Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-14 / 213. szám
www.ujszo.coml 2022. szeptember 14. KÖZÉLET 3 Roman Mikulec belügyminiszter leváltásával indult a parlament szeptemberi ülésszaka A parlament 71. ülésszakának egyetlen programpontja a belügyminiszter leváltása volt " (TASR-felvétel) BUGÁRANNA Pozsony. Rendkívüli üléssel indult a parlament szeptemberi programja - az ellenzék kezdeményezésére tegnap Roman Mikulec (OLaNO) belügyminiszter visszahívásáról tárgyaltak a képviselők. A következő ülés megnyitása során kiderülhet, hány szavazattal számolhat Eduard Heger kisebbségi kormánya a parlamentben. A belügyminiszter leváltását a Smer politikusai kezdeményezték, akik ezúttal korrupció gyanúja miatt menesztették volna a tárcavezetőt, valamint azzal vádolják, hogy beavatkozott a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) által folytatott nyomozásba. Mikulec már korábban tagadta a korrupciós vádakat, s tegnap a parlamentben ismét elmondta: testvére két éve dolgozott annál a cégnél, mely egy fővárosi kórház számára teljesít őrző-védő szolgálatot. Állítja, a versenypályázat elektronikus rendszeren keresztül zajlott, amelybe nem lehet beavatkozni. Tagadta, hogy ráhatása van a nyomozók munkájára, érvelése szerint épp Ficóék kormánya idején zajlottak törvénytelen dolgok, s a hatalommal való visszaélést már bizonyították. Azt is kifogásolta, hogy a járvány idején az ellenzék hozzáállása nem volt konstruktív, megoldási javaslatok helyett pedig a tömeget hergelték az ellenzéki pártok. Ezt követően „vadállatnak” nevezte Ficót és azokat, akik a pandémia alatt tüntetést szerveztek. Durva vita A kormány állásfoglalását Matovié olvasta fel, melyben többek közt az áll: „Roman Mikulec szakszerűen és hozzáértéssel végzi a munkáját, a lakosságnak nyújtott segítség áll az első helyen nála”. Kiemelte, a javaslatot hamis információkon alapuló politikai támadásnak tartja a kormány, s nem ért egyet az indítvánnyal. A hivatalos álláspont ismertetése után személyes véleményének adott hangot az OEaNO elnöke. Érzelmes beszédének egy részét az ellenzék vezetőjének szentelte, aki azonban a javaslat felvezetését követően távozott a teremből. Matoviő nem titkolta, már ő maga sem tudja számontartani, hányadik alkalommal próbálják viszszahívni Mikulecet. „Ázt gondolom, minél több lesz, az annál jobban bizonyítja, hogy a belügyminiszter jól teszi a dolgát. A maffia fél az igazságszolgáltatástól. Ha a maffia kihasználja helyzetét a parlamentben, ahol sajnos vannak képviselői, és ilyen üléséket hív össze, az csak annak a jele, hogy a belügyminiszter úgy végzi a munkáját, ahogy kell” — szögezte le. A pénzügyminiszter a korábbi Smer-kormányok botrányaira és korrupciós ügyeire is kitért, majd „szarházinak” és „újkori Hitlernek” nevezte Ficót. Az egykori vezetőknek felrótta, hogy 30 milliárd eurót loptak el a közös kasszából: „Tolvajok, maffiózók” - kiabálta, majd Peter Pellegrinit azzal vádolta, hogy kormányfőként 500 eurós bankjegyekből álló pénzgurigákat gyűjtögetett a konyhájában. Úgy véli, tekintve a politikusok múltját, nincs joguk moralizálni és korrupcióval vádolni a jelenlegi kormány tagjait. Jaroslav Nad’ (OEaNO) védelmi miniszter szintén szót kért, kiállt párttársa mellett és a Fico-kormány kétes ügyeit ecsetelte. Gyimesi György (OEaNO) parlamenti képviselő hasonlóképp járt el, felszólalásában rámutatott az elmúlt évek botrányaira. Patrick Linhart (Sme rodina) tegnap bejelentette, felmondta a koalíciós szerződést és Mikulec leváltása mellett fog szavazni. Döntését azzal indokolta, hogy több javaslata nem kapta meg a kellő támogatást, ezért a továbbiakban automatikusan nem számolhat szavazatával a koalíció. Peter Péolinsky, a mozgalom parlamenti frakciójának vezetője közölte, a szavazás során tartózkodni fognak, s bár vannak fenntartásaik a tárcavezetővel szemben, nem járulnak hozzá a leváltásához. Anna Zemanová (SaS) parlamenti képviselő elmondta, nem támogatják a belügyminiszter leváltását. A vitába írásban 6-an jelentkeztek be, majd további 5 személy kért szót, s lapzártánkig nem került sor a