Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)

2022-09-17 / 215. szám

4 I RÖVIDEN Szerda óta egyre gyengül a forint Budapest. A magyar valuta ár­folyamának a több milliárd eu­­rós uniós elvonás lehetősége és az Európai Parlament csütör­töki határozata tett be, amely kimondta: Magyarország nem teljes értékű demokrácia töb­bé. Ezeknek köszönhetően be­szakadt a forint árfolyama, és pénteken tovább folytatódott a gyengülés. A hét utolsó keres­kedési napján az euró jegyzése reggel 409,20 forint volt, mi­közben a hetet még 396,56 fo­rinton kezdte. Vannak, akik at­tól tartanak, az unió Szerbiához hasonlóan Magyarországot is a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitele felé akarja terelni. (Forb, ú) USA: közeleg a félidős választás Washington. Az USA 3 észak­keleti államban tartott elővá­lasztással lezárult a novemberi - úgynevezett félidős - törvény­hozási és kormányzóválasztás jelölési folyamata. Utolsóként New Hampshire, Rhode Island és Delaware államokban dönt­hettek a demokrata és republi­kánus regisztrált szavazók, hogy pártjuk mely jelöltjét támogat­ják a képviselőházi, szenátusi és kormányzói helyekért folyó versenyben. A november 8-i választáson a kongresszus al­sóházának, a képviselőháznak mind a 435 helyére választanak, a szenátus 100 tagja közül 35- öt érint a voksolás, míg az 50 államból 36-ban kerül sor kor­mányzóválasztásra. (MTI) Putyin a kínai elnökkel tárgyalt Szamarkand. Vlagyimir Pu­tyin orosz elnök Üzbegisztán­ban a Sanghaj i Együttműködé­si Szervezet találkozóján külön egyeztetett kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel. Ez volt az első személyes találkozó a két vezető között a februárban indí­tott ukrajnai orosz offenzíva óta. Putyin újfent elítélte a nyugati törekvéseket az egypólusú vi­lág létrehozására, és üdvözölte Peking kiegyensúlyozott állás­pontját Ukrajnával kapcsolat­ban. Peking eddig nem támo­gatta és nem is bírálta az orosz inváziót, a konfliktusért a NA­­TO-t és az USA-t tette felelőssé, miközben a nyugati szankciók kapcsán támogatásáról biztosí­totta Moszkvát. (MTI, Npsz) Dobrev Klára árnyékkormánya Budapest. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője árnyékkormányt alakít - jelentette be a párt ügy­vezető alelnöke. Molnár Csa­ba azt mondta, Dobrev Klá­rát a DK elnöksége kérte fel az árnyékkormány megalakításá­ra, a politikus pedig elvállalta a feladatot. Az ügyvezető alelnök a döntést azzal indokolta, hogy meggyőződésük szerint nincs ma Magyarországon alkalma­sabb személy e feladatra. (MTI) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. szeptember 17. | www.ujszo.com Tömegsír a visszafoglalt Izjumban A Harkiv közeli Izjum hídján orosz helyett ukrán katonák kelnek át (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kljev. Tömegsírokra bukkan­tak a néhány nappal ezelőtt visszafoglalt Izjum városá­ban. Németország további fegyvereket küldött Kijevnek. A Világbank szerint 350 milli­árd dollárba kerül Ukrajna új­jáépítési számlája. Az ukrán védelmi minisztérium szerint tömegsírokra bukkantak a néhány nappal ezelőtt visszafoglalt Izjum városában. A legnagyobb sír­ban legalább 440 holttestet találtak. Szerhij Bolvinov, a Harkivi terület rendőrségi főnyomozója azt nyilat­kozta: „Voltak, akik a tüzérségi tűz miatt haltak meg, mások a légicsa­pásokban”. Az ukránok bejelentet­ték, minden holttestet exhumálnak és törvényszéki vizsgálatra küldenek. A hírt az ukrán elnök is megerősítette. „Azt akarjuk, hogy a világ megtudja, mi történik valójában, és hová veze­tett az orosz megszállás” - mondta Volodimir Zelenszkij. Érkező német fegyverek Németország további négy Gepard típusú önjáró légvédelmi gépágyút adott Ukrajnának - közölte az Uk­­rajinszka Pravda hírportál a német kormány által nyilvánosságra hozott adatokra hivatkozva. A mostaniak­kal együtt Németország már 24 darab Gepard gépágyúval látta el Ukrajnát. Még további hatot jelenleg