Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-19 / 216. szám
2 I KÖZÉLET 2022. szeptember 19. | www.ujszo.c Nincs egyezség, az orvosok és a nővérek továbbra is elégedetlenek a béremelésükkel Peter Visolajsky, a Szlovák Orvosszakszervezet elnöke azt követeli, hogy az egészségügyi minisztérium sokkal jobban becsülje meg a tapasztalt orvosokat. A javaslatában, melyet a tárca elé terjesztett, azt követeli, hogy a 40 évi szakmai tapasztalattal rendelkező orvosok több mint 5800 eurót keressenek. A minisztérium szerint ez a jelenlegihez képest több mint 3000 eurós emelést jelentene, ami a mostani gazdasági helyzetben teljesíthetetlen. (TASR-feivétei) NAGY ROLAND Pozsony. A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) nem enged a követeléseiből, továbbra is állítja, hogy a kormány fizetésemelési javaslata nem elégséges. Az egészségügyi minisztérium szerint azonban az LOZ követelései teljesíthetetlenek. Eközben a nővérkamara is jelezte, nekik sem tetszenek azok a számok, amelyeket a tárca bemutatott. Az egészségügyi és a pénzügyi tárca a nyár végén ismertette, hogyan emelné a kórházakban dolgozó orvosok és nővérek, valamint a mentősök fizetését a jövő évtől. A fekvőbeteg-ellátásban tevékenykedő egészségügyi dolgozók bérét egy törvény szabályozza, amely alapján a fizetéseket a két évvel korábbi nemzeti átlagbérhez igazítják. A hivatástól és a végzettségtől függően különféle szorzókat határoznak meg, például egy szakvizsgával nem rendelkező orvos 2022-ben az átlagbér 1,25-szörösét kapja kézhez (bruttó 1416 euró), egy középiskolai végzettségű nővér pedig a 0,89-szeresét (bruttó 1008 euró). Igor Matovic pénzügyminiszter és Vladimír Lengvarsky egészségügyi miniszter (mindketten OLaNO) ezeket a szorzókat emelné meg, illetve az alapbérhez hozzáadnának még egy tételt: minden egyes ledolgozott év után az átlagbér további 1 százalékával nőne a fizetés, legfeljebb 20 évig.' Évi 5 százalék A javaslat bemutatása után Peter Visolajsky, az LOZ elnöke jelezte, továbbra sincs más választásuk, mint a tömeges felmondás. Elmondása szerint legalább 3500 orvos készen áll megtenni ezt a lépést. A Postoj portálnak adott interjújában Visolajsky azt mondta, a javaslattal az az alapvető probléma, hogy nem becsüli meg eléggé a szakvizsgával rendelkező orvosokat. Matovicék ugyanis nem emelnék az alapbérüket meghatározó szorzót (jelenleg a nemzeti átlagbér 2,3-szorosát keresik meg, vagyis bruttó 2605 eurót), pusztán a ledolgozott évek száma után kapnának juttatást. Az LOZ elnöke szerint azonban ez konkrét számokban kifejezve azt jelenti, hogy évente bruttó 12 euróval nőne a fizetésük, ami nem túlságosan vonzó ajánlat. Szerinte éppen ebből a rétegből, vagyis a középkorú, 10-15 évnyi szakmai tapasztalattal rendelkező, atesztált orvosokból van a legnagyobb hiány a kórházakban, ez pedig a fiatal orvosok elvándorlására is hatással van. Mint mondta, a fiatalok esetében nem feltétlenül a fizetés öszszege az egyetlen motivációs tényező, hanem az is, hogy tapasztalt, jól felkészült orvosoktól tanulhassanak a kórházi osztályokon, Szlovákiában azonban egyre kevesebb ilyen szakember van, így a fiatalok többsége inkább azonnal külföldön keres állást. Az egészségügyi minisztérium most közzétette Visolajskyék követeléseit. Az LOZ vezetője