szavazásra. Nehéz kezdet A rendkívüli ülést 122 képviselő szavazatának köszönhetően sikerült megnyitni, ami egyfajta főpróbának tekinthető a következő, menetrend szerinti ülés előtt. Egyelőre azonban korántsem biztos, hogy a koalíciónak sikerül kellő szavazatot gyűjtenie, s működni fog a kisebbségi kormányzás. Zemanová megerősítette, bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Matoviö ellen. Állítása szerint a szükséges szavazatokat elsősorban az egykori koalíciós képviselőknél fogják keresni. Pellegrini az SaS-re reagálva elmondta, bármely kormánytag menesztését támogatnák, ez azonban nem azt jelenti, hogy szó nélkül beleegyeznek a párt kezdeményezésébe. Á volt kormányfő hangsúlyozta, egyelőre nem tárgyalt a liberálisokkal, az indítvány időzítése és annak támogatása azonban nem magától értetődő. Elárulta azt is, nem szavazzák meg a következő ülés megnyitását, úgy véli, a koalíción a sor, hogy megmutassa, rendelkezik 76 képviselővel. Zemanová szintén azt nyilatkozta, hogy az első szavazás afféle felmérésként szolgál majd, mely során kiderül, mely képviselők hajlandók a koalícióval együttműködni. A liberális politikus szerint végül megnyitják az ülést. Michal Sipos, az OEaNO parlamenti frakciójának vezetője szerint az SaS-t senki nem üldözte el a koalícióból, saját döntésük alapján távoztak, s most arról kell dönteniük, hogy: „A nehéz időkben ártani fognak-e Szlovákiának és az embereknek, vagy betartják a nyilvános ígéretüket és konstruktív ellenzékként szolgálnak”. Az egyetemek is tartanak az ősszel fenyegető összeomlástól Az egyetemek bezárással fenyegetőznek, mivel nem tudják finanszírozni a megemelkedett energiaköltségeket (TASR-felvétel) NAGY ROLAND A Szlovák Rektori Konferencia (SRK) a közleményében arra figyelmeztetett, ha a kormány nem kompenzálja az egyetemek megemelkedett energiaköltségeit, novembertől akár be is szüntethetik az oktatást. Pozsony. „Az egyetemek az öszszeomlás szélén állnak. Az elmúlt években nem lehetett fejlődésről beszélni, ma viszont már a méltóságteljes működés és egyáltalán a túlélés is kérdéses” - üzente a rektori konferencia. Mint írták, az idei költségvetés jelentős megvágása, illetve az energetikai válság miatti megemelkedett költségek megoldhatatlan kihívást jelentenek az egyetemek számára. Állításuk szerint a kormány már tavaly és idén is kevesebb anyagi forrást biztosított a működésükre, 2023-ra pedig további 72 millió eurós csökkenés figyelhető meg a tervezett költségvetésben. „így nem lehet bebiztosítani a főiskolák normális működését” - tették hozzá. Éppen ezért három követelést szabtak meg a kormány számára. Az első, hogy fordítsák meg az állami egyetek finanszírozását érintő negatív trendeket, és biztosítsák legalább a 2020-as költségvetés feltételeit. Továbbá követelik, hogy kompenzálják a megsokszorozódott energiaköltségeket, illetve azt is szeretnék elérni, hogy a kormány pótolja a nemzeti és az európai kutatási projektekkel kapcsolatos pénzügyi kieséseket, ahogy ezt a szomszédos országokban is teszik. Amennyiben ez nem történik meg, az egyetemek november 17. után bezárják kapuikat, és nem fogják tudni teljesíteni a feladataikat. „A felsőoktatási szféra kulcsfontosságú a gazdasági fejlődés és a tudásalapú társadalom kiépítése szempontjából. Nincs olyan gazdasági terület, ahol az egyetemek nem játszanának jelentős szerepet a kutatás-fejlesztés terén. A felsőoktatás köz- és magáncélokat egyaránt szolgál” - üzente a rektori konferencia. Az SRK feltételeivel az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezete (OZPSaV) is egyetért. Pavol Ondek, a szervezet vezetője a TASR hírügynökségnek elmondta, már ők is régóta arra figyelmeztetnek, hogy a felsőoktatási reformot nem lehet végrehajtani megfelelő anyagi feltételek nélkül. „A pénzügyi források csökkenése az utóbbi két évben, illetve az állami egyetemek 2023-as költségvetésének további várható megrövidítése arra utal, hogy ez a kormány a szlovák felsőoktatás sírásója lesz, nem pedig a reformátora” - tette hozzá Ondek. A kormány lapzártánkig nem reagált a rektori konferencia felhívására.