készíte­nek elő szállításra. A Gepard önjáró légvédelmi gépágyú 35 milliméteres lövedékekből percenként akár ezret is képes kilőni. Nemrég a rendszer gyártója ukrán katonákat képzett ki a fegyver használatára. Christi­ne Lambrecht védelmi miniszter az újabb katonai támogatási csomagról elmondta, hogy küldenek 50 darab Dingo típusú páncélozott szállítójár­müvet, és a nyáron átadott első 3 után két újabb M ARS-II típusú rakétavető rendszert is küldenek 200 rakétával együtt. A rendszert kiszolgáló ukrán katonák képzése még szeptemberben elkezdődik. Becslések szerint eddig Németország 1,2 milliárd dollár ka­tonai segítséget nyújtott Ukrajnának. Ferenc pápa azt mondta, hogy erköl­csileg legitim, ha a nemzetek fegyve­reket szállítanak Ukrajnának. Dolgoznak a partizánok Feleségével együtt megölték a ber­­gyanszki orosz szeparatista hatóság helyettes vezetőjét. Ők vezették az oroszok által megszállt, déli részén található városnak azt a „területi vá­lasztási bizottságát” amely az Orosz­országhoz való csatlakozásáról szóló népszavazásért felelős. Oleg Bojkot és feleségét a garázsukban érte a ha­lál. Meghalt Szergej Gorenko, a lu­­hanszki oroszbarát szeparatista ható­ság főügyésze pénteken a hivatalában történt robbanás során - közölte az orosz állami média. A TASZSZ ál­lami hírügynökség egy luhaszki bel­ügyi ezredesre hivatkozva azt írta, hogy a főügyész helyettese is meghalt a robbanásban, amelyet egy bomba okozott. Az oroszok által támogatott szeparatista hatóságok azzal vádolják Kijevet, hogy egy nap leforgása alatt az oroszok által elfoglalt dél-ukrajnai területeken több oroszbarát tisztvi­selőt is kiiktattak. Több rakétacsapás érte pénteken Herszonban a Moszk­­va-barát közigazgatás épületét. Orosz fegyverhegyek A brit védelmi minisztérium elem­zése szerint a visszavonuló orosz erők által hátrahagyott felszerelések között olyan képességűek is voltak, amelyek nélkülözhetetlenek Oroszország tü­zérségközpontú hadviselési stílusá­hoz. Ezek között van legalább egy Zoopark-1 radarrendszer és legalább egy IV14 tüzérségi parancs- és vezér­lőjármű. Az ilyen eszközök hátraha­gyása is rávilágít egyes orosz egy­ségek szervezetlen visszavonulására. Míg a személyi veszteségekről egye­lőre nincsenek megbízható adatok, az már most egyértelmű, a Harkivnál visszavonuló orosz erők haditechni­kai veszteségei döbbenetesen súlyo­sak. Nyílt forrású adatok alapján leg­alább 151 gyalogsági harcjárművet és 104 harckocsit veszítettek, mostanáig ennyiről van fényképes bizonyíték. Valószínűsíthető, hogy a teljes vesz­teség ennél lényegesen magasabb. A hátrahagyott eszközök jelentős része épségben vagy minimális sérülések­kel került a beérkező ukrán erők ke­zére. Már meg is kezdődött a humo­­rizálás arról, hogy Oroszország lett Ukrajna legnagyobb fegyverszállí­tója. Sokat elárul az orosz csapatok fegyelmi és morális állapotáról, hogy a legtöbb helyen arra sem vették a fáradságot, hogy megsemmisítsék azokat az eszközöket és készleteket, amelyeket nem tudtak magukkal vinni. Ennyire súlyos haditechnikai veszteségek után valószínűtlen, hogy Oroszország a következő néhány hó­napban képes lenne hagyományos erőkkel új, jelentősebb támadó mű­veletet indítani Ukrajna ellen. Kemény az EU vezetője Ukrajna támogatása sokba kerül, de a szabadság megfizethetetlen - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Kijév­ben. Arról is beszélt, hogy az Orosz­ország elleni uniós szankcióknak mélyreható és látható hatásuk van. Az uniós szankciókról szólva hozzá­fűzte: „Mindent megteszünk, hogy Putyin megfizessen mindazért, amit tesz és hadikasszája lassan, de bizto­san elapadjon”. A kereskedelmi Bild TV német televíziónak adott inter­jújában pedig arról beszélt, hogy el tudja képzelni, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) indul majd eljárás Vlagyimir Putyin orosz el­nök ellen. A bizottsági elnök egyben felkérte az európai államokat, hogy nyugati