azt szeretné, ha a szakvizsgával rendelkező orvosok alapbére a nemzeti átlagbér 2,8-szorosa lenne, és a ledolgozott évek után nem 1, hanem 5 százalékkal emelkedne a fizetésük, legfeljebb 40 éven keresztül. Emellett a szakvizsgával nem rendelkező orvosokkal is bőkezűbben bánnának: a minisztérium javaslatában szereplő 1,4-es szorzóval szemben 1,7-es szorzót szeretnének, továbbá a már említett évi 5 százalékos emelést. Abszurd követelés? A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy egy szakvizsgával nem rendelkező, kezdő orvos alapbére bruttó 2058 euró lenne, az atesztált orvosok kezdőfizetése pedig bruttó 3390 euróra nőne. Az évi ötszázalékos emelésnek köszönhetően pedig egy szakvizsgával rendelkező orvos 40 ledolgozott év után már bruttó 5812 eurót láthatna havonta a számláján. Az egészségügyi minisztérium a lapunknak eljuttatott sajtóközleményében hangsúlyozta, Visolajsky követelései teljesíthetetlenek. Ami például az atesztált, 40 évi szakmai tapasztalattal rendelkező orvosokat illeti, a fizetésük a jelenlegihez képest jövőre 3206 euróval nőne. „A kormány hosszú évek után előállt az alapbérek drasztikus emelésével, azon belül is a ledolgozott évek száma utáni juttatással, amelyet az egész: ügyi dolgozók már régóta követeli Ez a javaslat egy olyan időszak érkezik, amikor Szlovákia és eg Európa egy súlyos energiaválság és a gazdasági stagnálás veszélyt néz szembe. A fekvőbeteg-ellátás dolgozók alapfizetését érintő min téri javaslat az eddigi legmagas emelést adná, még a rekord gazd: gi növekedés idején sem ért el il szintet” - üzente a tárca sajtóosztá A nővérek is felszólaltál A fizetésemeléssel kapcsolati a Szlovák Nővérkamara (SK Sál is elégedetlenségét fejezte ki. 1 ta Lazorová, a kamara elnöke n levélben üzent a minisztériumn amelyben hangsúlyozta, ez a java nem segít vonzóbbá tenni a nőt hivatást, és így nem is oldja meg ápolók hiányát a szlovák egészs ügyben. Elmondása szerint végez egy belső felmérést a kamara táj között (az SK SaPA több mint 2‘ taggal rendelkezik), és a nővérek százaléka elégedetlen a miniszt um ajánlatával. Lazorová ezért javasolja, hogy a szakvizsgával n rendelkező nővérek esetében a 0, es szorzót legalább 1,15-re emelj A képzettség függvényében aztán vábbi emeléseket is javasol a kai ra, például a szakosodott nővérek 1,06-ról 1,3-ra. Lazorová bízik b ne, hogy a minisztérium figyelen veszi a követeléseiket, és a követ ző tárgyalásra már őket is meghív (korábban ugyanis Matovicék csa nővérszakszervezet elnökét, Mon Kaveckát hívták meg az egyeztet re, aki egyébként jelenleg az OLal színeiben politizál). Emellett kién te, reméli, hogy képesek lesznek lamilyen formában megegyezni a róbeteg-ellátásban dolgozó nővé béremeléséről is, hiszen a jelenlegi vaslat csak a kórházi ápolókat éri: Az energiaválságra adott válaszhoz kötik a koalíció jövőjét Boris Kollár házelnök nem lát kivetnivalót abban, hogy a parlamenti ülés első napirendi pontja az előre hozott választásról szóló alkotmánytörvény megtárgyalása legyen (TASR-felvétel) A közvélemény szerint szétesik a kormány Pozsony. A lakosok 43%-a szerint a három pártból álló kisebbségi kormány az év végéig sem tart ki - derül ki az Ipsos közvélemény-kutató ügynökség felméréséből, mely a TA3 hírtelevízió megrendelésére készült. A