok után Elmondta, hogy jelenleg Izjumbai 13-15 ezren laknak, de sokan térnél vissza azóta, hogy felszabadult a vá ros az orosz megszállás alól. A me gye kormányzója közölte, az izjum tömegsírból pénteken exhumált holt testek 99 százalékán erőszakos halá jelei látszanak. Volodimir Zelenszkij ukrán el nők nem zárta ki, hogy Ukrajna ; még 2014-ben Oroszország által el csatolt Krím félszigetet diplomácia úton kapja vissza. Leszögezte, hogj Ukrajna nem élhet nyugodtan, arm) minden területét vissza nem szerzi. Értelmetlen offenzíva A washingtoni hadtudományi in tézet (ISW) szakértői legfrissebl elemzésükben úgy vélték, hogy a; orosz csapatok továbbra is értelmet len offenzívákat folytatnak Donyecl és Bahmut környékén ahelyett, hog) az ukrán ellentámadás elleni véde kezésre összpontosítanának. Az uk rán vezérkar vasárnapi helyzetjelen tésében arra mutatott rá, hogy a; orosz egységek a Harkiv megyébő való visszavonulásuk során állomá nyuk több mint felét és több min kétszáz haditechnikai eszközt ve szítettek el. A kijevi katonai vezetés legfrissebb, vasárnapi összesítés« szerint eddig mintegy 54 480 oros; katona halt meg Ukrajnában. Szerhi Hajdaj Luhanszk megyei kormány zó arról adott hírt, hogy az ukrár légierő a régióban 16 orosz élőerő és haditechnikai csoportosulásra mér csapást az elmúlt napban, ebből há­rom helyen légvédelmi rakétarend­szerek pozícióira. Már összesen 165 hajó hagyta e Ukrajnát, fedélzetén 3,7 millió tonnt mezőgazdasági termékkel, mióta fel­oldották a blokádot az ukrán tenger kikötőknél, állítják az ukránok. As ukrán infrastrukturális minisztériun szerint vasárnap tíz hajó hagyja el í kikötőket, 169 300 tonna mezőgazda­­sági termékkel a fedélzetén. Ukrajnt a világ egyik legnagyobb gabonater­melője, a háború előtt havonta akái 6 millió tonna gabonát is exportált Júliusban írtak alá egy megállapo­dást Oroszországgal arról, hogy a ki­kötőkből újra szállíthatnak gabonái külföldre. (MTI, hvg, 24.hu;

Next

/
Thumbnails
Contents