harckocsikat is szállítsanak Ukrajnának. A háború eddig csaknem 100 milli­árd dollár fizikai kárt okozott Ukraj­nában, az újjáépítés ennek 3,5-szere­­sébe, az ukrán éves hazai össztermék (GDP) másfélszeresébe kerülhet - de­rül ki a Világbank, az Európai Bi­zottság és az ukrán kormány friss je­lentéséből. A dokumentum szerint az orosz invázió 97 milliárd dollár kárt okozott Ukrajnában, az ország to­vábbi 252 milliárd dollár veszteséget szenvedett el gazdaságának és gyár­tóiparának megakadása, valamint a háborúhoz kapcsolódó egyéb kiadá­sok miatt. A jelentés szerint a sze­génységi arány a háború előtti 2%­­ról, 21%-ra ugrott, miután az ukránok harmada kénytelen volt elmenekülni lakóhelyéről. (MTI, hvg, Tx, ú) Lehúzta a rezsi a Fideszt Abortusz: zavaros szabály Budapest. Az IDEA Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint folytatódik a Fidesz támo­gatottságának fokozatos csökkené­se. Májushoz képest, amikor a párt a valaha mért legmagasabb szinten (43%) állt a teljes népesség körében, mára 11 százalékponttal csökkent a támogatottsága. Az intézet szep­tember elején készített reprezen­tatív felmérése az első, megemelt rezsiszámlák megérkezésekor ké­szült. A Fidesz a teljes népességen belül mért támogatottsága augusz­tus óta három százalékponttal (35%­­ról 32%-ra) csökkent, visszaállt a 2021. nyár eleji szintre. Lényegében minden olyan szavazó, aki a hosszú kampány alatt - 2021. szeptember és 2022. március között - csatlako­zott a Fideszhez, mostanra elpárol­gott. A biztos szavazóknál ugyan­akkor továbbra is minden második szavazó fideszes, párttámogatóinál augusztus óta csak 1 százalékpon­tos csökkenés (51%-róí 50%-ra) regisztrálható, ami megegyezik a 2022 márciusában mérttel, vagyis a kormánypárttól törzsszavazói nem fordultak el a megszorítások miatt. Ami az ellenzéki pártokat illeti, a teljes lakosság 11, míg a biztos sza­vazók 17%-a a Demokratikus Koalí­ció mellett tenné le a voksát. Máso­dik helyen az ellenzéki pártok közül a Mi Hazánk áll: teljes lakosságban 8, biztos szavazók közt 9%-os tá­mogatottsággal, míg a harmadik a Momentum 4 és 6%-os szinttel. A Jobbik a teljes népességen belül csak 2 százalékon áll, az intézet kü­lön kiemeli, hogy ez az általa valaha mért legalacsonyabb érték a pártnál, amely Jakab Péter elnök kiválásával párhuzamosan az eljelentéktelene­­dés határára jutott. (24 hu, atv) Budapest. A magyar abortusz­­törvény szerint az orvos szerepe a terhességmegszakítással össze­függő döntési folyamatban a ter­hesség tényének megállapításá­ra szorítkozik. Ezt a kötelességet bővítette ki most Pintér Sándor belügyminiszter, aki a minap egy rendeletben írta elő az abortusz előtt a magzat életjeleinek bemuta­tását a várandós nőknek. A törvé­nyeket azonban csak a törvényal­kotó változtathatja meg, egy tárca­vezető rendeletével nem írhat felül törvényt. Vissy Beatrix, a Társa­ság a Szabadságjogokért szakértő­je szerint, noha szívhangrendelet­­ként terjedt el a nyilvánosságban a döntés, ám nem ennek a meghall­gatását írja elő a belügyminiszteri rendelet, hanem azt, hogy az orvos köteles bemutatni a magzat életje­leit. Ennek pedig sok módja lehet, a többi közt a szívhang meghall­gatása, de akár a pulzus monito­ron történő bemutatása is. „Nem elég, hogy egy rendelet felülír egy törvényt, de még csak az sem vi­lágos, hogy pontosan mit vár el az orvosoktól” - fogalmazott Vissy Beatrix. A belügyminisztérium szerint az abortuszmódosítást az Országos Bábaszövetség is jóvá­hagyta, csakhogy ez a szervezet már 5 éve nem létezik... Bár a legális terhességmegszakí­tások száma erőteljesen csökkent az utóbbi évtizedekben, Magyar­­országon az Eurostat adatai sze­rint arányaiban továbbra is magas az abortuszok száma, Európa más országaihoz mérten. 2020-ban ezer szülőképes korú (15-49 év közötti) nőre 9,8 abortusz jutott és ezer él­­veszületésre 254,8 terhességmeg­szakítás. . (Npsz, 444, Pc)

Next

/
Thumbnails
Contents