válaszadók 19%-a valamivel hosszabb jövőt jósol a csonka koalíciónak - szerintük nyárig fog működni a jelenlegi kormány. Mindössze a megkérdezettek 14%-a gondolja azt, hogy a 2024 februárjában esedékes parlamenti választásig kihúzza a jelenlegi hárompárti koalíció. A legnegatívabb forgatókönyvvel, mely szerint a kormány egy hónapon belül megdől, a válaszadók 11%-a értett egyet. A felmérésben a koalíciós válság megoldására is rákérdeztek, a többség (61%) az előre hozott választás irányába hajlik, 52% szerint pedig Igor Matovic (OLaNO) pénzügyminiszter lemondása és az SaS visszatérése a koalícióba lenne a válasz a kialakult helyzetre. A legkevesebben a szélsőséges pártok által támogatott kisebbségi kormányzást találják a megoldásnak. (ba, TA3) Ha a kormány nem képes elfogadni az infláció és az energiaválság enyhítését célzó intézkedéseket, nincs értelme a koalícióban maradni - véli Peter Pőolinsky (Sme rodina) parlamenti képviselő, aki szerint a kormány szerdán gyorsított eljárásban tárgyalja az energiaárak felső határáról szélé törvénytervezetet. Pozsony. A politikus szerint a hárompárti koalíció értelmét veszíti, ha kudarcot vall a törvényjavaslatok elfogadása terén, melyekkel elsősorban az embereknek igyekeznek segíteni. Részleteket egyelőre nem árult el, azt viszont leszögezte, a kormány támogatási sémán dolgozik a háztartások, a kis- és nagyvállalkozók számára egyaránt. Úgy véli, ha nem tudnak megoldást találni az energiaválságra, akkor jöhet az előre hozott választás. Milan Vetrák (OLaNO) parlamenti képviselő a TA3 vitamüsorában azt mondta, a háztartások részére 250 millió eurós pénzcsomagot különítenek el, valamint további 150 millió eurót szánnak a nyugdíjasok támogatására. Juraj Krúpa (SaS) szerint a felelősség a kisebbségi kormányt terheli, ha nem lesz képes hatékonyan kormányozni, illetve törvényeket elfogadni, fontolóra kell vennie, értelmesebb lépés-e felajánlani az előre hozott választás lehetőségét. Boris Kollár (Sme rodina) házelnök az RTVS stúdiójában elfogadta Robert Fico (Smer) felhívását, s beleegyezett, hogy az előre hozott választásról szóló alkotmánytörvény-javaslat legyen a következő parlamenti ülés első napirendi pontja. Ezzel a lépéssel Peter Pellegrini (Hlas) is egyetért, szögezte le Erik Tomáá, a párt egykori smeres képviselője. „Ha nem tudunk törvényeket hozni az emberek megsegítésére, akkor az el hozott választás mellett vagyunk, ehhez szükségünk van erre a pont — magyarázta a házelnök, aki a k líciós partnereit is kész arra bűzd ni, hogy megszavazzák a javasla mely lehetővé teszi a választási cik lerövidítését. Fico megjegyezte, ez lesz a napirend első pontja, pái hajlandó megvitatni a további jav latokat is. Az SaS szintén kritizi a program összeállítását, mondv a képviselőknek 140 pontot kell< megvitatniuk, miközben a fontos I vények a sor végére kerültek. A p> teki találkozón erről tárgyaltak, I főn derül ki, mely pontokban sikei megegyezni. „Ez már az őrültek háza” - jel tette ki Kollár, aki szerint azzal a l déssel, Igor Matovic (OLaNO) péi ügyminiszter távozása esetén az S visszatér-e a koalícióba, a pszich terek konzíliumához kell fordul Pcolinsky szerint Matovic múlt 1 vádaskodása semmire nem volt Krúpa pedig a „konfliktusok gene lójának” nevezte korábbi pártfonöl
